Új Néplap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-21 / 298. szám

MEGYEI TÜKÖR 2005. DECEMBER 21, SZERDA Nagy titkot ünnepelünk karácsonykor ünnep Mintegy Isten ajándékozását követve mutatjuk meg egymás iránti szeretetünket Joos Van Cleve: Királyok imádása. A művészeket minden korban megihlette Jézus születésének misztériuma. A karácsony, a Megváltó születésének ideje az egyik legnagyobb ünnepe a kereszténységnek, de az év legemlékezetesebb napja az európai kultúrá­ban felnövekedett nem hí­vó' embernek is. Az ünnep üzenetéről beszélgettünk Túrái János atyával, a szolnoki Belvárosi Nagy­templom plébánosával. Szathmáry István- Az ember számára a kará­csony elsősorban Isten közelsé­gét jelenti. Azt, hogy olyan Is­tenben hiszünk, aki nemcsak hogy megszólított bennünket, hanem eljött közénk. Egy lett közülünk, emberré lett. Ezt a nagy titkot ünnepeljük kará­csonykor, és az a romantika, ami körülveszi ezt az ünnepet, ennek a titoknak a lebontása, kifejtése a hétköznapi ember nyelvére. Nyilván nem annyira hitigazságokat elemzünk ezen a napon, hanem Istennek azt a hozzánk lehajtó szeretetét fo­gadjuk, amivel körülvesz ben­nünket. Amit azután mi, embe­rek próbálunk egymással meg­osztani. Isten szeretete abban mutatkozik meg, hogy egyszü­lött fiát ajándékozta oda a világ­nak, és mi befogadjuk őt. Ebből fakad az öröm karácsonykor, amikor egymás iránti szerete­tünket úgy mutatjuk meg, hogy a közvetlen hozzátartozóinkat, barátainkat megajándékozzuk, Isten ajándékozását követve. — A szolnoki hívek hogyan ün­nepük a karácsonyt?- A hívő emberek számára karácsonykor az éjféli mise éb­reszti föl leginkább a karácso­nyi hangulatot. Itt, a Nagytemp­lomban szenteste délutánján egy pásztorjátékot játszunk, amit elsősorban a gyermekek­nek szánunk. Ugyanezt a misz­tériumjátékot este, az éjféli mi­sére várakozóknak 11 órától megismételjük. Karácsony ün­nepe most vasárnapra esik, így vasárnapi rend szerint vannak a szentmisék. A karácsony azért fölébreszti az emberek­ben alvó hitet, és sok kereső ember is megfordul ekkor itt. Többször megtörtént, hogy ka­rácsonykor az éjféli mise után szólított meg egy-egy fiatal, ér­deklődve, hogyan lehetne itt a mi közösségünket keresni, vagy elmondta, hogy szeretne megkeresztelkedni.- Ezek szerint kapocs a hívők és nem hívők között a kará­csony? — Úgy tűnik, igen. Ezen a te­rületen sok tapasztalatunk van, és karácsonykor olyan arcokat látunk, akiket máskor nem. Kü­lön szoktam mindig az arcokat figyelni, mert az arc és a szem sok mindent elárul, és ők nem kíváncsiskodó és bámészkodó arcok, hanem mélyen kereső arcok. Őket pedig szeretnénk tényleg azzal a szeretettel meg örömmel fogadni már a temp- lomajtóban, vagy éreztetni ve­lük a kikíséréskor a szentmise után, hogy tudják, nem egy ide­gen helyre jöttek.- Azoknak, akik hagyomány­ból tartják a karácsonyt, de a vá­sárlásra leszűkített módon élik meg, lehet-e valami üzenete az ünnepnek azon túlmenően, hogy ilyenkor kiköltekeznek, illetve be­lefeledkeznek a vásárlásba?- Sajnos a fogyasztói társada­lom elsősorban talán éppen a ka­rácsonyt teszi tönkre, és lel­két, az igazi ün­nepet. Meglop­ja az emberek­től ezt az érzést, és éppen azért bátorítom őket, hogy ne a külső­ség legyen a legfontosabb, ne a vásárlás. A nem templomba járó ember számára is lehet a kará­csonynak egy bensőséges csalá­dias tartalma, ahol nem azon van a lényeg, hogy ki mit vett a másiknak, hanem kiben mi van. Tehát nem az, hogy mink van, hanem az, hogy mik vagyunk. Túrái János plébános- A karácsony misztériuma ezeket az embereket is meg tudja szólítani? — Igen, a sze- retetben mindig Isten van jelen. Nemcsak a hívő emberben, ha­nem a keresők­ben, a nem hí­vőkben is. Amikor megélik a szeretetet, azért minden ember érez valami szépséget. Mert a szeretetben Isten van jelen, de sokszor nincs erőnk folytatni ezt a karácsonyi magatartást meg szeretet. Ha nem így lenne, ha lenne erőnk, akkor máskor is megtapasztalhatnánk azt, ami­kor szeretetben élünk együtt. Karácsony üzenete: Isten ember „ímé a Szűz fogan méhében és szül flat, és annak nevét Immá­nuelnek nevezik, a mi azt jelenti: Velünk az Isten" - szól Máté evangéliuma 1. részének 23. verse. A keresztény hagyományban a karácsony Jézus születésének ünnepe. A Megváltó születésnap­ja a téli napforduló idejére esik, amiről az emberek nagyaii rég­óta megemlékeznek. Az ókoriak hálaadó rítusokkal köszöntötték ezt az időpontot. Az ünnepnek abban is szerepe van, hogy'a tél­től elcsigázott emberbe reménységet, hitet öntsön. így könnyebben viseljük el az időt a tavasz beköszöntéig. A mai értelemben vett keresztény karácsonyról a IV. századtól emlékezünk meg. Jézus születésének napja eredetileg december 25. Előestéje, azaz vigíli­ája 24-e, szenteste. Huszonhatodika az ünnep másnapja. ■ Ezen a napon Isten­nek azt a hozzánk le­hajtó szeretetét fogad­juk, amivel körülvesz bennünket. Továbbra is kiállnak Mezőhéken az általános iskola mellett levélváltás A kistelepülésen nem értenek egyet Magyar Bálint oktatási miniszter érveivel, álláspontjával Nem érte meglepetésként az az oktatási miniszteri válasz, melyet a kisisko­lák védelme ügyébe írt le­velére kapott Mezőhék polgármestere. Teleki József November köze­pén ragadott jflft tollat HALÁSZ vince. Mezőhék polgármestere ’mr’ akkor nyílt le­^ V \ élben kérte Gyurcsány Ferenc miniszterel­nököt és Magyar Bálint oktatás minisztert, hogy óvják meg a kisiskolákat. A szaktárca vála­szát a napokban vehette kézhez a településvezető. Ebben egy­részt megerősítik, hogy az ön- kormányzat döntésén múlik, megőrzi-e iskoláját. De arra is felhívják a településvezető fi­gyelmét, hogy a kistérségi isko­lában magasabb színvonalon folyhat az oktatás, ami nagyobb esélyt jelent a kistelepülésen élő gyereknek. Halász Vince azonban mind­ezzel nem ért egyet. A jogsza­bályok a kisiskolákban is ugyanolyan eszközöket, felsze­reltséget írnak elő, mint a nagy­városokban, és ugyanúgy csak diplomás pedagógusok tanít­hatnak. A tanári oklevelek kö­zött pedig nincs különbség aszerint, hogy falun vagy város­ban lehet vele tanítani. Sőt a szakemberek szerint a kisebb létszámú osztályokban lehet eredményesebb az oktatás - ér­velt a polgármester. Mezőhéken már egyszer az 1970-es években elvitték az is­kolát. A település meg is tapasz­talta, mit jelent ez: másfél évti- .5 zed alatt harmadára csökkent a I lakosság száma. Voltak olyan | szülők, akik elköltöztek vala- | S: •••' Bezárt oktatási intézmények Az Oktatási Minisztérium egy korábbi közleménye szerint az utóbbi időben 218 oktatási intézmény megszüntetéséről született döntés az országban. .Ebből 195 iskola ezért zárt be, mert össze­vonták egy másik intézményei. Lapinformációk szerint pedig már mintegy ezer községben nem működik helyi iskola. Mezőhéken arra törekszenek, hogy amíg csak lehet, életben tartsák az iskolát. Egyszer már meg kellett szüntetniük az intézményt. melyik közeli városba, és visz- szajártak dolgozni Mezőhékre, mondván, hogy inkább ők bu- szozzanak naponta, mint alsó tagozatos gyerekeik. A rendszerváltás után meg­alakuló új önkormányzat első tennivalói között tartotta szá­mon az iskola visszahozatalát. A szülők segítségével 1991-ben rendbehozták az addig üresen álló iskolaépületet, és az alsó ta­gozatban megkezdték a taní­tást. Az utóbbi három esztendő­be nem is csökkent a lakosság. Egy diák iskoláztatása mint­egy 610 ezer forintba kerül, amiből az állami normatíva csupán 200 ezer forint. Ennek ellenére Mezőhéken arra törek­szenek, hogy - a szülők akara­tát is figyelembe véve - amíg csak lehet, életben tartsák isko­lájukat.

Next

/
Thumbnails
Contents