Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-24 / 224. szám
2005. SZEPTEMBER 24., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Paradicsom a turkáló A turkálást nem lehet korosztályhoz, nemhez kötni, mert egyaránt vannak fiatalok és idősek, férfiak és nők. A tűrik nagy ellenfelei a kínai boltok. vásárlás Akadnak, akiknél már szenvedéllyé vált a válogatás Turkálni ma már nem szégyen. Az igényes, jó minőségű és olcsó ruhák butikokban aligha, de egy-egy jó túriban biztos felfedezhetők. Letenyei Ágnes Bár vannak alkalmi turkálók, akadnak olyanok is, akiknek ez már szenvedély. Az egyik szolnoki belvárosi művelődési házban csütörtökönként jó minőségű holland ruhák között keresgélhetnek a vásárlók. A vezető, Szabó Dezső- né azt mondja: már nem éri meg annyira ezzel foglalkozni, mint néhány éve.- Hollandiából kamionnal hozzuk a ruhákat. Az árak változók, 1000-1500 forint kilója a ruhának, de foglalkozom cipővel és gyermekruhával is. Nyolc órakor nyitunk, és sokszor 30- 50 ember van itt a reggeli bálabontáskor. Van, akinek paradicsom ez, mert elsőre kifogja a legjobb minőséget, s akad, akinek sokadjára sem sikerül. Szolnokon sok turkáló nyílt korábban. Néhány évvel ezelőtt azok vásároltak ilyen helyen, akiknek az anyagi lehetőségük nem engedte meg, hogy butikból öltözzön fel a család. Szerepük azonban ma már nem NÉHÁNY JELLEMZŐ RUHADARAB ÁRA A TURKÁLÓBAN póló 150-350 forintig szoknya 350-800 forintig pulóver 400-1000 forintig farmernadrág 400-1500 forintig (Az árak a ruha súlyától függően változnak) olyan jelentős, mint régen, hiszen gombamód elterjedtek a kínai áruházak. Tóth János azért vásárol szívesen turkálóban, mert minőségileg kifogástalan ruhákat talál magának.- Csak ritkán turkálok, hiszen én már öreg vagyok, nem kell nekem olyan sok ruha. Olcsóbb, mint máshol, és ez is nagyon sokat számít. Egy másik helyen, ahol angol ruhákat árulnak, a szerdai napot jól ismerik' a vásárlók. Bár az üzlet kilenc órakor nyit, sokszor már fél kilenckor kezdenek sorba állni az emberek, és bizony mire a ruhákhoz férkőzhetnek, igencsak kígyózik a sor. Diós Katalin nap mint nap találkozik a vásárlókkal, és érdekes dolgokat hall tőlük.- Bármennyire is meglepő, vannak férfi vásárlóink is. Például egy 30 év körül srác azért jár be, mert ez megnyugtatja őt. Bár nem mindig vásárol, csak turkál egy kicsit. Egy biztos: ezek egyedi darabok, biztosan nincs belőlük másik. Találkoztam olyan vevővel, aki az ebédidejét tölti nálunk, esetleg felvállalja, hogy reggel késik egy kicsit a munkahelyéről. Az árak állandóak, 1990 forint kilója a ruháknak, a lakástextilnek 800 forint. Sípos Tamásné egy héten három-négy alkalommal is megfordul ezekben az üzletekben.- Bálabontáskor lehet a legjobb cuccokat kifogni. Vannak ruháim butikból is, de ezt azért élvezem, mert egy kicsit kikapcsolódok. Nehéz az elhelyezkedés ötven év felett A megyében augusztusban a regisztrált munkanélküliek száma (19 ezer 166 fő) 5,7 százalékkal volt több, mint az előző év azonos időszakában. A két kiemelten kezelendő csoport, a huszonöt év alattiak és az ötven év felettiek aránya nem változott július hónaphoz képest. A fiatalabb korosztály a regisztráltak ötödét képviselte, ami az országos átlagot jelentősen meghaladja. Az előző év azonos időszakához viszonyítva átlagosnál jobban növekedett az ötven év felettiek száma, ami alátámasztja a velük való kiemelt foglalkozás szükségességét, hiszen elhelyezkedési esélyeik korlátozottak. Az ország megyéiben augusztusban a munkanélküliségi ráta 4,2 és 18,5 százalék között szóródott. Ugyanekkor szűkebb hazánkban 11,4 százalék volt a regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez mért aránya. A megyében regisztrált összes munkanélküli közel negyede - az országossal megegyezően - egy éve vagy annál régebben, megszakítás nélkül szerepelt a rendszerben. Ez az arány a megye egyes körzeteiben változó. A legalacsonyabb Mezőtúron (9,6 százalék), a legmagasabb - egyharmadot kitevő - Kun- szentmártonban volt az év nyolcadik hónapjában. ■ MG Nem lehet mindent vandálbiztossá tenni HORVÁTH GYŐZŐ összetört köztéri padok, bezúzott üvegű buszvárók, telefon- fülkék, festékkel lefújt épületek: a vandalizmus típikus jelei. Lépten-nyomon találkozhatunk ezekkel, bármerre is járunk. A szakemberek tapasztalatai szerint az efféle rombolások hátterében többnyire azok a fiatalok állnak, akik meg akarnak mutatni valamit. Bizonyítani akarják önmaguknak, társaiknak, ők olyasvalamire is képesek, amire mások nem. Valami kirívót akarnak produkálni, olyat, amire mások is odafigyelnek. talán azért, mert szűkebb családi környezetükben sem találtak olyan pozitív mintát, amit követve érvényesülhetnének. Baj lehet az értékrendjükkel is. Tisztában vannak-e azzal, hogy egy-egy rúgással, ökölcsapással mekkora károkat okoznak, egyáltalán azt tudják-e, amit tönkretesznek, az ugyanúgy a sajátjuk is, mint másoké? Aligha. Léteznek persze vandálbiztos üvegek, bankjegykiadó, parkolójegyváltó automaták, különféle kültéri tárgyak. Iparágak szakosodtak a rombolás elleni védekezésre. de ez A megoldás? Úgy tűnik, e tekintetben nem sok okunk lehet az optimizmusra. Legalábbis egyelőre. Jóllehet, a mai ifjú rombolók egyszer munkából élő, fizetésért dolgozó felnőttek lesznek, és belátják: így vagy úgy, de ők fizetik meg a pusztítás árát. És nekik kell majd a helyes utat megmutatniuk saját vandálpalántáiknak. Már ha ez sikerül... A magyar mezőgazdaság újra talpra fog állni Nincs könnyű helyzetben a magyar mezőgazdaság, de mint a történelem folyamán többször is, újra talpra fog állni - csengett ki Benedek Fülöp, az FVM államtitkára, valamint Budai Ferenc tanintézményigazgató szavaiból a törökszentmiklósi Székács Gazdanapok megnyitóján. A 15. mezőgazdasági gép- és élelmiszer- ipari kiállítás és vásár hagyományosan a Székács Elemér Szakközépiskola rendezésében zajlik vasárnapig. Az Európa Parlament mezőgazdasági bizottságának francia alelnöke, Jean-Claude Fruteau kijelentette, a jó minőségű talaj, a kedvező éghajlat azt jelzi, a magyar mezőgazdaságnak van jövője. A sikerhez állami támogatás, valamint az európai mező- gazdaság reformja kell. ■ MG OLVASÓINK ÍRJÁK Hiába mindenféle akció, a parlagfű ellenáll ki Új Néplap szeptember 20-i számában megjelent, a parlagfűről és annak irtásáról szóló cikk nyomán ragadtam tollat. Aki „parlagfű-tengert” akar látni, az menjen el a Jászberény és Nagykáta között lévő, Neszűr elnevezésű területre, ott valóban több tonnát lehetne lekaszálni ebből a szívós gyomnövényből. A témához kapcsolódó jegyzet, véleményem szerint rátapintott a lényegre: szervezhetnek akármilyen akciót, összefoghatnak a minisztériumok, a földhivatal, lehetnek felvilágosító programok, a parlagfű mint nagy túlélő, kiirthatatlannak bizonyul és ellenáll a támadásoknak. Simon László, Jászberény (FENNTARTJUK MAGUNKNAK A LEVELEK SZERKESZTÉSÉNEK JOGÁT) ALFA-NOVA Kft. Tájékoztató Ez évtől változik a távhőszolgáltatási alapdíjak módosításának fordulónapja. A korábbi rendszertől eltérően a január 1. időpont helyett a szolgáltatási alapdíjak minden év október 1 -jétöl - következő év szeptember 30-ig hatályosak. Az utóbbi évek beruházásainak köszönhetően az állandó költségeken belül jelentősen csökkent a bér- és villamosenergia-költség, továbbá - a jelentős összegű fejlesztések ellenére - az amortizációs költségeket csak kismértékben kellett a díjakban érvényesíteni. A megvalósult rekonstrukcióknak és a távhőszolgáltató kereskedelmi földgáz beszerzésének köszönhetően Szolnok városban 2004. február 1 - jétől nem emelkedtek a szolgáltatási hődíjak, amely a lakossági fogyasztók esetében 4 %-os, a közületi fogyasztók esetében 18,8 %-os hődíj növekedés elmaradását jelenti. Egy átlagos távfűtött lakás tényleges éves távhőszolgáltatási költsége (fűtési és használati melegvíz alapdíj és hődíj) 2004. december havi árszinten 106.671 Ft, míg 2005. október havi árszinten 111.852 Ft. A fogyasztókat érintő átlagos költségnövekedés mértéke - 4,6 %, amely a 2005. január 1 -jétöl - 2006. szeptember 30-ig várható inflációs hatásoknál kisebb mértékű emelkedést jelent. Az ALFA-NOVA Kft. a következő években is folytatja azt a fejlesztési és üzemeltetési stratégiáját, melynek célja a fogyasztókat terhelő távhőszolgáltatási költségek mindenkori inflációs hatásoknál kisebb mértékű növelése. (X) Iráni perzsaszőnyeg-kiállítás és -vásár a Hozam Klubban . Csodálatos keleties élményben lesz része annak, aki ellátogat szeptember 27-től október 16-ig a szolnoki Hozam Klubba, ahol eredeti iráni kézi csomózást! perzsaszőnyeg-kiállítás és -vásár Lilit 1 nyílik immáron második alkalommal. ' Az eredeti perzsaszőnyeg Perzsiából, azaz a mai Iránból szárí mazik. A világ legrégebbi szőnyegét is itt találták meg, mely a Pazirik dinasztiából származik. Közel 6000 éves, mint maga a perzsa kultúra, melyet az indo-európai nép, azaz az árják évszázadokon át megőriztek a mai kor számára. Az ősi perzsák szerették volna otthonosabbá tenni a lakhelyeiket, ezért elkezdtek szőnyegeket csomózni. Azokat a , természetben látott állatok és növények különféle ötvözete díszítette. Az iráni kézi csomózásé perzsaszőnyegek , egyedi duplacsomózású technikával készülnek, ezért időtállóak és kibírnak akár három generációt is. A szőnyegcsomózás tudománya apáról fiúra száll és évezredes hagyományokat ötvöz. A perzsaszőnyegek értékmérője a négyzetméterenkénti csomószám (90.000 csomó/m2-től az 1.500.000 cso- mó/m!-ig terjed). Tehát minél apróbb a csomózás, annál értékesebb és tartósabb a szőnyeg. Árukat még meghatározza a minta és az anyagösszetétel (gyapjú, selyem). Az iráni szőnyegeket 2 nagy családra bonthatjuk: törzsi (hagyományos) és városi (klasszikus) perzsaszőnyegek. A világon ma 50-60 féle iráni szőnyeg ismert, ezzel a kézi csomózású perzsaszőnyeg exportjában világelsők. Az eredeti iráni kézi csomózású szőnyeg nemcsak díszíti otthonát, de egyúttal értékálló befektetés is. A Perzsa Galéria sok szeretettel vár minden érdeklődőt, aki kíváncsi az ősi perzsák évezredes tudományának mai kézműves remekműveire, melyekben kellemes perzsa zene kíséretében gyönyörködhet. ptj A PERZSA GALÉRIA ÁLLANDÓ BEMUTATÓTERME MEGTALÁLHATÓ: 6726 SZEGED, FORRÁS SZÁLLÓ, SZENT-GYÖRGYIA. U. 16-24. • ® HONLAP: web.axelero.hu/parszit
