Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-28 / 227. szám

TOROKSZENTMIKLOS ES TÉRSÉGÉ 2005. SZEPTEMBER 28., SZERDA mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmm A kistérségben kilenc település maradt a tízből A törökszentmiklósi statiszti­kai kistérség az észak-alföldi ré­gió délnyugati részén helyezke­dik el. A kistérség jász-Nagy- kun-Szolnok megyében, az Al­föld közepén, a Tisza bal olda­lán található. A Törökszentmik- lós és Térsége Együttműködési Társulás 1995. május 23-án ala­kult. Az 1997. évi törvény értel­mében új társulási szerződést kellett elfogadnia az együttmű­ködési társulás tanácsának. Ezen új alapító okiratot a társu­lási tanács 1998. május 27-én hagyta jóvá. Kétpó időközben kivált az együttműködési társu­lásból, így 2004. január 1-től a kistérség tagjai: Törökszent- miklós, Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Szajol, Tiszabő, Tiszapüspöki és Tisza- tenyő. Hiányosságok és előnyök a tulajdonokban A térség erősségeként értékel­hető magas aranykorona-érté­kű termőterületek hasznosítása a nem megfelelő földhasználati struktúra é s vetésszerkezet (monokultúrás gazdálkodás) következtében gazdaságtalanná válik. Ezt tovább rontja, hogy a termelői összefogások, szövet­kezések teljes mértékben hiá­nyoznak a kistérségből — és csak néhány szántóföldi növény termelését fogják össze integrá­torhálózatok -, ami versenyhát­rányt eredményez. Verseny- előnnyé kovácsolható a jelenleg 8-10 ezer hektárra becsült, kor­szerű öntözéstechnológiával el­látott földterületek megfelelő intenzitású hasznosítása, me­lyek kihasználtsága jelenleg in­dokolatlanul alacsony. A kistér­ség erőssége a megfelelő inf­rastruktúrákkal rendelkező ipari park megléte, a gazdag nemzetközi kapcsolatrendszer, illetve a magyar és külföldi be­ruházók által a kistérségbe ér­kezett termelési kultúra. Ked­vező lehetőségeket rejt magá­ban a Törökszentmiklós—Mező­túr—Martfű—Szolnok ipari négyszög fejlődése, amely része a Szolnok-]ászberény fejlődési tengelynek is. Erősödő versenyképesség gazdaság A közúthálózat fejlesztése növelné a térség lehetőségeit Mintegy 110 millió forintos beruházással épült meg a 12 kilométeres, Kuncsorbán át vezető, stratégiai szempontból fontos, úgynevezett kétpól út A kistérség növekedési sarkát a 4-es számú főút és a 100-as számú vasúti fővonal mentén fekvő te­lepülések (Szajol, Török­szentmiklós, Fegyvernek, Örményes) jelentik. A forgalmas közlekedési folyo­sók mellett, illetve annak kör­nyezetében alakultak és alakul­nak ki ma is a legjelentősebb ipari, főként feldolgozó-ipari ka­pacitások. A kistérségben a fent említett közúti és vasúti útvona­lakon kívül a 46. és 34. számú főutak, a 120-as és 130-as szá­mú vasútvonalak is meghatáro­zóak. A kiemelt külső megköze­lítési lehetőségekben rejlő erős­ségek kiaknázását gyengítik a kistérség belső közlekedési problémái. Ezek közül kiemelkedik Ti­szapüspöki és Tiszabő zsáktele­pülési jellege, illetve a fejlesz­tésre, felújításra szoruló kistér­ségen belüli úthálózat. Ezek a problémák a kistérség egész gazdasági helyzetére kihatással vannak. A kistérséget érintő, nemzetközi jelentőségű út- és vasúthálózat fejlesztése (M8, M4, 4-es főút gyorsforgalmi út­tá alakítása, 100-as vasútvonal korszerűsítése, Graz-Nagyvá- rad TINA-hálózat kialakításá­nak) hatására a térség közleke­dése felgyorsul, és lehetővé vá­lik, hogy a gazdaságilag jelen­tős magyar és európai nagyvá­rosok elérési ideje és költsége jelentős mértékben csökken­jen. Ezeknek a fejlesztéseknek az elmaradása azt a reális veszélyt hordozza magában, hogy a kis­térség még inkább kikerül a nemzetközi áruforgalom útvo­nalából, ami hátrányosan hatna az itt jelen lévő vállalkozások versenyképességére is, ezáltal peremvidéket létrehozva az or­szág közepén. Sok a kisvállalkozás A KISTÉRSÉG gazdasági szerke­zetére jellemző, hogy a kereske­delmi és javítási szolgáltatáso­kat nyújtó vállalkozások ará­nya kiemelkedő. Kitörési pontok, közös feladatok, érdekképviselet sípos zsigmond térségmene­dzser több pontban foglalta ösz- sze a kistérség céljait, kitörési lehetőségeit.- A társult te­lepülések érde­keinek egyezte­tett megjelení­tése, képvisele­te, érvényre jut­tatása, össze­hangolt, a térség érdekeit szol­gáló pályázati programok ké­szítése.- Az önkormányzati, lakossá­gi, vállalkozói kezdeményezé­sek feltárása, a megvalósítás­hoz a kistérség szellemi és anyagi erőfeszítéseinek össze­fogása.- A kistérség gazdasági növe­kedése, a jövedelemtermelő ké­pesség feltételei megteremtésé­nek segítése, az EU-csatlako­zásból adódó feladatok, követel­mények ismertetése tanács­adással, koordinálással.- A kistérség fejlesztési stra­tégiájának kialakítása, a terüle­ti lehetőségek és vállalkozási igények ütköztetése.- A kistérségi stratégiai cé­lok és operatív feladatok meg­valósításának menedzselése.- A befektetési célok és lehe­tőségek ismeretében tőkéstárs keresése, fogadása, önkormány­zatok, vállalkozók támogatása pályázati és egyéb ajánlati lehe­tőségek elérésében.- A kistérségek közötti infor­mációcsere biztosítása.- A vidék- és területfejlesz­tési feladatok komplex ellátása. A Törökszentmiklósi kistérség előnye, hogy több helyen is ta­lálható termálvíz és egyéb, tu­risztikai fejlesztésekre lehető­séget adó álló- (tiszai holtágak) és folyóvíz, illetve turisztikai attrakciók (kastélyok, szélma­lom, vadban gazdag területek). A kistérség infrastrukturális ellátottsága meglehetősen el­lentmondásos. A villanyhálózat minden településen teljesen ki­épített. A gázvezetékre már nem mondható el ugyanez, át­lagban az otthonok 65-90 szá­zalékában vezették be, Tisza­bőn viszont sajnos egyetlen házba sem. E település sajátos, igen nehéz problémákkal küzd, á lakosság többsége iskolázat­lan, munkanélküli. A vízveze­tékrendszer csaknem száz szá­Foglalkoztatottság A TARTÓS és a pályakezdő mun­kanélküliek száma alacsonyabb az országos átlagnál, valamint a régiós és megyei értékeknél ki­sebb a rendszeres szociális se­gélyben részesülők aránya. zalékban kiépített a települése­ken. Szennyvíztisztító azonban csak Törökszentmiklóson és Fegyverneken működik. A csa­tornahálózat kiépítettsége az országos átlag alatt van, azon­ban a hiányzó csatornahálózat kiépítésére és a meglévők bőví­tésére törekvések vannak Ti­szapüspöki, Törökszentmiklós és Fegyvernek, valamint Tisza- tenyő, Kengyel településeken. A lakossági kommunális hul­ladék elszállítása, tárolása 2006-tól a kétpói regionális hul­ladéklerakóban történik. Törökszentmiklóson gyógyvízzé minősítették a termálvizet Programok, amelyek megvalósultak fejlesztések Folyamatosan bővül a törökszentmiklósi ipari park A középtávú tervezési időszak feladatai A Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás által a célok elérésére működtetett kistérségi iroda jelenleg 6 fővel működik. Közülük 2 személy foglalkoztatását teljes egészé­ben a kistérségi önkormányzat­ok biztosítják, 4-et pedig a tár­sulás különböző tárcák, főható­ságok állandóan változó és aka­dozó támogatásával. A társulás fennállása óta számos feladatot valósított meg, melyek közül a legjelentősebbek: — Stratégiai programok és ta­nulmányok kidolgozása a kis­térség fejlődése érdekében (Szajol—Tiszapüspöki-Tiszabő összekötő út, Örményes-Barta- puszta-Törökszentmiklós ösz- szekötő út, Kistérségi Gazdasá­gi Szerkezet-átalakítási Prog­ram, 5 kistérségi község telepü­lésközpont-rehabilitációjának megvalósíthatósági tanulmá­nya /BM-forrásból/, Agrár- és Vidékfejlesztési /stratégiai és operatív/ Program, Agrár-kör­nyezetvédelmi Program, Bioter­mék Előállítása /kb. 4500-5000 hektáron/ Program és annak gyakorlati megvalósítása).- Az ipari park kialakítása és működtetése (melynek eredmé­nyeképpen betelepült, eredmé­nyesen működő vállalkozások a Claas Hungária Rt., a Linds- tröm Group, IEC Kft., Semecs).- Turisztikai célú fejlesztések (Holt-Tisza-rehabilitáció, szál­láshelybővítés).- Közúthálózat-fejlesztés (Ör­ményes—Kuncsorba közötti út­felújítás, törökszentmiklósi el­kerülő megépítése).- Mezőgazdasági célú fejlesz­tések (LASA Kft., SurjányHús Kft.).- Intézményrendszerek fej­lesztési programjai.- Települési, illetve kistérsé­gi operatív tervek készítése a 2007-2013-as időszakra vonat­kozóan. A problémák, fejlesztési igé­nyek alapján a 2007-2013-as tervezési időszak programjai közül a legfontosabb, a kistér­ség egészét érintő tervezetek a következők: — Az agrárstruktúra szerke­zetváltása: szántóföldi gabona- termesztés területének csök­kentése, zöldség- és gyümölcs­termesztési ágazat komplex fej­lesztése, biogazdálkodás felté­telrendszerének megteremtése, erdősítési program, agrár-kör­nyezetgazdálkodási program bővítése. — Az ipari park fejlesztése. — A kommunális hulladék, valamint a bel- és szennyvízke­zelés problémájának megoldá­sa: a kétpói regionális hulladék- lerakó beindításával egyidejű­leg a szelektív hulladékgyűjtés feltételrendszerének megterem­tése, a bel- és szennyvízcsator­na-rendszer kiépítése, a meglé­vők felújítása.- Iskolaszövetség megvalósí­tása és eredményes működteté­se. Az iskolarendszerben jel­lemző problémák kezelésére a kistérségi iskolák vezetői isko­laszövetség létrehozását kezde­ményezték.- Közúti infrastruktúra fej­lesztése, különös tekintettel a 4. számú főút gyorsforgalmi úttá alakítására, melynek minél előbbi megvalósítását a Püs­pökladányi és a Biharkeresztesi kistérséggel együttműködve - és a megyei Önkormányzat tá­mogatásával - kívánja elérni a Törökszentmiklósi kistérség. Az oldal a Törökszentmiklós és Térsége Együttműködési Társulás és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a társulás viseli. A közmű-kiépítettség nem teljes

Next

/
Thumbnails
Contents