Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-17 / 269. szám
10 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 2005. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Hiányzott a jóindulat? HALOTTAK NAPJÁN történt egy szolnoki házban. Hirtelen „elment” az áram (több szinten), mivel nem a lakások mérőóráiban volt a hiba, bejelentettük az illetékes hivatalnál, ahol közölték, hogy nézessük meg villanyszerelővel. Mivel azonban a hiba valószínűleg a méretlen oldali vezetékben volt, nekik kell megjavítani. A „házi” villanyszerelőnk nekilátott, közben megérkeztek a szakemberek, ők azonban szinte meg sem nézték a problémát. A szerelőnknek sikerült megoldani azt. Mégis bosszúságot okozott már maga a hozzáállás is. NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Élmény volt újra együtt túrkevei születésűként nagyon örültem, hogy ilyen élményben lehetett részünk a közelmúltban megrendezett keviek találkozóján. Nagyon jó volt hallgatni a volt és jelenlegi túrkevei művészek műsorát, gyönyörködhettünk a nótákban. A legfontosabb azonban az volt, hogy ismét együtt lehettünk. Bízunk benne, hogy a jövőben is sokszor találkozunk. DR. SOŐS ISTVÁN, SZOLNOK Kinek van több joga? A minap olvasom hogy egy rabló megsebesített egy szolgálatot teljesítő rendőrt. Elgondolkodtató: a közbiztonságot védő rendőrnek önvédelemből használnia kellett Volna a fegyverét, de a jogszabály köti a kezét, ami azt eredményezi, hogy lassan a bűnözőnek már több joga van, mint a rendőrnek. FARKAS K-né, SZOLNOK A kiválasztott írások szerkesztett formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem foltétleniil azonosak a szerkesztőség álláspontjával Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk forintárrá a jogot, hog}’ a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczittSaxels.hu email címre is várjuk. Egymásra találtak a diákok Szokolai Lajos Cserke- szőlő polgármestere 2004-ben megállapodást kötött Lengyelország Za- woja városának polgár- mesterével az oktatási, kulturális és gazdasági területeken történő együttműködés céljából. Egymás lehetőségeinek kölcsönös megismerése után határoztuk el, hogy iskolánkkal részt veszünk a „Socrates-Comenius 1 Nemzetközi Iskolai Együttműködések” pályázat Iskolai Projekt megvalósításában. Az 1995-ben elindított Socrates- Comenius a közoktatás programja, célja a mobilitás és az együttműködés támogatása, valamint az európai dimenzió erősítése az oktatásban. ■ Cél, hogy bemutassuk a lakóhelyünkhöz, régiónkhoz kötődő hagyományos mesterségeket. Az iskolai projektek három iskola partnerkapcsolatán alapulnak. A mi közös projektmunkánkban Lengyelországból a zawojai, Szlovéniából a trstenai iskola vesz részt. Tevékenységünk egy közösen választott témában, folyamatos munkával, közös „termék” elkészítésének céljával folyik „Helyi regionális termékek mint a tudás forrásai” témakörben. Az angol nyelvű pályázat elkészítését találkozó előzte meg iskolánkban a lengyelországi A gyerekek megnézték a környék nevezetességeit, melyeknek szépsége mindenkit lenyűgözött partneriskolával, ahol egyeztettük terveinket, elképzeléseinket. A kölcsönös megismerés céljából meghívást kaptunk Zawo- jába, ahol felejthetetlen szép napokat töltöttünk (16 tanuló, két pedagógus). A diákok azóta is a legjobb nyári élmények között emlegetik a zawojai kirándulást. Szeptemberben nagy örömmel értesültünk sikeres pályázatunkról, s a Socrates Nemzeti iroda a 2005/2006-os tanévben 3853 euróval támogatja iskolánkat a projektmunka megvalósítására. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a lehető legnagyobb szerepet játsszák a terv kivitelezésében, természetesen a helyi közösségeket is bevonva. Célunk, hogy a tervtalálkozón bemutassuk partnereinknek a lakóhelyünkhöz, régiónkhoz kötődő hagyományos mesterségeket, ezáltal fejlesztve a tanulók idegennyelv-tudását is. FEKETE ISTVÁNNÉ, ISKOLAIGAZGATÓ, SZÍNNÉ FEHÉR ILDIKÓ, SZAKTANÁR Összefogással egy fejlődő városért Milyen ma egy város, és vajon milyennek kellene lennie a jövőben? Jellemző, hogy a városok lakossága mindig minél többet akar a boldogságjavakból. Ezek a javak azonban, szerkezetüktől, feltételeiktől függ, ki kell használni, ami lehet. Nézzük csak megyeszékhelyünket. Egy demokratikus, egyenlőségre törekvő, pazar látványképű (Tiszát ölelő) nagy múltú városnak látni kell az adottságait. S ha látjuk, kezelni is kell azokat, hiszen különböző múltú, kultúrájú emberek élnek itt, akiknek akár mások is lehetnek az elképzeléseik. Ezeket a gondolatokat kell egyeztetni, így jöhet boldogulás. ■ Koncentrálni kell azokra az ötletekre, ami megvalósításra vár. Szolnok megye és Szolnok város legnagyobb gondja, hogy a társadalom évek óta messze a lehetőségek, anyagi és szellemi képességei alatt teljesít. Városunk a leszakadók között azonban jelenleg kedvező helyzetű, de mérsékelt tartalékkal rendelkező települések közé sorolható a versenyképességet tekintve. Ez pedig meghatározza a város fejlesztésének ütemét, az itt élők boldogságjavainak alakulását. Arra is különösen oda kell figyelni, hogy ne csak egy oldalról próbáljuk fejleszteni. Koncentrálni kell a gazdaságra és a kultúrára egyaránt, hiszen annyi elképzelés, jó öüet van, ami megvalósításra vár. Ehhez persze nagy szükség van azokra az emberekre, akik segíteni tudnak. Városközösségről és érdekcsoportokról csak ösz- szefogással beszélhetünk, tegyünk érte, hogy öt, tíz vagy ötven év múlva is legyen miről szót ejtenünk. Ehhez mindenkinek munkálkodni kell! DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK Érdemes elgondolkodni a felvetésen. Együttműködéssel valóban előbbre juthatunk, hisz városunk (megyénk egyéb települései) is számos olyan adottsággal rendelkezik, amit ki kell használni Bosszantó, hogy a becsületeseket is megbüntetik Talán ha leírom, kicsit megszabadulok a dühtől, ami bennem van. A közelmúltban a szolnoki Jókai úti irodaház parkolójában álltam meg, ahol parkolójegyet akartam venni, de az automata kidobta a pénzt. Elmentem a legközelebbi berendezéshez, a pénzemet az már elvette, de jegyet nem adott. Átálltam a Tisza Antal útra, jegyet vettem és elintéztem a dolgomat, de mire visz- szaértem, egy levél várt, miszerint tilosban parkoltam. A cetlit a közterület-felügyelet munkatársa tette az ablakomra, el is mentem hozzájuk, ahol közölték: a probléma a Remondis Rt- hez tartozik. Elmentem hát oda is, de a parkolóóra hibájáról állítólag nem tudtak. Elgondolkodtató, hogy akkor kire tartozik a parkolóautomaták működtetése. Ki tehet arról, hogy a fentiek miatt a jószándékú, becsületes autóst is megbüntetik? Mi a fontosabb, hogy szabályosan parkoljanak az autósok, vagy hogy minél több legyen a büntetés? NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN Csak tippelni tudjuk, hol állt meg Kedves Olvasónk: A Tisza Antal utca végén, az útöbölben, ahol korábban tényleg lehetett parkolni, de oda egy ezt tiltó táblát helyeztek, így ez a lehetőség megszűnt. Szóltak a dalok, s így a szív sem hallgathatott! A közelmúltban ünnepelte Tö- rökszentmiklóson a huszonhárom éve alakult MEOSZ csoport a rokkantak napját. Ez a rendezvény egyben a mozgássérültek segítésére alakult Kapocs Alapítvány tízéves évfordulója is volt Velünk ünnepeltek karcagiak, kengyeliek, martfűiek, beseny- szögiek. Szakemberek, orvosok és meghívott vendégek köszöntöttek minket és arról beszéltek, hogy eddig is voltak és még lesznek komoly feladataink. A rendezvényen vérnyomás- és vércu- korszint-mérés is volt, ebéd után színes programok (dalok, zene) szórakoztatták a résztvevőket. Hiszen ahol ennyi egymást szerető ember van, ott nem hallgathat a szív sem! HAJNAL JÓZSEFNÉ, TÖRÖKSZENTMIKLÓS A segélyszállítmány útja... Történetünk egy októberi napon kezdődött a borsi határátkelőnél. Fél nyolckor a határőr nem pecsétel, átnézi az összes doku- mentet, mondja: a speditőrtől hozzuk vissza a szokásos egy példányt, és jó utat. Megdöbbentő, ez a hatodik alkalom, mikor segélyszállítmánnyal megyünk a csángókhoz, eddig mindig volt valami gond. Gyanús a dolog, és lön, a magyarul tudó speditőr mondja: tőlük szeptember 1-i dátummal elvették az alapítványok ügyintézését. Sebaj, van még kettő, az egyik munkatársa ötször átlapozza lázas sietséggel a tételesen felsorolt és románul is meglévő befogadó nyilatkozatot, sikerült találnia hibát. Gyermek- ruházat! Kihívott az ajtó elé, és írja egy papírra 50 euró - áthúzza, írja 60-80 - mondom, ez nem így működik, ám ő bizonygatja: igazolás szerint a szállítmány nem tartalmaz bébiruhát. ■ Mindenki jól gondolja át, aki segélyszállítmányt akar kivinni. Ötven euróbán kiegyezünk, váltani megyek, közlöm, 50 euró kell, a hölgy leírja: 13 600. Pénz oda, számla nincs. Már várt a fazon, átadom a manit, hozza a papírt. Mondja: menjünk, egy régi épülethez. Bűz, orvosi szoba, duma, pecsét = 500 ezer lej, majd közli, már csak nagyon rövid idő, és hozza az összes papírt. Ez idő alatt reggelizünk a kocsiban, jön röpke háromnegyed óra múlva, és hozza a papírt, az utolsót. De hogy ez sem legyen egyszerű, közli: 300 ezer. Közlöm én is, ha volna még egy papír az már ingyen lenne? Érdekes módon a vámoshoz nem kellett visszavinnem, ezt is elintézte ez a drága lélek. Hát, ennyi. Mindenki jól gondolja át, aki segélyszállítmányt akar kivinni, mert így is, úgy is lekaszálják. HERNÁDY B. GYÖRGY, VIZA Élő és Holt folyóinkért Alapítvány elnöke Könyvbarátok a Zemplénben A szolnoki Korona Könyvtár dolgozói „könyvtáros-olvasó" programjának keretében ez alkalommal a Zemplénihegység nevezetességeit keresték fel. A kétnapos út első napján megismerkedtünk Tokajjal, bejártuk Boldogkő várát, csodálhattuk a Károll-bibliát Vizsolyban. Másnap a kassai dómban hallgathattunk magyar nyelvű misét és lenyűgöző orgonajátékot. Az altemplomban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc sírját, majd felkerestük a Rodos- tó-házat. Köszönjük Plkó Józsefné könyvtárvezetőnek és Horváth Zoltán könyvtárosnak, hogy megszervezték ezt a csodás kirándulást. JUHÁSZ BÉLÁNÉ, DIÓS JULIANNA
