Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-20 / 246. szám
2005. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK 10 MŰVÉSZBEJARO A Szigligeti színpadán színészként, rendezőként Igazi könnyed, felhőtlen szórakozást nyújt a Szigligeti Színház következő bemutatója, a Luxemburg grófja. A parádés szereposztásból is kiemelkedik a Sir Basilt alakító Koltai Róbert, akire most többféle feladat hárul a szolnoki színpadon.- Nagyon szeretem Sir Basil szerepét, hiszen a végletekig tragikomikus alak, akinek megformálása lehetőséget nyújt az önfeledt komédiázásra. Egy bolond öregember, aki elhiszi, hogy őt még lehet szeretni. Olyan elődöktől „örököltem" ezt a szerepet, mint Feleki Kamill vagy Agárdy Gábor, s immár három éve játsszuk nagy sikerrel az Operettszínházban - meséli Koltai Róbert. - Szerencsére Ig- lódi István rendezőtől szabadkezet kaptam, s bár nem vagyok igazi táncos-komikus, lehetőségem van rá, hogy a magam kedve szerint formáljam, alakítsam a kormányzót. A szolnoki főpróbákkal párhuzamosan azonban már a következő, novemberi bemutató, a Balfácánt vacsorára! próbáit is elkezdtük. Különleges darab ez abból a szempontból számomra, hogy most rendezőként irányítom a próbákat, miközben a József Attila Színházban lassan a kétszázadik előadást játsszuk, így kettős örömet jelent: egyfelől rendezőként mindazt a kipróbálhatom, megvalósíthatom, amire színészként nem volt lehetőségem, másrészt pedig nagy élvezettel figyelem, ahogy Mikó István teljesen másként formálja meg azt a szerepet, amit a pesti előadásban én alakítok. Kitűnő hangulatú próbáink vannak egy nagyszerű társulattal, érthetőhát, hogy nagyon szeretek Szolnokon dolgozni. Remélem, minden a terveink szerint halad tovább, és a következő évadban ismét lehetőség lesz a közös munkára. Ha sikerül, a Sose .halunk meg című filmből készült zenés játékot visszük színpadra. ■ SZS Újra operett Szolnokon Bemutató október 21-én: Luxemburg grófja Koltai Róbert egyik kedvenc szerepét játssza A nagy sikerű operett egyik szereposztásában a címszerepet, Renét Bot Gábor, Angele Dldier-t pedig Sas Éva alakítja A tavalyi szezonban kirobbanó sikerrel játszott Víg özvegyet követően péntektől újra Lehár Ferenc örökbecsű dallamait hallhatja a szolnoki színház közönsége. Szilvási Zsuzsa A Budapesti Operettszínház és a Szigligeti Színház közös előadásban mutatja be a Luxemburg grófját. A világszerte legtöbbször játszott Le- hár-operettet először a császárvárosban, a Theater an der Wienben mutatták be 1909-ben, majd egy évvel később a Király Színházban, Pesten. Az elsöprő sikerű művet egy karcagi születésű, egykori debreceni, szolnoki újságíró, Kar- czag Vilmos igazgató „erőszakolta ki” a zeneszerzőtől egy régebbi szerződés alapján. (A bécsi színházigazgató mellszobra — Győrfl Sándor Karcagon élő szobrászművész alkotása - a Szigligeti Színház jobb oldali foyer-jában látható.) Még egy, Lehárhoz fűződő érdekesség: életregényét — Tragikus keringő címmel - a Törökszentmiklóson született Zsigray Julianna írta meg. Lehár 93 nap alatt elkészült a Az Operettszínház és a Szigligeti Színház közös előadásban mutatja be az operettet. Luxemburg grófjával, a Cigányszerelemmel és A hercegkisasszonnyal együtt A nagy muzsikusban ekkorra tovább erősödött a szándék, hogy hús-vér embereket teremtsen a színpadra. Megújította a már lassan ásataggá váló operett műfaját. „Dallamai szinte egymást kergetik, az operettszerzés zenekari technikája is új megvilágításba került, muzsikája lényegesen gazdagabb, lényegesen szebb színekben csillog, mint a régi, amikor még nyolc hegedű, két-két cselló, nagybőgő és brácsa is megtette a magáét” - írja Gál György Sándor, a jeles zeneesztéta. Egy másik megállapítás szerint valójában nincs műfaja. Csak önmagával, csak önnön életművével jellemezhető: egyedülálló jelenség. A három felvonásos, két részben játszott operettet kitűnő művészek fellépésével láthatja a közönség. A többes szereposztásban futó darab pénteki premierjében Sir Basilt Koltai Róbert alakítja, a címszereplő Nyári Zoltán mellett Angele Didier operettdíva Kalocsai Zsuzsa lesz, Madame Fleury, a barátnője pedig Felföldi Anikó. Az előadást Iglódi István rendezte, közreműködik az Operettszínház balettkara, a Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Szigligeti Színház énekkara. Karigazgató Molnár Éva, karmester Rácz Márton. Szárnyak - árnyak története a Szobaszínházban SzArnyak-kal folytatja a Mu- szorgszkij-Ravel: Egy kiál(lí)tás képei-ben elkezdett kísérletet, melyben a táncszínház új vizuális lehetőségeit kutatja. Erről beszélgettünk Boda János rendezőkoreográfussal. — A repülés az emberiség egyik legősibb és legszebb álma: a végső szabadság szimbóluma. Közös álom, melyben elszakadunk a Földtől, az Anyagtól, legyőzzük a Teret és az Időt. Ember-létünk egyik (talán legerősebb) késztetése, hogy keressük képességeink határait, hogy megpróbálkozunk néha azzal is, ami első pillantásra lehetetlennek tűnik. Talán ez a kíváncsiság, ez a vágy — saját korlátáink leküzdésére - hozott minden fejlődést az emberiség történelmében. A régi filmfelvételeket nézve mindig lenyűgözött a korai pilóták már-már fanatikus vágya és küzdelme, amikor lehetetlen, nehéz gépekkel újból és újból megpróbáltak elrugaszkodni a földtől és repülni.- Leonardo da Vinci szerint az emberi repülés kizárólag a hajtóerő problémája. Koreográfusként te is ezt gondolod?- A korai pilótákhoz hasonlóan én is a lehetetlenre vállalkozom, amikor ezekre a kérdésekre keresem a választ, és amikor koreográfusként és táncosként magam is megpróbálom legyőzni a gravitációt. Csak bízom abban, hogy sikerül majd „szárnyalnunk”, és egy kicsit a közönség is velünk „repül” esténként! Konkrét értelemben keresem a táncos fizikai teljesítőképességének határait, azt a végső pontot, amelyet számára kijelöl a gravitáció. Az expresszív fény-árnyék hatásra épülő előadás a tér komplex bejárását tűzi célul maga elé, miközben a darab erősen mitologikus színezetű, Daidalosz története éppúgy felsejlik a táncmozdulatokban, mint Prométheusz szenvedése.- Az ártatlanság elvesztésének története. A repülésből légi menetrend, a Tér-Időt legyőzni vágyó álmokból légi irányítóközpont, a szárnyak suhogásából turbinarobaj lesz. Ez az Árnyak története? — A SzÁrnyak végső soron a vágy-lehetőség-valóság hármas egységét vizsgálva arra keresi a választ, hogyan őrizheti meg fejlődése mellett eredendő méltóságát az ember. ■ Matuz Az oldal a színház és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a színház viseli.
