Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-19 / 219. szám
3 2005. SZEPTEMBER 19., HÉTFŐ M EGYE3I TÜKÖR A mezőhéki iskola diákjainak helyben főzik az ebédet. Fotósunk a teljes tanulólétszámot megörökítette. Tényleg tizenegyen vannak. Kisiskoláikért küzdenek KÉNYSZERŰ takarékosság Sok településen erőn felül költenek oktatásra Néhány hónapja még a kisiskolák bezárásáról szóltak a hírek. Minden érintett településen tragédiaként élték meg a helyi alapfokú oktatás megszűnését. Kemény küzdelem után most úgy tűnik, létezik másik megoldás is. Pókász-Bistey-Farkas A MEZŐHÉKI ISKOLÁBA 1] kisdiák jár, de a létszám növekszik, ugyanis az óvodások száma 17. Egy diák iskoláztatása mintegy 600 ezer forintba kerül, amiből az állami normatíva és a tényleges kiadások különbözetét az önkormányzat biztosítja. A falu költségvetésében az oktatás 30-35 százalékkal szerepel. A községben már megtapasztalták a '70-es években, hogy mit jelent egy településnek, ha összevonás miatt elviszik az iskolát, a közigazgatás és a gazdasági szervezetek központját: 1976 és 1990 között 1800-ról 500-ra csökkent a lakosság száma. Voltak olyan szülők, akik elköltöztek valamelyik közeli városba, és visszajártak dolgozni Mezőhékre, mondván, hogy inkább ők buszozzanak naponta, mint alsós gyerekeik. Az új önkormányzat első tennivalói között tartotta számon az iskola visszahozatalát. A szülők segítségével 1991-ben rendbehozták az üresen álló épületet, és az alsó tagozatban megkezdték a tanítást. Halász Vince polgármester megerősítette: mindenképpen fenn akarják tartani az iskolát, annak létét nem anyagi kérdésnek tekintik. A kis létszám lehetővé teszi, hogy a pedagógusok egyénileg is foglalkozzanak a tanulókkal, ami megmutatkozik az eredményekben. Az állam az iskolarendszer átalakításán is szeretne spórolni. A fajlagosan drágább falusi kisiskolák azonban szinte mindenütt egyet jelentenek az adott település jövőjével, megtartóerejével. A képviselő-testületek kötelességüknek érzik, hogy akár erőn felül is megteremtsék a működés feltételeit. Tették, teszik mindezt annak ellenére, hogy tudják, hosszú távon ez nem jelent megoldást. — Nagyon nehéz helyzetben voltunk az előző tanévben — kezdte Pánczél Ferenc, szele- vény polgármestere. - A többi érintett községgel együtt próbáltunk lobbizni, s talán nem eredménytelenül. Megváltozott ugyanis az állam álláspontja, mára fontossá vált, hogy az iskolák helyben maradjanak. Az eredeti terv szerint a néhány tucat, vagy annál kevesebb diákot tanító iskolákból egy közeli, nagyobb intézménybe vitték volna át a gyerekeket iskolabuszokkal.- A megoldást a többcélú kisÖsszefogás az intézmények fenntartásáért A közelmúltban megszűnt az alapfokú oktatás megyénkben Hunyadfalván, itt ráadásul a postát is bezárták. A hunyadfal- vi gyerekek most Kőtelken tanulnak. Közösen működteti a két iskolát többek között Tisza- kürt és Csépa, e megállapodást a közelmúltban kötötték meg. Fenntartói társat keres Tiszasas is, s kérdéses, meddig tudja önállóan előteremteni a növekvő kiadások feltételeit Nagyrév. térségi társulások jelenthetik hosszabb távon. A közös fenntartói megállapodásoknak köszönhetően a legtöbb helyen maradhat az iskola, a társintézményekből pedig a pedagógus óraadóként utazhat a másik tagiskolába. A szaktanári ellátottság mindenütt teljes lesz - tette hozzá Szelevény első embere. Ez azonban a jövő, a kistérségi közigazgatási szint működéséig minden falu maga gondoskodik az iskolájáról. Egyelőre akadnak olyan önkormányzatok, ahol elzárkóznak a fenntartói társulásoktól, attól félnek, hogy az önállóság feladását követően már nem rajtuk múlik majd az iskola léte. Ez pedig ott, ahol bezárt a posta, kevés a munkahely, szinte egyenértékű a település halálos ítéletével. A TISZAIGARI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN idén is közel százan kezdték meg a tanévet. Az intézmény kihasználtsága ötven százalékos, a tanári ellátottság megfelelő, így a szűkös költség- vetés ellenére sem merült föl az iskola bezárásának kérdése. Tóth Nándor polgármester hangsúlyozta: mindent megtesznek az oktatás helyben tartása érdekében, de ehhez a helyi önkormányzat erőfeszítése s nem elég. Fontos az is, hogy a | kormányzat részéről ne szüles- | senek olyan jogszabályok, i amelyek ellehetetlenítik a kis I iskolák működését. mi Kongó tantermek, bezárásra ítélt iskolák TELEKI JÓZSEF rájár A RÚD A falvakra. A néhány száz fős településeken már csak átutazók a postai kézbesítők. Egy év alatt pedig 82 iskolát vontak össze vagy zártak be az országban. A folyamatnak valószínűleg még nincs vége. Újabb és újabb oktatási intézmények ajtajára kerülhet lakat, elsősorban persze a kistelepüléseken. az oktatási törvény egyik passzusa ugyanis arra ösztönzi a legkisebb településeket, hogy szabaduljanak meg oktatási intézményeiktől. A rendelkezés nem az iskola férőhelyeihez, hanem az országos átlaghoz méri az intézmény kihasználtságát. Ahol pedig nem érik el a kívánt szintet, ott aligha számíthatnak a forráshiányos önkormányzatoknak járó többlettámogatásra. Márpedig kevés az olyan kis falu, mely ne szorulna rá a pluszforintokra. Megyénkben például minden második település önkormányzata lehúzhatná a rolót a külön forintok nélkül. így szemlélve, a kongó államkassza kényszere szülte takarékosság húzódik meg az iskola-összevonások mögött. Spórolni ott lehet a legjobban, ahol a legnagyobb a kiadás. A kisiskolák fenntartása pedig fajlagosan jóval drágább, mint a nagyobbaké. A bankár-gondolkodásmód ezúttal mégis nehezen érthető. Az Európai Unió kapcsán a vidékfejlesztésről hallani unos-unta- lan. Ám ahol lakat kerül az iskolára, onnan csakhamar elköltöznek a pedagógusok. A tanárokat pedig előbb-utóbb a gyermekes családok is követik. Mindez végső soron falurombolás — még ha buldózerek nélküli is. A vidámság jellemezte a halászléfőző versenyt a város napi rendezvényen. Képünkön a H-Alkész fiatalokból álló csapata kóstolás közben Halászlé rotyogott a kunszenti főutcán Már kora reggel benépesült Kunszentmárton főtere és főutcája a város napján. A minden esztendőben sok ezer embert vonzó szeptemberi ünnep még a környező települések lakóit is megmozgatja. A Körös-parti kisváros napjának egyik legérdekesebb színfoltja a halászléfőző-ver- seny. Ezúttal harminckét bográcsot állítottak fól a főtéren a benevezett csapatok. A különféle halfajtákból készült finomságok meghozták mindenkinek az étvágyát. Az elfogyasztott ebéd után már a szórakozásé volt a főszerep, helyi művészeti csoportok, ismert köny- nyűzenei együttesek léptek színpadra. ■ P.E. Tiszatenyő. Falunapot rendeztek a hét végén. A szombati programok horgászversennyel kezdődtek, volt nóta- és táncbemutató, műsorral kedveskedtek az idősek otthona lakói, valamint felléptek a helyi gyerekek is. Az este koncerttel, utcabállal és tűzijátékkal zárult. Ismerősök, magánügyek Z. Tóth György igazgató jó tanévet kezdhetett Z. TÓTH György, a karcagi Szentan- nai Sámuel Mezőgazdasági Szakközép- iskola és Gimnázium igazgatója jó tanévet kezdett. Annyi a nappalis és levelezős új diákjuk, hogy bizonyos napokon kitehetnék a megtelt táblát Az iskolaigazgató egyébként fiának is szigorú, de következetes főnöke. A vezető kikapcsolódásként nemrég részt vett a párádéi testvériskola gazdanapján. A látottakat októberben iskolájában hasznosítja. DE Dóra László biciklivel járja az országutat DÓRA LÁSZLÓ, a szolnoki MÁV-MTENB I-es női kosárlabda-csapatának egykori szakosztályvezetőjét nemrégiben betegség és túlsúly gyötörte, ezért kerékpározni kezdett. Jelenleg ott tart, hogy képes heti háromszor letekemi a Szolnok-Besenyszög- Jászladány-Szolnok közötti ttávot, harminc kilométeres átlagsebességgel. Az 57 esztendős sportember a kerékpár mellett nem hanyagolja el a teniszt sem. VCS Pálfi Miklós szívesen csap a húrok közé DR. PÁLFI MIKLÓS, a Szolnoki Kisebbségi Jogvédő Egyesület vezetője szívesen csap a húrok közé. Éveken át tanult ugyanis hegedülni a Bartók Béla Zeneiskolában. A diákévek után saját zenekart is „összehozott”. Együttesével lakodalmakon, bálokon és más rendezvényeken húzta a talp alá valót. Ma már csak kedvtelésből veszi elő hegedűjét,itárját. Ilyenkor a kedvenc nótáit játszó, nem is rosszul TJ Oláh Lajos gyűjtő a pókhálót nem szereti OLÁH LAJOSRÓL. Kunhegyes híres gyűjtőjéről sokan tudják, hogy már a Nagy- kunságért-dí- jat is átvehette azokért a csodálatos régi tárgyakért, amelyeket eddig összegyűjtött. Ezek éltetik, ezeket szereti. A pókhálót nem, pedig száz és százféle ragadt rá, amikor a becses ritkaságokért a poros padlásokat bújta. A pókhálóknál sokkal jobban kedveli a pörköltet, az öreglebbencset. Készítésüket a nagyanyjától tanulta. DSZM
