Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-22 / 248. szám
2005. OKTÓBER 22., SZOMBAT CSALÁD&NEVELÉS HIRDETÉS Margit néni, hivatásos otthonülő. A legtöbb mobilszolgáltató számára láthatatlan. Kivéve persze a Vodafone-t. Mi észrevesszük az otthonülőket is. Megérkezett a Vodafone Házimobil tarifa, a kifejezetten otthoni telefonálásra alkalmas csomag, és egy asztali mobilkészülék, Vodafone Házimobil Csak otthon használható. Havidíj: 0 Ft percdíj: 5,9 Ft/perc csúcsidőn kívül minden vezetékes háló; A Vodafone Há/imobil havidíjas előfizett e »»setében az Előfizető csak az általa megadott címről tud hívást indítani, feltéve, hogy a GSM szolgáltatás műszaki es földrajzi feltétélei fennállnak. A számlázási egység 1 perc.. Ha az Előfizetőnek az előfizetői jogviszony fennállása alatt, 6 egymást követő számlázási aktuson keresztül nincs sem opciós havidig, sem díjköteles forgalma a Vodafone Házimobil előfizetéséről akkor a Szolé«Itató élhet ói ASzF szerinti felmondási jogával Az árak es feltételek riódosításának jogát fenntartjuk. A tarifacsomaggal egyes szolgáltatások nem elérhetők. További információ: 1270.wvvwvodafone.hu o vodafone Sajnáljuk, hölgyem, de férfit keresünk sorozat i/4 A hazai munkaerőpiacon még mindig hátrányos helyzetben vannak a nők Négyrészes sorozatunk a magyar nők helyzetével, a nők elleni erőszakkal és a női egyenjogúság problémáival foglalkozik. Az Európai Unió ajánlásai és a jogalkotói szándékok ellenére a szebbik nem még mindig gyengébbnek számít az élet számos területén. Árvay N. Tivadar A magyar társadalomban a nők még mindig nem foglalják el az őket megillető helyet. Az egészségügyben például a foglalkoztatottak 85 százaléka nő, de a vezető állásoknak csak 18 százalékát töltik be. Kulturális területen jobb az arány, bár az intézmények élén itt is férfiak állnak. Pedig a nők munkaerő-piaci részvétele elengedhetetlen. Ehhez arra lenne szükség, hogy egy-egy állás pályáztatásakor vagy annak betöltése után a nők egyenrangú partnerek lehessenek, ne érhesse őket sem hátrányos megkülönböztetés, sem zaklatás.- Ha a nők munkahelyi zaklatásáról beszélünk, a közgondolkodás általában a szexuális háborgatást érti alatta. Ez viszont leszűkíti a szó teljes jelentését - mondja Habaz Ferenc ügyvéd, munkajogász. - Ugyanis az értelmező szótár magyarázata szerint ha valaki kéréssel, követeléssel alkalmatlankodva, sürgetve, minduntalan zavar, háborgat valakit, úgy zaklatja őt. Pedig a nők a munkahelyükön - már ha van nekik - nem csak szexuális zaklatásnak lehetnek kitéve, sőt bármely más okból lehetnek zaklatottak. Az esélyegyenlőségről szóló törvény szerint zaklatásnak minősül az emberi méltóságot sértő magatartás is, amelynek célja vagy hatása valamely személlyel szemben egy megfélemlítő, ellenséges, megalázó környezet kialakítása.- Jogalkotásunk nem hagyja védtelenül ilyen helyzetekben a nőket - folytatja a szakember. - A munka törvénykönyve előírja az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. E követelmények megsértése miatt, a munkaviszonnyal összefüggő jogsértés esetén a sérelmet szenvedő munkavállaló akár munkaügyi pert is indíthat a zaklató ellen, amelyben az illetékes társadalmi és érdek-képviseleti szervezet meghatalmazás alapján képviselheti is őt. A munkajogi védelem mellett a polgári törvénykönyv nyújt eszközt a sérelmet szenvedő félnek az egyenlő bánásmód, a becsület, emberi méltóság és a jó hírnév megsértése miatti személyiségi jogvédelmi per indításának lehetőségével. A szabálysértésekről szóló törvény vagy a büntető törvénykönyv is véd a garázda, becsületsértő magatartástól és a nemi erkölcs elleni bűncselekményektől. Megfelelő viselkedéssel elejét lehet venni a tolakodó magatartásnak Tehát a megfelelő jogi eszközök rendelkezésre állnak, csak a bizonyítással van gond, hiszen elsősorban a sérelmet szenvedő félnek kell bizonyítania, hogy milyen hátrány érte valójában. Ez nem könnyű, az ördögnek ezer arca van, és nehéz felismerni.- Emlékezetem szerint az elmúlt években egyetlen ilyen hazai ügy kapott nyilvánosságot. Egy vidéki városunk egyik munkáltatói jogkört gyakorló elöljárója megsértette az egyenlő bánásmód szabályát a női alkalmazottai szoknyahosszának diszkriminatív meghatározásával. Pedig nem Virág elvtársnak hívták, és a beosztottja sem Gogolák elvtársnő volt. Mit lehet tenni? Akit bántanak, és tud védekezni, az érthető módon csíp, rúg és harap, de jó, ha számol az esetleges hátrányos következményekkel. Aki pedig előre látja a veszélyt, az igyekezzen elkerülni. Elegendő esetszám hiányában nehéz megmondani, hogy a magyar nők körében volna-e igény a munkahelyi zaklatások orvoslására bírósági eljárások útján. Általános vélekedés szerint az ilyen eseteket a sérelmet szenvedett nők egyfajta szégyenérzetből inkább elhallgatják. Tűrhetetlenebb esetekben inkább ők hagyják ott a munkahelyüket, még áldozatok árán is. Hallgatnak, pedig a problémáról beszélnünk kell, mert együtt könnyebb megtalálni a megfelelő megoldást. Lehet, hogy elutasítanak, de burkoltan teszik- a nmm szerinti väu>öatA* diszkriminációnak számít, mégis sok munkakörnél elkerülhetetlen hogy ha nem is nyíltan, de a munka jellegéből adódóan az egyik nem előnyösebb helyzetben legyen - mondja Jónás Anikó fejvadász, a Kelly Services Hungary Kft. ügyvezető igazgatója. - A fizikai munkáknál természetes, hogy a fizikai adottságokat (is) figyelembe veszik. A munkahelyi zaklatás ügye egyébként ritkán merül fel nálunk. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek ilyen esetek. Inkább nem kerülnek nyilvánosságra. A női munkavállalók nem szívesen beszélnek rossz tapasztalataikról. Interjú során a munkahelyváltási motivációk részletezésénél érezhető, ha valamilyen kínos ügy volt a kiváltó ok. Ezt azok mondják el könnyebben, akik már feldolgozták az eseményt. Azt gondolom, a további munkavállalás esélyét nem rontja közvetlenül egy negatív tapasztalat, és nem kell, hogy befolyásolja a jövőbeli munkáltatót a válogatáskor. Ennél is fontosabb, hogy a jelölt személyisége ne sérüljön. Képes legyen feldolgozni a traumát, ez ne befolyásolja munkavégző képességét. i i
