Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-30 / 280. szám

•• •• 2005. NOVEMBER 30., SZERDA MEGYEI TŰKOR Törvények, hagyományok szorításában cigányok mezőtúron Nem betelepülnek: másik városrészbe költöznek - Emberibb életre vágynak Eltérő szokások, eltérő kultúra, nem épp zökke­nőmentes beilleszkedés. Bizony kár tagadni, a ci­gány családok betelepülé­sét általában nem fogad­ják jó szívvel azokon a te­rületeken, ahol korábban nem éltek romák. Szilvási Zsuzsa Talán ennek tudható, hogy Me­zőtúron elterjedt az utóbbi hó­napokban: más településekről költöztetnek cigány családokat a városba. Ez ellen többen tilta­koznak, sőt néhányan aláírás- gyűjtésbe is kezdtek. A „magya­rok” sokszor nehezen viselik, hogy olyan új szomszédokat kaptak, akiknek értékrendje, életvitele merőben eltér az övéktől. Pedig amikor több mint 150 esztendővel ezelőtt az első két cigány család letelepedett, még örömmel fogadták őket a város lakói. A krónikák tanúsá­ga szerint azért engedték meg nekik, hogy Mezőtúrra költöz­zenek, mert a vasútépítésből derekasan kivették a részüket, rendkívül ügyesen rakosgatták a talpfákat. Mára azonban alaposan meg­változott a helyzet. H. István úgy véli, számos tisztes túri la­kosnak hasonló a véleménye az övéhez: - Nincs nekem semmi bajom a romákkal, amíg nem kerülök közvetlen kapcsolatba velük. Igaz ugyan, hogy nem szívesen dolgoznak és"sokszor elképesztő körülmények között élnek, ez azonban az ő dolguk. Az viszont már az enyém is, ha a közelembe költöztetik őket, és kénytelen vagyok elviselni a hangoskodásukat s mindazt, ami az ő életük része. A gyere­keimet már ki se merem enged­ni egyedül az utcára, a nagyobb suhancok állandóan zaklatják, piszkálják őket. Egyre komo­lyabban gondolkozunk rajta, hogy máshová költözik a csa­lád. Mégis, miből? Azzal, hogy ilyen szomszédaink vannak, a házunk is elértéktelenedett, el se tudjuk adni. Vagy ha mégis, jóval kevesebbért, mint ameny- nyibe a felépítése került. Azt mondják, legyek tekintettel ar­ra, hogy ők másként élnek. De rám ki van tekintettel?- Valójában szó sincs arról, hogy új roma családokat költöz­tetnének Mezőtúrra. Egyszerű városon belüli vándorlás ta­pasztalható - hangsúlyozza Varga Gyula, a helyi cigány ki­sebbségi önkormányzat elnöke. - Alapjában véve mindezért az állami segítség „okolható”. A megemelt szocpolnak, állami támogatásnak köszönhetően ugyanis egyre több család meg­teheti, hogy különköltözzenek a generációk. Korábban jórészt Újvároson laktak romák, mivel azonban az Alsórészen igen ol­csón lehet házat venni, most egyre többen oda költöznek. Az Újvároson már hozzászoktak az ottaniak az eltérő hagyomá­nyokból eredő más ra azonban ez a gond meg­szűnt, a gyermekek és édesany­juk elköltöztek. Jelenleg ismét ketten laknak a Korsós úton, bárki más, aki megfordul a ház­ban - még ha ágyban fekvő be­teg is - csak vendég. Ehhez képest elég nagy a nyüzsgés. Aranka néni veje épp Kiss Hajnalka — A régi házam már éppen hogy össze nem dőlt, muszáj volt másikat keresni a Korsós úton — meséli Aranka néni amiben most lakunk, és azt en­gedek be ide, akit én akarbk! - Aztán persze megenyhül, ami­kor kiderül, nem felelősségre akarjuk vonni, csak az érdekel bennünket, hogyan élnek. - Hét családom és 17 unokám van, de már csak a legkisebb fi­am, Márió lakik velem. Nem könnyű az élet, hiszen 19 ezer forintos szociális járadékot ka­pok, abból nemigen lehet meg­élni panaszkodik. Ráadásul nagyon beteg vagyok. Asztmám van, itt is-ott is fáj, de azért amit lehet, segítek a családomnak. Nagyon szeretem az unokái­mat, meg lehet érteni, ha néhá- nyukat elvállalom egy-két hétre - mondja, s csillog a szeme. Látszik, valóban mindent meg­tenne az övéiért. Közben előke­rül Márió barátnője is, a 15 éves lány boglyas kiskutyát ölel ma­gához. S mint véletlenül kide­rül, az ágyat nyomó szomszéd- asszony az édesanyja. — A legtöbb súrlódás azért ke­letkezik roma és nem roma csa­ládok között, mert teljesen más gyökerekből táplálkozik a kul­túrájuk. A többségi társadalom nagy része nem ismeri a cigány kultúrát, hagyományokat, szo­kásokat, értékrendet - emeli ki Kéki Sándorné, a helyi Család- segítő és Gyermekjóléti Szolgá­lat munkatársa. - Aranka néni családja évek óta hozzám tarto­zik, jól ismerem őket. Lánya és nyolc gyermeke problémáit megpróbáljuk úgy kezelni, hogy érdekeiket messzemenő- leg figyelembe vesszük. Gyako­ri családlátogatással, tanácsok­kal látjuk el őket. A nyáron nagy felháborodást keltett, hogy a roma gyerekeket nagyon szabadjára engedik. De ez nem csak az Aranka gyermekeit érinti és nem csak a roma gyer­mekeket. Nyáron valóban gon­dot jelentett a gyermekek fel­ügyelete, mivel a szülők ilyen­kor tudják idényjellegű munká­val pótolni csekély jövedelmü­ket. A tanévben viszont a több- gyermekes roma családoknál lehetőségünk van a kollégiumi elhelyezésre. így biztos, hogy ezek a kisdiákok megérkeznek az iskolába, és nincsenek igazo­latlan mulasztásaik sem.- Nem könnyű megfelelni azoknak az elvárásoknak, me­lyekkel minden áldott nap talál­kozunk - mondja Kiss Hajnal­ka, a kisebbségi önkormányzat képviselője. - Egyszerre kell fi­gyelembe vennünk azokat az előírásokat, melyek mindenki­re vonatkoznak, s az íratlan ro­ma törvényeket, amelyeket vagy betartunk, vagy saját csa­ládunk közösít ki. S valójában a legtöbb cigány származású em­ber hiába is próbál alkalmaz­kodni, teljesen sosem fogja elfo­gadni a társadalom. Mindenki számára megfelelő megoldás egyszerűen nem létezik. Sok­sok türelem és idő kellene mindkét fél részéről. Ez pedig még nagyon hosszú út... Akik kizsákmányolják a szervezetüket egy mezőtúri tanácskozáson a magyar vidék lakosságának életkörülményeiről is szó esett. A nemrégiben készült felmérésről szóló beszámolóban kiemelt szerepet kaptak a romák életkörül­ményei. Megdöbbentően sokan élnek még mindig telepeken, rá­adásul hulladéklerakók, dögkutak közvetlen közelében. Kóbor állatok, rágcsálók igen nagy számban fordulnak elő környeze­tükben. Ivóvíz, fűtés sok esetben nem biztosított A megkérdezet­tek az átlagnál gyakrabban panaszkodnak mozgásszervi, légző­szervi, illetve szív- és érrendszeri problémákra, fejfájásra, általá­nos kimerültségre, alvászavarokra. Élettartamuk átlagosan jó­val alacsonyabb, mint a .nagyvárosokban élő embereké. életvitelhez, az alsórészieknek viszont most kellett szembesül­niük ezzel. Természetes, hogy vannak súrlódások, azokat is meg tudom érteni, akik nem örülnek annak, hogy romák költöznek a környékükre, de kérdem, mit csináljanak? Ma­radjanak inkább egy rakáson, düledező viskókban tízen-tizen- öten? Az új házak vásárlásával legalább emberi körülményeket tudnak teremteni maguknak. A legnagyobb felháborodást talán Aranka és családja esete keltette a városban. Aranka né­ni omladozó, Nyárfa utcai házát megvásárolta a helyi önkor­mányzat, s ebből a pénzből az Alsórészen, a Korsós úton tu­dott magának másikat venni. A szintén elég szerény körülmé­nyeket biztosító házikóba legki­sebb fiával, a hetedik osztályos Márióval költözött, ideiglene­sen azonban kénytelen volt be­fogadni egyik lányát, s annak nyolc gyermekét is. Az unoká­kat már igen nehezen fogadták el a szomszédok, tegyük hozzá, akadt rá épp elég okuk. Mostan­a ház körüli gazt pusztítja, pár­ja is előkerül jöttünkre. Az ötve­nes évei közepén járó Aranka néni pedig korát meghazudtoló fürgeséggel vezet be bennünket a belső szobába, ahol a szom­szédasszony csak „egy kicsit” feküdt be a dunyhák közé, hi­szen beteg szegény, s itt leg­alább meleg van. Való igaz, a ki­csiny kályha jó meleget ad, tete­jén pedig lassacskán megfő a vacsora is.- A régi házam már épp hogy össze nem dőlt, muszáj volt má­sikat keresni - meséli Aranka. - Saját pénzemen vettem ezt, Varga Gyula Kéki Sándorné Csak jövőre működhet a lerak FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ebben a kérdésben hírzárlatot rendeltek el. Ennek ellenére si­került néhány információhoz jutnunk. A két, egymástól telje­sen független szakértői véle­mény egyformán rossznak tartja a szemetet befogadó depónia ka­vicsborítását. A csapadék elve­zetését segítő kavicságy, mivel nem a tervezettnek megfelelő, nem vezeti el kellőképpen a vi­zet. Sőt, a törvény által is megha­tározott összetételű kavics helyé­Egyre több a kérdőjel a beruházás körül egyre csak szaporodik a felmerülő kérdések sora. Ha nem az előírtaknak megfelelően lett megépítve a lerakó, miért nem vette azt észre a munkájáért 45 millió forintot kapó műszaki ellenőrző cég? Közel ugyanekkora összeget vehetett fel a beruházás mene­dzseléséért felelős vállalkozás. Ők miért nem törekedtek a problé­ma feltárására? A gesztor szolnoki önkormányzatnak már október közepén rendelkezésére állt a szakértői jelentés. Miért csak a múlt héten tudhattak meg bármit annak tartalmáról a beruházásban részt vevő települések? Ki fizeti a szivárgó réteg esetleges cseréjét? re homokos anyag került, ami el­tömítheti a vízelvezető csöveket is. „Az elvégzett számítások, a helyszínen látottak és irodalmi- lag dokumentált gyakorlati ta­pasztalatok alapján a tervezett rendszer késleltetve képes leve­zetni a depóniatérre hulló csapa­dékot” — áll az egyik szakértői jelentésben. Ugyanez az írásos anyag azt állapítja meg, hogy ez nem felel meg az engedélyezett tervben előírtaknak. Vagyis a depóniára elvileg egyelőre nem szállítható sem­miféle hulladék, legalábbis akkor, ha a használatbavételi engedélyt kiállító szakhatóság figyelembe veszi a felkért szakértők jelentését. Szeptemberben ugyan megtörtént a kétpói lerakó ünnepélyes átadása, ám azóta hulladékot még nem szállítottak oda Tagadja a férfi az erőszakos közösülés vádját Egyelőre tagadja az erőszakos közösülés vádját az a 31 éves fia­talember, akit a sértett feljelenté­se alapján gyanúsít a rendőrség. Veres Éva, a megyei rendőr-főka­pitányság sajtóügyeletese el­mondta, a férfi még hétfőn, az es­ti órákban csalta el az egyik nő ismerősét egy lakásba Szolno­kon. Amikor a 27 esztendős hölgy a helyszínről távozni akart, a fiatalember ebben meg­akadályozta. Sőt a feljelentés sze­rint a nőt többször bántalmazta, majd azt követően két alkalom­mal erőszakkal közösült vele. A könnyebb sérüléseket szenvedett nő feljelentette ismerősét. ■ MG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents