Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-26 / 277. szám

10 GAZDASÁGI TÜKÖR 2005. NOVEMBER 26.. SZOMBAT Uniós támogatást kérnek a baromfisok A MAGYAR baromfiipar a madárinfluenza-pánik miatt eladhatatlanná váló ter­mékek átmeneti magán- tárolásához támogatást kér az Európai Uniótól. Feloldják a túligényléseket? támogatás Tegnap lejárt a te­rületalapú támogatási igé­nyek adategyeztetésének ha­tárideje. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal ere­detileg november 21-re ter­vezte a zárást, ám a határidőt végül 4 nappal meghosszab­bította. Az adategyeztetésre azoknál a gazdálkodói cso­portoknál volt szükség, ahol a „fizikai blokkban”, valaki többet igényelt a járandósá­gánál, s ezzel akadályozta, hogy vétlen gazdatársai idő­ben megkaphassák a támoga­tásukat. Országosan a 208 ezer támogatási igényből 29 ezer gazdánál állt fenn ilyen veszély. Az ő esetükben az adategyeztetés sikerétől függ, hogy még az idén megkap­ják-e a pénzüket. Budapestre költözhet a regionális hivatal FAO Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezeté­nek a napokban Rómában tartott konferenciáján felve­tődött a szervezet decentrali­zációja. Szóba került a jelen­leg a római központtal egy épületben működő FAO Eu­rópai Regionális Hivatal el- költöztetése is. Benedek Fü- löp, az FVM közigazgatási államtitkára a magyar kor­mány nevében erre a célra felajánlotta a jelenlegi FAO Alregionális Hivatal kibőví­tett és felújított Benczúr ut­cai épületét, amit dr. Jacques Diouf, a FAO újjáválasztott főigazgatója nagylelkű kez­deményezésnek minősített. A hírsáv a pannon gsm TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT. A madárinfluenza körül olykor hisztériát keltenek A madárinfluenza körül első­sorban zavarkeltés, szenzáció­hajhászás és egyes érdekcso­portok lobbitevékenysége fi­gyelhető meg. Ezt a Magyar Agrárkamara állattenyésztési osztályának baromfi-munka­csoportja állapította meg leg­utóbbi ülésén. A szakemberek szerint rég­óta ismert állatbetegségről van szó. Pillanatnyilag a meg­tett állategészségügyi óvintéz­kedések elégségesek, különö­sen úgy, hogy az országban a nagy számban elvégzett vizs­gálatok egyetlen esetben sem mutattak fertőzöttséget. Mindezt megerősítette az ülé­sen részt vevő dr. Süth Miklós országos főál­latorvos. Elmondta: az állat­egészségügyi hatóságnak 11 ezer - 9 ezer háziszárnyasra és 2 ezer vadmadárra vonat­kozó - vizsgálatot kell az év végéig elvégeznie, s az eddig bevizsgált minták közül mindegyik negatív volt. ■ L. Z. Egy hónapig karácsony a Tengerszem Optikánál Győztes csapaton ne változtass elv alapján folytatja nagy sikerű akcióit a szolnoki Tengerszem Optika. Mindazo­náltal most családi kedvezményekkel is várják a karácsony előtti ajándéko­zási lázban égőket. Plusz kedvezményeket értett be szolgáltatásába a szemüvegszalon, de továbbra is „futnak” eddig már jól bevált akciók. Mától minden szemüveg- keret és napszemüveg fél áron kapható, valamint a szemvizsgálat ingyenesen vehető igénybe. Minden bizonnyal a már bevált kedvezmények­hez hasonlóan népszerű lesz a többi újdonság is. Az egyik, hogy aki fényre sötétedő, multifokális vagy vékonyított lencsét vásárol, az 20%-kal ol­csóbban juthat e különleges termékhez. Ráadá­sul a szemüvegek átvételekor különböző ajándé­kok közül választhatnak: ez lehet szemüvegtok, tisztítókendő vagy páramentesítő tisztító spray. És ami még nem volt: bármilyen szemüveglen­cse vásárlása esetén családi kedvezmény jár. Ha a férj és a feleség együtt megy el szemüveget vá­sárolni, akkor ugye „alapból” jár nekik a keret árából az 50% ked­vezmény. További engedmény­ként a lencse árából lejön a 20% kedvezmény felett további 5%. Ha egy gyermekük is velük tart, ak­kor mindhármuknak jár a szemj üvegkeret árából az 50% kedvez­mény, valamint a lencsék árából még további 5%. De hogy a kontaktlencsésekre is gondoltak mi sérti bizonyítja, hogy továbbra is igénybe Vehető a kipróbálási-akció. Ez a következőkből áll: ingyenes szemvizsgálat, próbaviselés, betanítás, egy hónap­ra való kontaktlencse és vele járó ápolófolyadék. Mindez 1990 forintért. Aki viszont negyedévre vá­sárol kontaktlencsét, az ajándékba kap plusz egy hónapra való „adagot”. A felsorolt kedvezmények december 23-ig ve­hetők igénybe. (X) TENGERSZEM OPTIKA 5000 Szolnok, Szapáry utca 10. (az óvoda mellett), telefon: 56/371-926 Nyitva tartás: hétköznap 8.30-tól 17.30-ig, szombaton 9-től 12 óráig-50% * Szemüvegkeretből y sr |lngyenes szemvizsgálat LX Vágja Ki és hozza magával! ____ Há trányban a hazai borgazdaság A hitelesség visszaszerzése a cél Az egriek a saját borvidékükön szeretnének palackoztatni a környék szőlőiről származott bort A magyar borgazdaság nem versenyképes, ami­nek több oka is van - je­lentette ki Gál Lajos, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) egri Szőlé­szeti és Borászati Kutató- intézetének igazgatója. Kühne Gábor Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (EBHT) által szervezett tanácskozáson főként a hortör- vépy( módosításával (kapcsola­tos aggályokról, s hangsúlyosan az eredetvédett borok borvidé­ken belül történő palackozásá­nak kérdéséről esett szó. A fórumon házigazdaként és előadóként is felszólaló GÁL LA­JOS szerint az ágazat verseny- képtelenségének egyik oka köz- igazgatási kérdésekre vezethe­tő vissza, hiszen a hazai terme­lő többféle adónemben több adót fizet, s kevesebb támoga­tást kap, mint uniós, illetve új­világi versenytársai. Az okok közt kell megemlíteni azt is, hogy hazánkban nem minden esetben az öko-potenciálnak megfelelő a fajtahasználat és az alkalmazott technológia, de ide tartozik az is, hogy az ültetvé­nyek jó része elöregedett. Har­madrészt pedig a jogi-szabályo­zási és az intézményi háttér sem kedvez a versenyképesség­nek.- Az a baj - mutatott rá a szakember -, hogy a tömegbo­rokat, azaz az asztali és a táj­borokat túlszabályozzuk. Ez uniós probléma, hiszen az EU-n belüli termelők keze sok eset­ben meg van kötve: az újvilági gazdákhoz képest nem alkal­mazhatnak olyan technológiai elemeket, amelyek az ottani bo­rok minőségét javítják és ol­csóbbá is teszik azok előállítá­sát. Másrészt viszont - s ez már kifejezetten magyarországi probléma - nem védjük kellő­képpen a meghatározott termő­helyeinket. Gál emlékeztetett: a védett eredetű borok fogalma 2000-ben került be a bortörvény­be, majd 2004-ben pontosították azt, ám a megfelelő intézményi háttér, az ültetvény-, a pince- és a termékkataszter ellenőrzési rendszere nincs megfelelően ki­dolgozva, így - mutatott rá az igazgató - nem biztos, hogy visz- sza tudjuk szerezni boraink el­vesztett hitelességét. Az eredet- védelmi konferencián a legna­gyobb vitát a védett eredetű bo­rok borvidéken belül történő pa­lackozásának ügye váltotta ki. A konferencián megalakult a felvidéki borrégió AZ EREDETVÉDELMI konferencián a termelők piacra jutásá­nak elősegítésére hivatott felvidéki borrégió megalakításá­ról szóló dokumentumot is aláírták, igaz, azt egyelőre csak az egri, a mátrai és a bükkaljai borvidékek képviselői. Var­sányi Lajos, az EBHT elnöke szerint a borrégió életre hívá­sának gondolatával a tokajiak is egyetértettek, ám ők előbb a borvidéken belül szeretnék azt megvitatni. A jövő évi szabályokat sürgetik Bár a 2006-os költségvetés sarokszámai már ismer­tek, az érdekképviseletek­kel még nem egyeztették a jövő évi agrárgazdasági szabályozás részletes fel­tételeit. Laczi Zoltán Szeptember óta ismertek a jövő évi költségvetési sarokszámok, s így az is, hogy 2006-ban az ag­rárágazatok mennyi támogatást kapnak. Ennek ellenére - a ko­rábbi évek gyakorlatát követve ­a jövő évi agrárszabályozás rész­letei nem ismeretesek - közölte érdeklődésünkre Magyar György. A Mezőgazdasági Ter­melők és Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) tit­kára hozzátette: az érdekképvi­seletekkel még nem egyeztették a 2006. évi agrár-közgazdasági szabályozás részletes feltételeit. Ez pedig előrevetíti annak a ve­szélyét, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a támogatási rendelet ismételten megkésve, jó esetben az év utolsó napjaiban jelenik meg. Emiatt a mezőgazdasági termelők ismét nem tudnak fel­készülni a következő évre, s ez újból forintban mérhető károkat okoz számukra. A termelők - köztük különö­sen az állattenyésztéssel foglalko­zók - rendkívüli érdeklődéssel várják a működésüket támogató rendelkezéseket. A kormány programjában már beharango­zott új intézkedések ismerete nél­kül azonban képtelenek tervezni következő évi tevékenységüket - húzta alá az érdek-képviseleti ve­zető. A MOSZ éppen ezért sürge­ti az agrárkormányzatot, mielőbb konzultáljon az érdekképvisele­tekkel a jövő évi szabályozásról.

Next

/
Thumbnails
Contents