Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-19 / 219. szám

3 2005. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ M EGYE3I TÜKÖR A mezőhéki iskola diákjainak helyben főzik az ebédet. Fotósunk a teljes tanulólétszámot megörökítette. Tényleg tizenegyen vannak. Kisiskoláikért küzdenek KÉNYSZERŰ takarékosság Sok településen erőn felül költenek oktatásra Néhány hónapja még a kisiskolák bezárásáról szóltak a hírek. Minden érintett településen tra­gédiaként élték meg a helyi alapfokú oktatás megszűnését. Kemény küzdelem után most úgy tűnik, létezik másik meg­oldás is. Pókász-Bistey-Farkas A MEZŐHÉKI ISKOLÁBA 1] kisdi­ák jár, de a létszám növekszik, ugyanis az óvodások száma 17. Egy diák iskoláztatása mintegy 600 ezer forintba kerül, amiből az állami normatíva és a tény­leges kiadások különbözetét az önkormányzat biztosítja. A falu költségvetésében az oktatás 30-35 százalékkal szerepel. A községben már megtapasz­talták a '70-es években, hogy mit jelent egy településnek, ha összevonás miatt elviszik az is­kolát, a közigazgatás és a gaz­dasági szervezetek központját: 1976 és 1990 között 1800-ról 500-ra csökkent a lakosság szá­ma. Voltak olyan szülők, akik elköltöztek valamelyik közeli városba, és visszajártak dol­gozni Mezőhékre, mondván, hogy inkább ők buszozzanak naponta, mint alsós gyerekeik. Az új önkormányzat első ten­nivalói között tartotta számon az iskola visszahozatalát. A szülők segítségével 1991-ben rendbehozták az üresen álló épületet, és az alsó tagozatban megkezdték a tanítást. Halász Vince polgármester megerősítette: mindenképpen fenn akarják tartani az iskolát, annak létét nem anyagi kérdés­nek tekintik. A kis létszám le­hetővé teszi, hogy a pedagógu­sok egyénileg is foglalkozza­nak a tanulókkal, ami megmu­tatkozik az eredményekben. Az állam az iskolarendszer átalakításán is szeretne spórolni. A fajlagosan drá­gább falusi kisiskolák azon­ban szinte mindenütt egyet je­lentenek az adott település jö­vőjével, megtartóerejével. A képviselő-testületek köteles­ségüknek érzik, hogy akár erőn felül is megteremtsék a működés feltételeit. Tették, te­szik mindezt annak ellenére, hogy tudják, hosszú távon ez nem jelent megoldást. — Nagyon nehéz helyzetben voltunk az előző tanévben — kezdte Pánczél Ferenc, szele- vény polgármestere. - A többi érintett községgel együtt pró­báltunk lobbizni, s talán nem eredménytelenül. Megváltozott ugyanis az állam álláspontja, mára fontossá vált, hogy az is­kolák helyben maradjanak. Az eredeti terv szerint a né­hány tucat, vagy annál keve­sebb diákot tanító iskolákból egy közeli, nagyobb intézmény­be vitték volna át a gyerekeket iskolabuszokkal.- A megoldást a többcélú kis­Összefogás az intézmények fenntartásáért A közelmúltban megszűnt az alapfokú oktatás megyénkben Hunyadfalván, itt ráadásul a postát is bezárták. A hunyadfal- vi gyerekek most Kőtelken ta­nulnak. Közösen működteti a két iskolát többek között Tisza- kürt és Csépa, e megálla­podást a közelmúltban kötötték meg. Fenntartói társat keres Tiszasas is, s kérdéses, med­dig tudja önállóan előteremteni a nö­vekvő kiadások fel­tételeit Nagyrév. térségi társulások jelenthetik hosszabb távon. A közös fenn­tartói megállapodásoknak kö­szönhetően a legtöbb helyen maradhat az iskola, a társintéz­ményekből pedig a pedagógus óraadóként utazhat a másik tag­iskolába. A szaktanári ellátott­ság mindenütt teljes lesz - tette hozzá Szelevény első embere. Ez azonban a jövő, a kistér­ségi közigazgatási szint műkö­déséig minden falu maga gon­doskodik az iskolájáról. Egy­előre akadnak olyan önkor­mányzatok, ahol elzárkóznak a fenntartói társulásoktól, at­tól félnek, hogy az önállóság feladását követően már nem rajtuk múlik majd az iskola lé­te. Ez pedig ott, ahol bezárt a posta, kevés a munkahely, szinte egyenértékű a település halálos ítéletével. A TISZAIGARI ÁLTALÁNOS ISKO­LÁBAN idén is közel százan kezdték meg a tanévet. Az in­tézmény kihasználtsága ötven százalékos, a tanári ellátottság megfelelő, így a szűkös költség- vetés ellenére sem merült föl az iskola bezárásának kérdése. Tóth Nándor polgármester hangsúlyozta: mindent meg­tesznek az oktatás helyben tar­tása érdekében, de ehhez a he­lyi önkormányzat erőfeszítése s nem elég. Fontos az is, hogy a | kormányzat részéről ne szüles- | senek olyan jogszabályok, i amelyek ellehetetlenítik a kis I iskolák működését. mi Kongó tantermek, bezárásra ítélt iskolák TELEKI JÓZSEF rájár A RÚD A falvakra. A néhány száz fős településeken már csak átutazók a postai kézbesítők. Egy év alatt pedig 82 isko­lát vontak össze vagy zártak be az országban. A folyamatnak valószínűleg még nincs vége. Újabb és újabb oktatási intéz­mények ajtajára kerülhet lakat, elsősorban persze a kistele­püléseken. az oktatási törvény egyik passzusa ugyanis arra ösztönzi a legkisebb településeket, hogy szabaduljanak meg oktatási in­tézményeiktől. A rendelkezés nem az iskola férőhelyeihez, hanem az országos átlaghoz méri az intézmény kihasználtsá­gát. Ahol pedig nem érik el a kívánt szintet, ott aligha számít­hatnak a forráshiányos önkormányzatoknak járó többlettá­mogatásra. Márpedig kevés az olyan kis falu, mely ne szorul­na rá a pluszforintokra. Megyénkben például minden máso­dik település önkormányzata lehúzhatná a rolót a külön fo­rintok nélkül. így szemlélve, a kongó államkassza kényszere szülte takarékosság húzódik meg az iskola-összevonások mö­gött. Spórolni ott lehet a legjobban, ahol a legnagyobb a ki­adás. A kisiskolák fenntartása pedig fajlagosan jóval drágább, mint a nagyobbaké. A bankár-gondolkodásmód ezúttal mégis nehezen érthető. Az Európai Unió kapcsán a vidékfejlesztésről hallani unos-unta- lan. Ám ahol lakat kerül az iskolára, onnan csakhamar elköl­töznek a pedagógusok. A tanárokat pedig előbb-utóbb a gyer­mekes családok is követik. Mindez végső soron falurombolás — még ha buldózerek nélküli is. A vidámság jellemezte a halászléfőző versenyt a város napi rendezvé­nyen. Képünkön a H-Alkész fiatalokból álló csapata kóstolás közben Halászlé rotyogott a kunszenti főutcán Már kora reggel benépesült Kunszentmárton főtere és főut­cája a város napján. A minden esztendőben sok ezer embert vonzó szeptemberi ünnep még a környező települések lakóit is megmozgatja. A Körös-parti kisváros nap­jának egyik legérdekesebb színfoltja a halászléfőző-ver- seny. Ezúttal harminckét bog­rácsot állítottak fól a főtéren a benevezett csapatok. A külön­féle halfajtákból készült finom­ságok meghozták mindenki­nek az étvágyát. Az elfogyasz­tott ebéd után már a szórakozá­sé volt a főszerep, helyi művé­szeti csoportok, ismert köny- nyűzenei együttesek léptek színpadra. ■ P.E. Tiszatenyő. Falunapot rendeztek a hét végén. A szombati programok horgászversennyel kezdődtek, volt nóta- és táncbemutató, műsorral ked­veskedtek az idősek otthona lakói, valamint felléptek a helyi gyerekek is. Az este koncerttel, utcabállal és tűzijátékkal zárult. Ismerősök, magánügyek Z. Tóth György igazgató jó tanévet kezdhetett Z. TÓTH György, a kar­cagi Szentan- nai Sámuel Mezőgazdasá­gi Szakközép- iskola és Gim­názium igazgatója jó tanévet kezdett. Annyi a nappalis és levelezős új diákjuk, hogy bi­zonyos napokon kitehetnék a megtelt táblát Az iskolaigaz­gató egyébként fiának is szigo­rú, de következetes főnöke. A vezető kikapcsolódásként nemrég részt vett a párádéi testvériskola gazdanapján. A látottakat októberben iskolájában hasznosítja. DE Dóra László biciklivel járja az országutat DÓRA LÁSZLÓ, a szolnoki MÁV-MTENB I-es női kosár­labda-csapatá­nak egykori szakosztá­lyvezetőjét nemrégiben betegség és túlsúly gyötörte, ezért kerékpározni kezdett. Jelenleg ott tart, hogy képes heti háromszor letekemi a Szolnok-Besenyszög- Jászladány-Szolnok közötti ttávot, harminc kilométeres átlagsebességgel. Az 57 esz­tendős sportember a kerékpár mellett nem hanyagolja el a teniszt sem. VCS Pálfi Miklós szívesen csap a húrok közé DR. PÁLFI MIKLÓS, a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület vezetője szívesen csap a húrok közé. Éveken át tanult ugyanis hegedülni a Bartók Béla Zeneiskolában. A diákévek után saját zenekart is „össze­hozott”. Együttesével lakodal­makon, bálokon és más ren­dezvényeken húzta a talp alá valót. Ma már csak kedvtelés­ből veszi elő hegedűjét,itárját. Ilyenkor a kedvenc nótáit ját­szó, nem is rosszul TJ Oláh Lajos gyűjtő a pókhálót nem szereti OLÁH LAJOS­RÓL. Kunhe­gyes híres gyűj­tőjéről sokan tudják, hogy már a Nagy- kunságért-dí- jat is átvehette azokért a cso­dálatos régi tárgyakért, ame­lyeket eddig összegyűjtött. Ezek éltetik, ezeket szereti. A pókhálót nem, pedig száz és százféle ragadt rá, amikor a becses ritkaságokért a poros padlásokat bújta. A pókhálók­nál sokkal jobban kedveli a pörköltet, az öreglebbencset. Készítésüket a nagyanyjától tanulta. DSZM

Next

/
Thumbnails
Contents