Új Néplap, 2005. október (16. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-03 / 231. szám
* •• / __ * _ _ r 2005. október 3, hétfő AHOL ELÜNK — ABADSZALOK ______ 3 Az ünnepség díszvendégei Bordás Imre polgármester beszédét hallgatják. Abádszalók lett Magyarország kettőszázhetvenötödlk, megyénk tizennyolcadik városa, melyet az önkormányzatiság ünnepén avattak fel. VÁROSI RANG A TURISTAKÖZPONTNAK avatóünnepség „Az ország legmélyebb pontjából” virágzó település Az abádszalókiak évek óta büszkén hirdetik magukról, hogy a Tisza-tó fővárosának lakói. Mostantól hivatalosan is városlakóknak számítanak, hiszen a hét végén dr. Szili Katalin, a Országgyűlés elnöke várossá avatta településüket. Szilvási Zsuzsa Az egykori kis falu gyakorlatilag az idegenforgalomnak köszönheti, hogy ez év július 1-jé- től városi rangra emelkedett. Az utóbbi években új autóbusz-pályaudvar épült, megújult a polgármesteri hivatal, a takarékpénztár, a bevásárló-üzletsorok, az iskola, a központi orvosi rendelő, sétálóutcával, parkokkal, köztéri alkotásokkal, szökőkút- tal gazdagodott a település, ezzel is tükrözve a városi jelleget. A Tisza-tavat körbevevő, Euro- velóhoz tartozó kerékpárút-há- lózat kiépült, a településhez tartozó gátszakaszon kitűnő minőségű kerékpárúton lehet közlekedni. Az alig ötezer fős településen a nyári szezonban közel félmillió ember fordul meg, akik rendkívül széles szolgáltatás- és programkínálatból választhatnak minden esztendőben. Kempingek, magánszálláshelyek, sportszerkölcsönzők sora várja a turistákat. Az Abádszalóki nyár rendezvénysorozat pedig méltán országos hírű, hiszen neves sztárvendégek, változatos programok- követik egymást egész nyáron. Kézenfekvő volt tehát a település vezetői számára, hogy a folyamatos fejlődés következő lépése a városi rang elnyerése lehet. Először 1998-ban vetődött fel ennek lehetősége, majd 2002-től már mind komolyabban foglalkozott a kérdéssel a képviselő-testület. Tavaly pedig már ki merték mondani az abádszalókiak, hogy meg kell vizsgálni a várossá válás előnyeit és hátrányait. Mert — bár az ünnepi pillanatokban erről ritkán esik szó - a városi létnek bizony hátrányai is vannak. Végül a település lakói úgy döntöttek, vállalják az ezzel járó esetleges buktatókat. így Abádszalók azon 15 település egyike lehetett, amely idén városi címet kap hazánkban. Magyarország 275, megyénk 18. városát az önkormányzatiság ünnepén, október 1-jén avatta a fel dr. Szili Katalin, aki a közjogi méltóságok közül egyedüliként vállalt fel ilyen szerepet. Ő hozta el Abádszalóknak a Mádl Ferenc köztársasági elnök által 2005. július 1-jén szentesített okiratot, amelyben dr. Lampert Mónika belügyminiszter előterjesztése alapján városi rangra emeli a települést. — A demokratikus működés alappillérei a települési önkormányzatok, az önkormányzatok pedig mi magunk vagyunk — hangsúlyozta avatóbeszédében az Országgyűlés elnöke. — Amikor tehát egy település váÖriil ön annak, hogy városi polgár lett? PACSAi norbertné: - Ezen a településen születtem, és addig is nagyon szerettem itt élni, amíg fa- •vgjjjg lu volt. A mostani olyan minőségbeli változás, • ISjM' amit néhány éve még nem is reméltünk. Mégis úgy vélem, majd az utánunk következő nemzedékek ^ szórnám lesz igazán gyümölcsöző az, hog\ most -SBW városi címet kapott Abádszalók. makó tünde: - Jó dolog, hogy város lett Abádszalók, s remélem, hamarosan valóban igaz lesz - ahogy az ünnepi beszédben is elhangzott - hogy munkahelyek is létesülnek a településen. Ezenkívül bízom benne, hogy mire a mi gyermekeink annyi idősek lesznek, már középiskolába is ide járhatnak. Balogh Sándor: - Abáuli származású vagyok, és szívből örülök neki, hogy vámssá vált a település. Nyugdíjasként üdültetéssel foglalkozunk, így bízom benne, hogy hamarosan találnak majd megoldást arra, hogy mi se járjunk rosszabbul, ha mostantól már nem falusi turizmus keretében fogadjuk a nyaralókat. A város kulcsát Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke adta át Bordás Imre polgármesternek Tokár István, a megyei közgyűlés elnöke emlékszalaggal disztette a város zászlaját Baranyák Béla katolikus esperes szentelte fel Abádszalók új városi ereklyéit A település legidősebb polgárát, Ottó Betone Anna nénit Ls köszöntötték az ünnepség során Bitskey Tibor Kossuth-díjas színművész szavalata színesítette az avatóünnepséget rossá válik, a legfontosabb kérdés az, hogy lakói érzékelnek-e ennek köszönhető, minőségbeli változásokat. Bordás Imre polgármester egy évtizedekkel ezelőtt született Mo/dova-elbeszélést idézett: — Abban az időben „az ország legmélyebb pontjaként” emlegette az író térségünket, s az írást olvasva gyorsan kiderül, a mélységre való utalás nem a tengerszinthez való viszonyítást takar. Sokat kellett tehát fejlődnünk, ehhez pedig elszántság, akaraterő, az emberek szorgalma kellett. Mindig kemény munkát kellett vívni a természettel, a vízzel, mely a megélhetés forrása volt, de okozott gondokat is az itt élőknek. Ha fejlődő kisvárost szeretnénk, további összefogásra, kitartásra, türelemre lesz szükségünk. Az ünnepségen köszöntötték az újdonsült város legidősebb lakóját, Ottó Béláné Anna nénit, aki ez év december 15-én ünnepli századik születésnapját, illetve a várossá nyilvánítás napjához, július 1-hez legközelebbi időpontban született, így legfiatalabb városi polgárt, Lőcse Lizáit. Ebből az alkalomból került sor az Abádszalókért- díjak odaítélésére is. Idén Czu- dar Balázs és dr. Pataki Tibor részesült ebben az elismerésben. Abád és Szalók összeolvadásával alakult ki A település Tiszaabád és Ti- szaszalók egyesüléséből jött létre. 1849-től a két településrész több alkalommal egyesült és vált szét, majd 1896-ban véglegesen egyesült. Először Anonymus említi Abádot, Thonuzaba besenyő vezér birtokaként, mint fontos tiszai révhelyet. Szalók falu neve török eredetű, honfoglalás kori nemzetiségnévből alakult ki. A Rákóczi-szabad- ságharc idejére teljesen elnéptelenedett települések újranépese- dése 1712 körül kezdődött. A településképre jellemző három templom hűen jelképezi az egykori vallási megosztottságot. A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépülése 1973-ban jelentősen megváltoztatta a település lehetőségeit. A tó legnagyobb szabadvíz-felülete itt található, így itt épült ki a Tisza- tó idegenforgalmi központja. „Óriási felelősséggel jár az elnyert városi cím” Bordás Imre, Abádszalók első számú vezetője mostantól városi polgármester. Azt vallja, hogy a városi cím óriási felelősséggel jár: — Magyarország, s tá- gabb értelemben az egész Európai Unió lett több Abádszalók várossal. Épp ezért nagy a felelősségünk, hiszen a további változás általunk történik. Generációk munkájának gyümölcsét aratjuk most, hiszen olyan álom valósult meg, amely nem is oly rég még elérhetetlen messzeségnek tűnt. Ehhez az itt élő emberek elszántsága, akaratereje kellett, hiszen ebben a térségben az átlagosnál mindig is nehezebb volt a megélhetés. Sosem dúskáltunk a javakban, s még az utóbbi években, amikor az idegenforgalom fellendülésének köszönhetően jelentős fejlődés kezdődött, akkor is komoly gondot jelentett számunkra a mindennapi működés feltételeinek megteremtése. A térség egykor igen elmaradott községét jelentős infrastruktúrával rendelkező, turisztikai vonzerejét tekintve országos hírű várossá fejlesztettük. A lehetőséget megteremtettük. Ha fejlődő várost szeretnénk, akkor további ösz- szefogásra, az eddiginél is nagyobb türelemre és megértésre lesz szükségünk. Úgy vélem, ez a település megérdemelte, hogy város legyen, mindez számomra azt is jelzi, hogy az itteniek elfogadnak és befogadnak. Büszke va gyök rá, hogy részese lehetek. Az oldal a kiadó és az önkormányzat együttműködése alapján jött létre. A költségeket az önkormányzat viseli
