Új Néplap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-24 / 301. szám

RIPORT 2005. DECEMBER 24., SZOMBAT A KARÁCSONY A BÖRTÖNBEN IS ÜNNEP rácsok mögött A zárkákat is díszíti ilyenkor egy-egy fenyőágacska A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végre­hajtási Intézet elszigetelt világában is fontos téma a karácsony. Az ünnep a rácsokon túl is ünnep. A börtönlakók meghitt csa­ládi együttlétre nem szá­míthatnak, emberségre azonban igen. Horváth Győző A fogvatartottak sokat foglal­koznak az eljövendő szeretet ünnepével. Tervezgetnek, vár­ják az intézet által szervezett programokat. Olykor álmokat szövögetnek: milyen lenne most odakint? Az elítéltek, le­tartóztatásban lévők vágynak arra, hogy a szigorú szabályok szabta lehetőségekhez képest a szürke hétköznapok világa, ha átmenetileg is, de színesebb le­gyen. Fogvatartóik pedig ezek­re az igényekre keresik a meg­oldást. Rendszerint találnak is. A legtöbb esetben talán elegen­dő egy-egy kimondott jó szó is. Mindezt persze furcsa elkép­zelni azoknak, akik soha nem jártak még látogatóban sem egy ilyen intézményben. Akik az ut­cán esetleg csak futó pillantást vetettek a rácsos ablakokra és a bejárat hatalmas ajtajára. A kapun túl, a külvilágtól pár centiméterre már a börtön sajátos rendje szerint működik minden. Kattannak a zárak, csattannak a rácsos ajtók. A jö­vés-menést kamerák pásztáz­zák, őrök tníndenütt. Itt semmi sem történhet titokban. Külö­nös, de úgy tűnik: az emberek között jó a hangulat. A foglyok teszik a dolgukat. Ki ezt, ki azt. Közben megszólítják az őrö­ket. Talán csak hogy jobban teljen az idejük, kérdeznek. Még viccelődnek is az általuk is jól érzékelhető határokon belül. Esetenként azonban mindezt olyan gyermeteg mó­don teszik, hogy már-már meg­feledkezünk arról, hogy nem egy kollégiumban, hanem bör­tönben vagyunk. A lakók pedig nem diákok, hanem olykor na­gyon súlyos bűncselekmény miatt elítélt vagy annak gya­núja miatt letartóztatott felnőtt férfiak és nők. Vannak komoly pillanatok. Ilyet érezhettünk például ak­kor, amikor a karácsonyi készü­lődésről beszélgethettünk né­hány börtönlakóval. Az újság­íróval való találkozóra önként jelentkeztek. Mindenről beszél­hettek, csak bentlétük pontos okáról nem. Az 58 esztendős Rozália élet elleni bűncselekmény gyanú­sítottja. Csaknem egy éve van előzetes letartóztatásban. - Nem tudom, milyen lesz majd itt a karácsony. Másoktól hal­lottam, hogy szinte családias légkörben telik. A szobatár­sammal megajándékozzuk egymást valami aprósággal. Nagyon jól bánnak itt velünk. Nem vagyok börtönbe járó em­ber, ezért nem tudhattam, mi­lyen lesz idebent. Sokkal rosz- szabbra számítottam. Rózába azt is tudja, á börtön­ben szoktak műsorokat szer­vezni.' Arra a kérdésre, hogy ha nem itt kellene lennie, kivel ün­nepelne, elérzékenyülten vála­Megpróbálták kibontani a börtön falát A Börtön parancsnoka, Dr. Sipaki Ferenc szerint bár vannak, akik az ünnepek időszakában kevésbé bírják elviselni a bezárt­sággal járó feszültséget, mégsem jellemző, hogy ilyenkor történ­ne több rendkívüli esemény, mint máskor. Tény- azonban, hogy az intézetben szervezett progra­mokat nagy előkészületek övezik. Fontos szem­pont természetesen a biztonság. Ügyelnek töb­bek között arra, hogy olyanok ne kerülhesse­nek az ilyen, viszonylag szabadabb közösségbe, akik hajlamosak a dühkitörésre, tömek-zúz- nak, magukra és másokra is veszélyesek lehetnek. Kisebb ese­mények azonban bármikor előfordulhatnak. Néhány héttel ez­előtt történt, hogy az egyik zárkában falbontás nyomait fedezték fel az őrök. Három fogvatartott próbált megszökni. A 60 centi vastag téglafalban 10 centire jutottak. Feltehetően nem tudták, hogy a még hátra lévő fél méteres szakasz után nem a külvilág­gal, hanem egy újabb, vasbetonból készült fallal találkoznak. Az elítélteknek a telefon jelenti a leggyakoribb kapcsolatot a külvilággal szolt. - A férjem vár haza - mondta. - Van négy gyerekem. Köztük mérnök és angoltanár­nő is. És persze az öt unoka is nagyon hiányzik... — így igaz! Nagyon sok törő­dést kapunk az itteni vezetők­től, nevelőüsztektől - erősítette meg Ferenc, aki ugyancsak elő­zetesben van. Neki is ez lesz az első rácsok mögött töltött kará­csonya. Különösen nagyra érté­keli az intézet lelkésze, Ferenc atya tevékenységét. - Sok mú­gyar igazságszolgáltatással, mert nem az igazi bűnösök kapnak büntetést. Arra viszont ezúttal nem volt lehetősége, hogy belebonyolódjon bűnügye ismertetésébe. A beszélgetésre vállalkozók között akadt egy elítélt is. A fér­fi keresztnevét sem írhattuk meg. Azt viszont megtudhattuk tőle, arra számít, hogy családja körében karácsonyozhat. A sza­bályok ugyanis lehetővé teszik, hogy az elítéltek először egy rö- videbb idejű kimaradásra, majd később, ha azzal nem volt prob­léma, többnapos eltávozásra menjenek. Esetében minden feltétel teljesült. Magaviseleté­vel sem volt gond, így joggal számíthat arra, hogy december 24-től öt napon át a hazai ünne­pi menüt élvezheti. Azt már megtapasztalta, milyen a kará­csony a börtönben. - Tavaly de­cemberben vonultam be. Né­hány nappal karácsony előtt. Az nagyon rossz volt. Elszakí­tottak a családomtól... habár er­ről én tehetek - gondolkodott el hirtelen saját szavain. Az igazi öröm a jövő év elejére várható számára: ha minden jól megy, január 31-én szabadul. A karácsonyi ünnepek idősza­kát hagyományosan kiemelt fi­gyelem övezi - derült ki dr. Sipa­ki Ferenc büntetés-végrehajtási ezredes, intézetparancsnok sza­vaiból. Ilyenkor sűrűbbek a kul­turális programok. Ebben kü­lönféle társadalmi szerveze­tek és az egyházak várirtafc segítségükre. Az intézet kultúrtermében kará­csonyfát állíthatnak a fog­vatartottak. A fenyőt ők maguk díszítik fel. Jut egy-egy kisebb faág és néhány Rendezvények december 17. A Hatvani Re­formátus Gyülekezet bör­tönmissziós munkatársai tartottak karácsonyi mű­sort. december 21. Az Esélyt adunk népfőiskolái prog­ram keretében tartottak ka­rácsonyi irodalmi délutánt. A műsorban szereplő mű­veket a fogvatartottak ad­ták elő. december 22. A Gedeon Bib­lia Társaság munkatársai­nak és a szolnoki Evangéli­kus Egyház énekkarának műsora. december 23. Ünnepi szent­mise DECEMBER 23. Betlehemes pásztorjáték a megyei gyer­mekotthon kézműveskörének előadá­sában. december 30. Zenés óévbú- csúztató szaloncukor a zárkákba is. - Tu­dom, ezek apróságok, de sokkal többet nem tehetünk — mondta a parancsnok. Hozzátette: ő maga minden zárkába benéz kará­csonykor, és köszönti a fogvatar- tottakat. Ők pedig viszonozzák ezt a gesztust. Az ünnepi menüt is igyekeznek a karácsonyi szo­kásoknak megfelelően elkészíte­ni. Akik számára lehetséges, ők hazamehetnek az ün­nepre. Egyébként pe­dig arra törekednek, hogy minél több be­szélőt szervezze­nek erre az idő­szakra. lik a zárkatársakon is. Nekem jó a társaságom - nyugtázta. Mikulásra ajándékot is kaptak. Mint mondta, nagyon jólesett nekik ez a váratlan figyelmes­ség is. Ezek az alkalmak lehető­séget adnak számukra arra, hogy egy kicsit úgy érezzék, mintha kint lennének a civil vi­lágban. Ferenc nem fukarko­dott az intézetet, fogvatartóit il­lető dicsérő szavakkal. Végül ki­bukott belőle: „Ártatlanul va­gyok itt.” Szerinte baj van a ma­az előzetes letartóztatását töltő Péter úgy érezte, személyét illetően nincs mit titkolnia: fotóval együtt vállalta a szereplést. Ő is úgy érzi, próbálják meghitté tenni az ünnepeket a börtönben. Barátnője hiá­nyát viszont semmi sem pótolhatja. Egyelőre nem találkozhatnak, csak levélben tarthatják a kapcsolatot Azt viszont korlátlanul. Megkérdeztük olvasóinkat Milyen ételek kerülnek a karácsonyi asztalra? KOZÁK ISTVÁN, Szolnok:- Ragaszko­dunk a hagyo­mányos roma ételekhez. 24- én, szombaton délután gyűlünk össze a leg­öregebb családtagnál, ahol az öregasszonyok főznek, a fiatal lányok pedig ilyenkor is tanul­nak tőlük. A menü nagyon sokféle ételből áll. Füstölt ol­dalas, tyúkpörkölt, bodag, le- csós tészta, töklecsó, tök tyúk­kal, szabolcsi káposzta. Evés után előkerül a kanna, és jö­het a hangulathoz elengedhe­tetlen zene, tánc. TERJÉKI KATALIN, Szolnok - Idén nem kell főznöm ka­rácsonykor, mert édesanyá- mékhoz megyünk, utána pedig a rokonokat látogatjuk meg. Azt tudom, hogy a menü kocso­nya és halászlé lesz, meg sült li­bacomb tört burgonyával, és pá­rolt lilakáposztával. Ha én ké­szülök, akkor a hagyományos ételek mellett mindig kipróbá­lok valami újat, mert ilyenkor van időm kísérletezni Ez az, ami elmarad ebben az évben, mert nem leszünk otthon. TIHANYI KATA, Szeged:- Karácsony­kor nem szok­tam hagyomá­nyos ételeket főzni, mert az újdonságokat szeretem. Egysze­rűen vadászom a recepteket ilyenkor. Nálunk az idén gyöm- béres pulykaraguleves, óvári sertésborda és besamelles pulykamell lesz az ünnepi asz­talon. Szenteste a lányommal fogok főzőcskézni, ez nálunk már egy külön családi prog­ram. Utána pedig a rokonok­hoz utazunk, ahol rengeteg sü­teménnyel várnak bennünket. ANDRÁSI ZOLTÁN, Szolnok:-A hagyomá­nyos ételekhez ragaszkodunk, úgyhogy az ilyenkor szokásos sláger ná­lunk is a töltött káposzta, de készül malacsült, sütemény, bejgli és az unokánk kedven­ce, a diótorta. Az ünnepi éte­lek mellé lesz fehér és vörös bor is, illetve készítünk forralt bort, ami jellegzetes kará­csonykor. A családban mun­kamegosztás van az előkészü­leteket illetően, hiszen én vá­sárolok, a feleségem pedig főz. RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ELETEROL Csépa. A faluban két roma csa­lád örülhetett a minap, hiszen a szolnoki Esélyek Háza és a Hol­napért Közalapítvány szervezésé­ben meghirdetett „Tiszta udvar, rendes ház” pályázatot megnyer­ték. Az első helyet Rostásáé Ko­vács Zsuzsanna, míg a másodi­kat Almási Alexné szerezte meg. Nyereményük egy harminc-, illet­ve egy húszezer forintos ajándék- csomag volt. U Kisújszállás. Feltehetően már re­pedt lehetett, a rárakódott hó sú­lyát pedig már végképp nem bírta egy nyárfa, így megreccsent a vá­rosból kivezető túrkevei úton. A közlekedőkre veszélyt jelentő fát a helyi köztestületi tűzoltók kivágták — tudtuk meg a parancsnok-he­lyettestől, Mészáros Lajostól, hgy Kunhegyes. Nincs és nem is lesz szünet a hegyesi városházán. A két ünnep között ügyeleti rend­szerben reggel nyolctól délután fél ötig várják az ügyfeleket elintézen­dő kéréseikkel, dszm Tiszaroff. Pihen a komp, kikötöt­ték. A messze környéken ismert és kedvelt vízi alkalmasságot ki­húzták és kikötötték a tiszaroffi révjárásban, mert a túlsó, tisza- sülyi oldal jegesedik. Ebből kifo­lyólag a révészek hagyományos és jól megérdemelt téli pihenőjü­ket töltik. Ha minden az elképze­lések szerint alakul, ez január és február hónapot jelenti, mivel a korábbi hagyományoknak megfe­lelően a vízállástól függően álta­lában március elsején indul újra a kompjárat, dszm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents