Új Néplap, 2005. november (16. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-10 / 263. szám
4 2005. NOVEMBER 10., CSÜTÖRTÖK MŰVÉSZBEJÁRÓ Bérletszünetes előadások az év végén Ebben az évadban a Szigligeti Színház valamennyi bérlete gazdára talált. Azok a nézők, akik nem váltottak bérletet, de kíváncsiak egy-egy előadásra, novemberben és decemberben több bérletszünetből választhatnak - tudatta velünk Somogyi- né Borhi Gizella, a színház szervező- és jegyiroda vezetője. Mind A rózsa neve, mind a parádés szereposztásban játszott Macskajáték, illetve a Koltai Róbert nevével fémjelzett Balfácánt vacsorára! és a Luxemburg grófja című darabra válthatók jegyek. Sőt, a tavalyi évadban nagy sikerrel játszott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról is visszatér a szolnoki színpadra. A Szobaszínházban, ahogyan a nézők már megszokhatták, különleges élményt ígérő előadásokat láthatnak. Az előadásokra jegyek vásárolhatók a színház Kossuth téri szervező- és jegyirodájában. BÉRLETSZÜNETES ELŐADÁSOK nov. 26.19.00 Macskajáték nov. 29.19.00 Balfácánt vacsorára! nov. 30.19.00 A rózsa neve dec. 7.19.00 Macskajáték dec. 21.19.00 Képzelt riport... dec. 22.19.00 Képzelt riport... dec. 23.19.00 Képzelt riport... dec. 27.15.00 Luxemburg grófja dec. 27.19.00 Luxemburg grófja dec. 28.19.00 Balfácánt vacsorára! dec. 29.19.00 Balfácánt vacsorára! dec. 30.19.00 Balfácánt vacsorára! SZOBASZÍNHÁZ nov. 10.19.30 Szárnyak nov. 19.19.30 Egy szerelem három éjszakája (bemutató) nov. 22.19.30 Szárnyak nov. 23.19.30 Egy szerelem három éjszakája dec. 1.19.30 Egy szerelem három éjszakája dec. 6. 19.30 Szárnyak dec. 10.19.30 Egy szerelem három éjszakája dec. 16.19.30 Szomj (bemutató) dec. 17.19.30 Szomj dec. 18.19.30 Szárnyak dec. 29.19.30 Egy szerelem három éjszakája Péntektől - Balfácánt vacsorára! Petridisz Hrisztosz, Mikó István és Quintus Konrád személye garancia lehet a felhőtlen szórakozásra minden néző számára A párizsi Variété Színházban csaknem félmillióan nézték meg Francis Veber Balfácánt vacsorára! című vígjátékát. Azóta harminc ország színházai játszották. A filmváltozatot csupán Franciaországban ki- lencmillióan látták. A párizsi Variété Színházban csaknem félmillióan nézték meg Francis Veber Balfácánt vacsorára! című vígjátékát. Azóta harminc ország színházai játszották. A filmváltozatot csupán Franciaországban kilenc- millióan látták. Itthon először a József Attila Színházban mutatták be 1999- ben, túl vannak a 200. előadáson. Francis Veber furcsa jelenség. A komédia királya, aki a francia szellemiség legjobb hagyományait követi. Gyakran mondogatja, hogy közel áll hozzá Henri Bergson elmélete, miszerint a komédia a rossz szokásokból, a megszegett viselkedési normákból eredeztethető. Pierre Brochant, a jóképű, művelt, dúsgazdag könyvkiadó szerda esténként bárátaival és üzletfeleivel olyan vacsorákat rendez, melyen a meghívottak egy-egy dilis, lökött, nyomott vendéget „tálalnak föl” a közös asztalra, s az úri társaság tagjai azon versengenek: ki találta meg „a hét hülyéjét”. Brochant úr ezen a szerdán megütötte a főnyereményt. Ugyanis Francois Pignon, az enyhén mániákus, határozottan malacfejű, gyufaszálakból az Eiffel-torony és a Golden Gate- hid modelljét fabrikáló adóellenőr uszodahosszal nyerhetne minden hülyeségi versenyt. Nyilvánvaló, hogy egyszál maga kiállhatna egy egész elmegyógyintézettel, és győztesen hagyná el a terepet. Brochant-t lenyűgözi az idült bornírtság e páratlan csúcsteljesítménye. Ám a szerencsésen induló nap katasztrófába torkollik. A daliás könyvkiadót keserves lumbágóroham görbíti a földre. Mindez Pignon, a malacfejű, ám galamblelkű adóellenőr orra előtt történik. Igencsak kérdésessé válik, hogy ki a szerencsétlenebb és ki a lököttebb a két férfi közül. A „Balfácán” távoli rokonságban van Feydeau-val vagy Labiche-sel, de a mai világban gyökerezik. A fogódzók és értékek keresésének a világa, ahol a naiv, úgy tűnik, kevésbé marad le, mint a folyton a telefonján lógó siető. Színházunkban Labiche leghíresebb darabját, az Olasz szalmakalapot már láthatta a közönség. Feydeau-tól az Oszt- rigás Mici és a Bolha a fülbe volt műsoron. Pignont, a „balfácánt” Mikó István alakítja: - Ez a darab azért is nagy öröm számomra, mert a francia film - nálunk Dilisek vacsorája címmel játszották - főszereplőjének, Jacques Villeret-nek, vagyis Pignonnak én vagyok a magyar hangja. A színpadi változatról is elmondhatom, olyan jól megírt, hogy minden szereplőnek szinte jutalomjáték. Minden figura karakteres, a különböző magatartásformákat tökéletesen kifejező. Szerintem furcsaságai ellenére ez egy mindennapi, mai történet. Gyakori, hogy másokon röhögünk, pedig olykor tükörbe nézhetnénk. Veber mindig mindent patikamérlegen mért, amikor megírta ezt a darabot. Nevettet, felszabadultan nevettet, de ebben valahogy mindig ott van, hogy olykor-olykor álljunk meg egy szóra: gondolkodjunk a magunk dolgairól is. Pierre szerepében Quintus Konrádot láthatja a közönség: — Fikció, de elmennék egy ilyen „balfácán” vacsorára. Elsősorban az érdekelne, hogy mekkora „világbaromnak” tartanak, s miért? Nem gyűjtök csigát, nem építkezem gyufaszálakkal, de valamit bizonyára találnának bennem, amiért minősítenének. Huszárik Kata mindössze két rövid jelenetben látható az előadásban, de Christine megformálása példázza, hogy nincs kis szerep. Peller Anna a „Balfácánban” Marlene-t játssza. A figurára több elmarasztaló jelzőt ráaggathatnánk, bár lehet, hogy csupán a magánytól, akar szabadulni, boldogságát keresi. Petridisz Hrisztosz Leblanc-t alakítja, azt az írót, aki Christine barátja volt, de Pierre elcsábította. Talányos figura. Kaszás Mihály Cheval szerepében egy minidrámát tár a nézők elé, Tárnái Attila Archambaud profesz- szora pedig a maga kételyével furcsa igazságot mond a balfá- cánságról. A szolnoki „Balfácánt” Koltai Róbert rendezte: - Nagyon örülök annak a lehetőségnek, hogy ezt a fantasztikus darabot itt, Szolnokon megrendezhettem. Négy magányos megcsalt férfi darabja, olyan bohózat, amelyik teli van fájdalommal és gyöngédséggel, s pont ezért tudunk rajta nagyokat nevetni. Külön öröm számomra, hogy remek csapattal dolgozhattam. ■ A történetben az emberi viszonyok jól példázzák, hogy állandóan kapaszkodókat kell keresnünk. a felgördül a függöny, munkám véget ér Az Egy szerelem három éjszakája - az első magyar musicalek egyike — vallomás a hűségről. A rendező szerint a darab szomorú-vidám, édes-bús színházi élményt nyújt a nézőknek. Hubay Miklós-Vas Ist\'án-Ránki György közösen szerezték az első magyar zenés drámát, közkeletű mai elnevezéssel musicalt. A darabot 1961-ben mutatták be először Budapesten. Az ősbemutató rendezője Szinetár Miklós volt, akinek tanítványa, Horváth Patrícia a szolnoki Szigligeti Színház Szobaszínházában rendezi a darabot. — Másfél éve végeztem a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenés színházrendező szakán. Az eltelt időben négy zenés darabot rendeztem. Szabadúszóként nem vagyok kötve egyetlen színházhoz sem, így Nyíregyházán és Szolnokon egyaránt dolgoztam már. Az általam színpadra vitt darabok közül a Tersánszky Józsi Jenő Kakuk Marciját láthatta a szolnoki közönség az idén tavasz- szal. A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Zerkovitz Béla: Csókos asszony és Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című zenés darabját, valamint Kormos István piszén pisze kölyökmackóját, a Vackor című családi musicalt vittem színpadra. Rendezés mellett egyébként Iglódi István tanársegédjeként tanítok a színművészeim. Egy darabot általában hat hétig rendezünk, így az elmúlt négy hétben ingáztam Budapest és Szolnok között. A bemutató előtti két hétben pedig folyamatosan dolgozom. Amikor a premieren felgördül a függöny, valami elkezdődik. Számomra azonban akkor fejeződik be, a munkám véget ért. Jövő héten a bemutató után hazamegyek, és várom a következő felkérést. Addig pedig kismama leszek. Kislányom ugyanis másfél éves, aki most a nagyival vár otthon. Ráadásul édesapja sincs most vele. Férjem, Nyári Zoltán jelenleg a budapesti operettszínházzal ázsiai turnén van. Hubay musicaljében egy volt osztálytársam, Szabó Máté is szerepel, ez nagy ajándék nekem. Biztonságot ad, hogy őt is rendezem. Sokan mondják, hogy a szerzők Radnóti Miklósról írták a darabot. Nekem inkább az a véleményem, hogy csak becsempésztek érzéseket, motívumokat a költő életéből és tragikus halálából. A zenés játék egy üres rózsadombi villában játszódik, ahová egymás után állítanak be a szereplők. Az ajtó kizárja a kint tomboló őrületet, vagyis a háborút. Odabent a szerelmesek egyedül szeretnének lenni. Ez a vágyuk nem teljesülhet. A rendezőnő szerint a darabban választhatott volna más történelmi eseményt, de rá kellett döbbennie, fontos, hogy az esemény hátterében a második világháború zajlik. Bár nem ez a borzalom a darab központi témája. Mégis így tudja legtisztábban bemutatni a pár életét, ugyanis Horváth Patrícia arra keresi a választ, kizárható-e egy párkapcsolatból a külvilág eseménye. Hubay Miklós-Vas Ist- ván-Ránki György: Egy szerelem három éjszakája — zenés játék, rendező: Horváth Patrícia, bemutató: 2005. november 19. Főszereplők: Bálint: Szabó Máté, Júlia: Kerekes Vica, Viktor: AndrássyMáté e. h. Az oldal a színház és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a színház viseli.
