Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-17 / 243. szám

14 MEGYEI TÜKÖR 2005. OKTÓBER 17., HÉTFŐ Bevált a cigányok foglalkoztatását megcélzó program A Romák a romákért elnevezésű programot értékelték a megyei munkaügyi tanács minapi ülé­sén. Az azt követő sajtótájékozta­tó rendhagyó helyszíne a szolno­ki Dr. Hegedűs T. András Alapít­ványi Középiskola, Szakiskola és Kollégium volt, ahol a tanulók mintegy fele cigány származású fiatal. A megye hátrányos hely­zetű cigány lakossága érdeké­ben elindított hároméves prog­rammal kapcsolatban a munka­ügyi tanács soros elnöke, Boros Béláné tájékoztatott. A Romák a romákért program megyei adatai MUNKAÜGYI ÉRINTETT KIRENDELTSEG Sím TELEPÜLÉSEK SZAMA Szolnok 8 Jászberény 9 Karcag 3 Mezőtúr 2 Tiszafüred 1 Törökszentmiklós 3 Kunszentmárton 3 Kunhegyes 4 Összesen 33 Forrás: megyei munkaügyi központ Az volt a cél, hogy létrehoz­zanak és működtessenek egy olyan közösségfejlesztő akti­vista hálózatot, ami segíti a ci­gányokat problémáik megoldá­sában. Fontos feladat a foglal­koztatottság növelése, a ci­gányság társadalmi integráció­ja. A program hatékonysága te­lepülésenként változó. Általá­nosságban elmondható, az ak­tivisták egyre sikeresebben dolgoznak. Segítségükkel kör­nyezetükben javult a munkába állás esélye is. ■ HGY Cégek híján igen alacsonyak a helyi bevételek Gyakorlatilag változatlan a tele­pülésen élők száma Tiszaino- kán, jelenleg négyszázötven fős a lakosság, tudtuk meg a község polgármesterétől. Mint Pfeffer Ferenc elmondta, az önkormány­zat erejéhez mérten sok helyi­nek biztosít megélhetést, hiszen jelenleg közel negyven főt foglal­koztat. Sajnos nincsenek na­gyobb helyi bevételek, mivel ke­vés komolyabb cég, mindössze két munkaruházati vállalkozás működik a községben. Az itt élők számára a megélhetés csak­nem egyeüen forrását a mező­gazdaság jelentheti. ■ MGA díjazott települések Szegényes költségvetések, gazdag programok Szépkorú barátainkat saját otthonukban Is gondozhatjuk, ám sok esetben Idősotthonokban várják a segítséget. Azt, hogy odafigyeljünk rájuk. Tavaly Tiszaszentimre, idén Tiszagyenda és Jász- árokszállás nyerte el a második évben kiírt Idősbarát Önkormányzat címeket. Persze a nyugdí­jasok számára az elisme­rés önmagában még nem sokat jelent. Banka — Mészáros A hetvenkilenc éves András a megye egyik kistelepülésén la­kik, ahol jól érzi magát, mivel úgy tapasztalja, környezete fi­gyel rá. Ez pedig az idős embe­rek számára a legfontosabb.- A kisvárosnak minden korosztály egyformán lénye­ges, s ezt megpróbáljuk érzé­keltetni is a település lakóival. A fiatalok lendületét, a közép­korúak tapasztalatát és az idő­sek bölcsességét próbáljuk öt­vözni, hogy az hasznosítható legyen az egész közösség szá­mára - mondta Gergely zoltán árokszállási polgármester, amikor az Idősbarát Ön­kormányzat cím elnyerésé­ről kérdeztük. Jászárokszállás második íz­ben pályázott a cím elnyerésére. Létezik az Idősek Apartmanhá­za a településen. Egy intéz­ményben szervezték meg az idősek klubját, a házi szociális ellátást is. Egy szervezetben tudják ellátni azokat, akiknek Évente írnak ki pályázatot az önkormányzatoknak A megyei idősügyi Tanács tavaly határozta el, hogy évente pályáza­tot ír ki az Idősbarát Önkormányzat cím elnyerésére. Az első évben Tiszaszentimrét tartotta erre érdemesnek. Idén az elismerést a váro­si, illetve községi kategóriákban, s a vele járó 100-100 ezer forintot az Idősek világnapja alkalmából, október l-jén adták át. A községi kategóriában Jánoshida, Nagyiván és Tiszagyenda, a városi kategó­riában pedig Jászárokszállás, Kunhegyes és Szolnok nyújtott be pá­lyázatot. A megyei Idősügyi Tanács az Idősbarát Önkormányzat cí­met Tiszagyenda és Jászárokszállás vezető testületének ítélte oda. mindennapos gondoskodásra, egy meleg ebédre, vagy épp 24 órás gondozásra van szüksége. A fontos az egészben — jegyezte meg a városvezető —, hogy ne le­gyenek „elkallódó” emberek, olyanok, akik kikerülnének a szociális ellátás intézményrend­szeréből. Mindezek mellett pe­dig rendkívül nagy szerepe van a civil közösségek munkájának. Jól működő Nyugdíjas Egyesület létezik a településen. A nyugdí­jasoknak a polgármester, s az egyes képviselők is rendszere­sen beszámolnak végzett mun­kájukról, s a visszajelzések alapján tudnak dönteni a to­vábblépés irányairól is - emelte ki Gergely Zoltán.- A helyi önkormányzat tagjai, illetve az Egyesített Szociális Intézmény munka társai ugyan különböző korú­ak, de területükön az adott szakmaiságot képviselik, s azonosak abban, hogy elköte­lezettek a település idős em­berei iránt - hangsúlyozta Hajnal Istvánná, a tiszagyen- dai ESZI vezetője, aki a pol­gármesteri hivatal, valamint az intézmény munkatársaival közösen állították össze a nyertes pályázati anyagot. ­Olyan szociális ellátó rend­szert alakítottunk ki közsé­günkben, hogy a bölcsőtől az utolsó útig minden korosz­tálynak tudjunk segíteni. Ön­kormányzatunk, hasonlóan más településekéhez, manap­ság nincs könnyű anyagi hely­zetben. Szegények vagyunk, de a programjaink azért gaz­dagok. Községünkben egye­bek mellett működik asszony­klub, de olyan társaság is, melynek mottója: Belépés csak férfiaknak! Létezik egy mellműtöttek klubja is, gyógytorna, illetve egy kor­szerű mentálhigiénés progra­mot működtetünk. Ezen kívül strandoltatjuk, utaztatjuk idős barátainkat, és természe­tesen a házi segítségnyújtás­ban és az étkeztetésben is ko­moly szerepet vállalunk. Az idősek aránya a megyében 2003-ban IB 5,6 5 60-64 év 65-69 70-74 75-79 80-84 85-89 90­4.4 3.4 2,1 0,6 0,4 Forrás: KSH Kevesebből is megoldják a kórházfelújítást Rendkívüli ülésen döntött a na­pokban Jászberény képviselő­testülete, hogy a vártnál fele annyival kevesebb állami támo­gatást elnyerve is hozzálátnak a kórházfejlesztés megvalósításá­hoz. A terveket úgy sikerült át­alakítani, hogy minden eredeti­leg meghatározott fejlesztési célt megtartottak. ■ A beruházás műszaki tartalmának csökkenté­se elkerülhetetlené vált. A címzett állami támogatásra benyújtott, az Erzsébet Kórház fejlesztését, bővítését célzó ön­kormányzati pályázatot erede­tileg 1,9 milliárd forintos fej­lesztési összeggel tervezték meg. A kormány elképzelései szerint azonban csak egy 800 millió forintos költséggel kivi­telezhető felújítás támogatható. Ezen belül az állami támoga­tást — ha a következő évben rá- bólirit a parlament - 680 millió forintban határoznák meg, amihez 120 milliós önkor­mányzati saját erő szükséges. A kormányjavaslat alapján a beruházás műszaki tartalmá­nak csökkentése elkerülhetet­lenné vált. A szakemberek vé­lekedése szerint az eredeti fej­lesztési célok is megvalósítha­tók bizonyos változtatásokkal. A kisebb összegből is megva­lósítható az elképzelt felújí­tás, amennyiben nem építe­nek új szülészet-nőgyógyá­szati tömböt, illetve a belgyó­gyászati és központi sterilizá­ló felújítását elhagynák és a rendelkezésre álló épületeket alakítanák át, bővítenék, illet­ve áthelyeznének bizonyos osztályokat. ■ BCS Módosított elképzelések a néhány éve átadott új sebé­szeti szárny ötödik emeletére költöztetnék a most első emele­ten elhelyezett fül-orrgégészeti osztályt. A megüresedő szintre helyeznék át a szülészet-nő­gyógyászati osztályt úgy, hogy a jelenleg gasztroenteoroló- giaként működő épületrészt is megkapná az osztály. A gasztroenteorológia a belgyó­gyászatra kerülne, amely a fel­újítás után átveszi a mostani szülészet helyét. Az önkormány­zati döntés szerint végül ezek­kel a változtatásokkal adták be a támogatási igényt. Egy életre szólt a három közös esküvő Augusztus elején egy hosszabb cikkben hírt ad­tunk arról, hogy párját rit­kító hármas esküvőt tar­tottak 1955-ben Zagyvaré- kason, és most meg ennek az aranylakodalmát. D. Szabó Miklós Már ez is kisebbfajta csoda, meg az is, hogy hála Istennek, az aranylakodalmat is mind a hatan megélték. Úgy tűnik, nin­csen olyan szenzáció, amely­nek ne lenne párja, hiszen az írás megjelenése után levelet hozott a posta Törökszentmik- lósról. A feladója Nádas István, nyolcvanegy éves nyugdíjas. írásának az a lényege, hogy ef­féle ritkaság máshol, így az ő városukban, Törökszentmikló- son is megesett. Nem mással, mint velük. Ugyanis összesen öten voltak testvérek: négy fiú és egy lány. Sajnos az egyik fiú­testvérük már nem él. Bizony 1951-ben, a Rákosi- rendszerben szigorú szabályok uralkodtak az országban. Élt a beadás rendszere, ami azt je­lentette, hogy a föld népének minden megtermelt javából: le­gyen búza, kukorica, cirok, de még a tojásból, a levágott ser­tésből is bizonyos részt be kel­lett szolgáltatni az államnak. Nos, ilyen körülmények között határozta el a három Nádas édestestvér, hogy egyszerre, egy napon mond igent három menyasszonynak. Mindez 1951. május 21-én történt. Volt polgári esküvő is, meg egyházi is. Hintóval érkezett az esküvői menet, de visszafelé a lakodal­mas házig már gyalog tették meg az utat, a csodálkozók sor­fala között. Hogy a százötven- százhatvan meghívottnak se korogjon a gyomra, előzőleg a tanácsházáról kaptak hivata­los, pecsétes írást, hogy borjút, birkát tálalhatnak fel, de bort sem volt egyszerű szerezni. Vé­gül is minden jó, ha jó a vége: csodálatosan sikerült a hár­mas lagzi, hiszen egy füst alatt lement a nem mindenna­pi esemény. Évtizedekig be­szédtéma volt a városban ez a cigányzenés menyegző. A saját szorgalmukban mindig bízhattak ami az érintett vőlegényeket, férjeket illeti, István, József és Béla is él még közel a nyolcvanhoz, vagy túl is azon. Viszont a három menyasszony, asszony közül kettő már nem lehet köztük. Ami még érdekes: végigdolgozták az életüket, és dolgozzák ma is a megma­radtak. Elvégre akkortájt és most is önmaga szorgalmában, a keze munkájában bízhatott legjobban a hozzájuk hasonló átlagmagyar. A mára kissé megkopott felvétel 1951. május 21-én készült. Balról jobbra: Nádas Béla és előtte a felesége, Juhász Ilona. Mellette középen István, illetve a párja, Tamasi Ilona: ő már meghalt. Jobb szélen József és a hitvese, Murányi Jusztina. Sajnos itt sem él már az asszony. I

Next

/
Thumbnails
Contents