Új Néplap, 2005. december (16. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-12 / 290. szám

2005. DECEMBER 12., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR Azok a könyvtárak járnak jó úton, amelyek nem ellenfélnek, hanem szövetségesnek tekintik a számítógépet — állítják a szakemberek A netezés kiüti a könyvet felmérés A könyvtárban is a számítógépnél ülnek a gyerekek A legutóbbi felmérések­ből kiderül, hogy a gyere­kek kevesebbet olvasnak könyvet és folyóiratot, an­nál többet ülnek a moni­tor eló'tt és neteznek. Még a könyvtárban is. Fodor Beáta Közhelyszámba megy, hogy a gyerekek mostanában sokkal több időt töltenek a számítógép és a tévé előtt, mint könyvvel a kezükben. Az iskolaév alatt még csak-csak eljutnak a könyvtárakba a pedagógusok által kiadott feladatok megoldá­sához segítséget kérve. A szol­noki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár dolgozóiban is felme­rült a kérdés: mi legyen azokkal a diákokkal, akik hosszú órákat töltenek a tévé előtt, és akiket nem lehet elkergetni a számító­gép elől? Munkácsiné Szabó Ka­talin gyermekkönyvtáros kuta­tást végzett, hogyan lehetne a gyerekeket rávenni arra, hogy könyvtárba járjanak.- A megyei könyvtár gyer­mekrészlegébe hét évvel ezelőtt állítottunk be négy gépet, inter­netes elérési lehetőséggel. Az eltelt időszakban tapasztaltuk, hogy egyre több diák jön be hozzánk, és szabadidejük na­gyobb részét a gép előtt töltik. Félóra netezés után kénytele­nek átadni a helyet az újonnan érkezőknek, addig pedig téblá- bolnak, olykor hangoskodnak. Ezeket a fiatalokat elsősorban a számítógép érdekli, de ha ke­zükbe adunk egy számukra ér­dekes könyvet, talán kialakul bennük az igény az olvasásra.- Ha mi magunk olvasunk egy könyvet, akkor a saját kép­zeletünket használjuk, és nem egy rendező szemével látjuk a történetet - állítja Bálint Rená­ta, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium diákja. - Sok em­bernek igaza van abban, hogy olvasni az interneten is lehet, de széken görnyedve, egy vibrá­ló monitor előtt nem kényel­mes. Én inkább elhelyezkedek a jó meleg ágyamban vagy egy puha fotelben, és egy csésze meleg tea mellett olvasok. — Általában napi 8-9 órát töl­tök a képernyő előtt — vallja be Sziics Bernadett, a szolnoki Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola tanulója. — Az internetet leginkább keresés­hez és letöltéshez használom. Előfordul, hogy a játékoldalra is ellátogatok. Mindig internetkö­zeiben vagyok, hiszen a telefo­nommal is kapcsolódhatok rá. A fiatalok alig olvasnak manapság A munkácsiné Szabó Katalin által készített felmé­résből kiderül, hogy a meg­kérdezett 14-16 éves gyerekek hatvanhét százaléka naponta jár a könyvtárba netezni. El­sősorban azok, akiknek ott­hon nincs erre lehetőségük. Olvasási kultúrájukról szomo­rú képet mutat a felmérés, az adatok szerint a részt vevő fi­atalok harminchét százaléka ritkán, tizenhét százalékuk pedig egyáltalán nem olvas. A könyvet forgatók elsősorban ifjúsági folyóiratokat vesznek a kezükbe, huszonegy száza­lékuk huszadik századi ifjú­sági könyveket - sláger a Harry Potter és Shan Vámpír könyvek sorozata, Schmidt: Macskák társasága, Leiter: Lilla titkos naplója. Legin­kább azonban az a jellemző, hogy az iskola, oktatás során kötelezővé tett olvasmányokat olvassák. A gyerekek számá­ra a könyvtár az a hely, ahol olcsón, kedvezményesen lehet internetezni - derül ki a könyvtáros kutatásából. Az olvasás gyakorisága 14-16 éves gyerekek körében Szolnokon naponta 1/2 óra hetente 2-3 nap nem írta, mikor olvas ritkán olvas 56% 44% 20% 24% 32% 24% Támogatással konzervált szegénység TELEKI JÓZSEF hal helyett hálót kell adni a rászorulóknak — emlegetik már- már közhelyszerűen. Ám hogy a közmunkások kezébe me­lyik kerül, az cseppet sem egyértelmű. Mert aki csak néhány hónapig is volt már állástalan, az megerősítheti, hogy a legki­sebb, legrövidebb ideig tartó munka is jobb a semminél. Nem csak azért, mert az ilyen-olyan segélyeknél jó néhány ezres­sel magasabb a minimálbér. Hanem azért, mert míg a verej­tékkel megkeresett forintok a család sorsán lendíthetnek, ad­dig maga az elvégzett munka az ember önbecsülésén. De sta­tisztikák is bizonyítják, hogy minél több időt tölt valaki távol a munka világától, oda annál nehezebb út vezet vissza. így a munkába helyezés megkönnyítése lenne - kimondva-ki- mondatlanul — az igazi eredményük a közmunkaprogramok­nak. Ám míg pontos statisztikák készülnek, hogy hányán ju­tottak közmunka révén kenyérkeresethez, addig arról egyet­len adatsort sem találni, hogy az átmeneti foglalkoztatás letel­te után mennyien találnak vissza a munkaerőpiacra. Gyaní­tom, arányait tekintve nem sokan. a közmunka leggyakrabban éppen azoknak jut osztályrészül, akiknek megfelelő szakképzettség híján esélyük sincs hosz- szú távra szóló állásra. így közelítve a közmunkához azonban az a segélyezés burkolt formájának is felfogható, mely mint­egy konzerválja a szegénységet. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@uj neplap.hu Az egykori lakó adománya Az intézmény egykori lakója, Theresa Herzog több millió fo­rintos adományának köszön­hetően jelentős fejlesztéseket hajtottak végre a közelmúltban a tiszafüredi Platán Nyugdíjas­otthonban. Az összeg nagy ré­szét a mintegy 300 személyre főző konyha felújítására fordí­tották, mely során többek kö­zött új ételmelegítővel, modern berendezésekkel gazdagodott a helyiség. Lehetőség nyílt emellett az egyik ételkihordó gépkocsi lecserélésére is, mellyel biztonságosabbá vált a házhoz szállítás. Aj idősek mi­nél tökéletesebb kiszolgálása érdekében automata beteg­emelőt, etetőasztalokat, ülőpár­nákat és egyéb kényelmi esz­közöket is vásároltak. Theresa Herzog 1994 és 2002 között volt az otthon lakója. ■ FI OLVASÓINK ÍRJÁK Kihez forduljon, aki nem tudja takarítani a járdát? A napokban olvastam az Új Néplapban, hogy ha valaki elcsú­szik egy ház előtti havas járdán, és balesetet szenved, akkor az ingatlan tulajdonosának akár egymillió forintot is számlázhat a megyei egészségbiztosítási pénztár - kártérítésként. Én ezt tel­jes mértékben megértem, de azt gondolom, hogy érdemes len­ne egy kicsit a másik oldalt is megvizsgálni. Mit tegyen példá­ul az, aki beteg, nehezen vagy egyáltalán nem tud járni, nem tudja eltakarítani a háza előtt lévő járdáról a havat? Kihez for­duljon? Biztos lehetne valami megoldást találni, esetleg az ön- kormányzat közreműködhetne ebben. A magamfajta kispénzű, beteg emberek ugyanis biztosan nem tudnának ilyen összegű kártérítést leróni. kató gyuláné, Szolnok (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) A Fiumei Úti Általános Iskola tanulói karácsonyi műsorral léptek fel tett licitálni, az abból befolyt és a „Kézenfogva” Fogyatéko- összeget az önkormányzat a sok Érdekvédelmi Egyesületé- Nagycsaládosok Egyesületének nek továbbítja. ■ RÁ Segítség a Feldíszített karácsonyfa és csil­logó gyerekszemek fogadták a szolnoki városházán mindazo­kat, akik szívügyüknek érzik a segítségnyújtást. Harmadik al­kalommal rendezték meg a jó­tékonysági karácsonyi árverést a hét végén. Az Immár hagyo­mányos rendezvényen minden gyerek Mikulás-csomagot ka­pott, miközben a Fiumei Úü Ál­talános Iskola kisdiákjai ked­veskedtek megható karácsonyi műsorral a jelenlévőknek. Az árverésen, melyet Botka Lajos­áé polgármester nyitott meg, azok a díszek kerültek kala­pács alá, melyeket gyerekek készítettek a „Karácsonyi meg­lepetés” címmel meghirdetett versenyre. A 82 pályamunka közül a legjobb tizenötre lehe­FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL. Ám míg két éve másfélszáz em­bert tudtak közmunkásként al­kalmazni, tavaly már csak alig ötvenen jutottak munkához, idén még annyian sem. Pedig a falu számára meglévő összes le­hetőséget kihasználták. Ezért is örültek a legújabb, jövő nyárig tartó közmunkaprogramnak, mely keretében ismét tíz hely­béli foglalkoztatására nyűik le­hetőségük. A kormányzat most először hirdetett téli közmunkát. A programban a leghátrányosabb helyzetben lévő településeken kapnak lehetőséget azok az em­berek, akik e munka nélkül fi­zetés nélkül maradnának. A program másik, legalább olyan fontos célja, hogy a közmunká­sok idős, egyedül élő emberek­nek segítsenek a ház körüli te­endőkben, illetve intézmények­ben felújítási, karbantartási munkálatokat is végezzenek. ■ Teleki József Visszakerülési esély a munkaerőpiacra jász-nagykun-szolnokban tavaly 682 fő átmeneti foglalkoztatását oldották meg a pályázó önkormányzatok, mintegy 296 millió forintot hozva szőkébb hazánkba - tudtuk meg a megyei munkaügyi köz­pontban. Ebben az évben 1756 fő jutott hosszabb-rövidebb ideig munkához A foglalkoztatottak 51,2 százaléka roma származású volt, akik számára ez a fog­lalkoztatási forma nemcsak átmeneti megélhetést, de a munkaerőpiacra való visszakerülési esélyt is jelent. nagycsaládosoknak Csak segély a közmunka? foglalkoztatás Tiszabő is él a felkínált lehetőséggel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents