Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-16 / 217. szám
2005. SZEPTEMBER 16., PÉNTEK 3 MEGYEI TÜKÖR Mi csak csatázunk vadul: a város és a vérszívó hadúr ZSOLDOS GYÖRGY ülök felemelt ujjakkal a számítógép előtt, a szúnyogokról kéne írnom, ihlet után kutakodva a plafonra nézek, s lám, ott gubbaszt bevetésre készen egy kötelék ezekből a vérszívó, muzikális jószágokból. Meglep a dolog, hiszen a hatodik emeleten lakunk, eleddig ilyen magasra még nem szárnyaltak fel, de tán ezek már trenírozva vannak, vagy tenyésztve, nemesítve, hogy így bírják a magaslati levegőt. évente harcot vívunk ellenük, az újság öles, komor betűkkel hozza a hírt olyankor, hogy összeszorul a szívem: Jézusom! Kivel állunk hadban? Sziszifuszi küzdelemnek tűnik ez, ráadásul ebben az esztendőben mintha mi sem történt volna, mert ezek a kis pofátlan dögök most úgy tűnik, nyerésre állnak. Úgy látszik nem hatotta meg őket az a megcsappant összeg, amit a döngicsélő invázió ellen fordított az önkormányzat. Mert néhol a pedagógusok már nem engedik ki az iskola udvarára a gyerekeket, nehogy hólyagosra csípjék őket a minivámpírok. végül már politikai síkra terelődött az ügy, de úgy tűnik, ezúttal konszenzus született, újból feldüböröghet hát a sárga angyal, vagyis az AN-2-es kétfedelű, hogy permedével mérjen csapást a szúnyoghadra. in lenne A zárszó, de íme, egy szúnyog landol a monitoron, amit bosszúsan elkenek, mint egy kis hártyás szárnyú, pirosló potrohú, kémkedő Mata Harit. Mert ki tudja? Hátha már olvasni is tudnak... áttelepülés Az erdélyiek szerint hazánkban könnyebb az élet Amiket igazolni kell Évente több alkalommal van lehetőség a szolnoki anyakönyvi hivatalban állampolgársági esküre. A hét elején hét felnőtt és négy gyermek vette át az okiratot. Fodor Beáta — Egyszerűen nem tudtuk megtanulni a román nyelvet, nem tudtunk Erdélyben megmaradni. Ezért kisebbik lányom ideköltözött, én pedig követtem meséli letelepe- désének okát a Ijflll Szilágybakosról érkezett kincses ERZSÉBET, aki jelenleg Érden él lányával. — Mindent eladtunk, a házat és a bútorokat is. Eleinte Szolnokon élő testvérem fogadott be, majd a fővárosban vettünk lakást. Itt vagyunk boldogok. Tízezrekre rúg azoknak a magyar fiataloknak a száma, akik a rendszerváltás után fogták az úüevelüket, és elhagyták az országot. Az ügyesebbek olyan életet teremtettek maguknak Nyugaton, amilyet itthon talán soha sem. Hasonló elképzelésekkel érkeznek hozzánk a környező országok magyarjai. A honosítást kérők többsége közülük kerül ki. Vannak azonban lengyel, bolgár, sőt szír és nigériai jelentkezők is az anyakönyvi hivatal ügyfelei között. Maga a hivatal egyébként nem dönt az ügyben, csak az adminisztratív munkát végzi - tudtuk meg Czeglédi Ilona anyakönyvvezetőtől. A honosítási okiratot a Belügyminisztérium javaslatára a köztársasági elnök írja alá, és az állampolgári eskü letételével válik érvényessé. Ezt megelőzően a kérelmezőknek oktatáson kell részt venniük. Barta Ilona négy évvel ezelőtt három lányával — Zitával, Eszterrel és Ágnessel - Erdélyből, Kolozsvárról érkezett Szolnokra: - A gyerekek továbbtanulása és a szakmai fejlődésem volt az ok, amiért átjöttünk. Nagyapám budapesti születésű, így sok rokonunk van Magyarországon, a közvetlen családom pedig már 12 éve itt él. Ilona grafikus, művészettörVégül is itt vagyunk, papírral a kezünkben, magyar állampolgárként. ténész tanárként a Tiszaparti Gimnáziumban tanít. Úgy tűnik, költözésük célja megvalósul, ugyanis legnagyobb lánya a szegedi tudományegyetemen tanul, Eszter a Varga Katalin Gimnáziumban, Ági pedig még általános iskolás. Az állampolgársági vizsga a tanárnő szerint nem volt nehéz.- Aki tájékozott, odafigyel a sajtóra, sok mindent megtudhat. — Mi, erdélyiek itt is nagyon összetartunk, rendszeresen összejárunk. Kicsit keserű szájízzel beszél a honosításról Deli Zsigmondi, aki fiát és családját kísérte el. — Nagyváradról jöttünk, és négy évig tartott, mire visszahonosítottak bennünket. (Ezt az kérheti, aki már volt magyar állampolgár, de elvesztette állam- polgárságát - a szerk.) A hivatalokban nem mondták, hogy több millió forintot kellett bankszámlán igazolnunk, anélkül azonban nem kaptuk meg az állampolgársági iratainkat. ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT KÜLFÖLDIEK (román, ukrán, kazah, orosz, szenegáli állampolgárok) f Szolnok: 2004-ben 43 fő i 2005 (szeptemberig) 42 fő / megyei közigazgatási hivatalban 27 fő A honosítást kérelmezőnek a magyar állampolgárság megszerzéséhez bizonyos feltételek teljesülését kell igazolnia. Ezek: magyarországi lakóhely; büntetlen előélet; megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított; honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti; és eredményes vizsga alkotmányos alapismeretekből. Deli Csaba hivatalosan érkezett 1991-ben. Eddig nem tartotta szükségesnek a honosítási kérelmet, úgy érezte, attól nem lesz könnyebb a helyzete. Az első perctől van munkahelye, úgy véli, aki keres, az talál munkát. Kisebbik fia már itt született. Mivel a kis Csabi nem kapta meg automatikusan az állam- polgárságot, így a család négy tagja a héten tette le az esküt.- Öt éve lejárt a román útlevelünk, azóta nem voltunk otthon. A vizsga kegyetlen nehéz volt, már az oktatáson is előfordult, hogy csak néztünk, mint a moziban. Az államigazgatással kapcsolatos kérdéseket egyáltalán nem értettük. Végül is itt vagyunk, papírral a kezünkben, magyar állampolgárként. Csaliban kapják meg a rókák az oltóanyagot Megyénkben október 1. és 6. között zajlik az évente két alkalommal szükségszerű rókaoltási program őszi kampánya. Mészáros Géza A megyei vadászszövetség szakmai rendezvényén dr. Hel- tay István, a program technikai kivitelezéséért felelős Hubertus Kft. ügyvezetője beszámolt, az immunizációs akció hatásosságának ellenőrzéséhez szükség van mintákra. Megyénkben azonban az ez évre tervezett 138 kilőtt róka tetem helyett eddig csupán 38-at szállítottak a hatósági állatorvoshoz vizsgálatra. A kilőtt felnőtt rókákért 3300 forintot adnak az elejtőknek. A veszettség elleni őszi kampányt október elsején kezdik. A vakcinát tartalmazó csalétekfalatokat a Dunakesziről, Kecskemétről és Békéscsabáról felszálló kisrepülőkről szórják le megyénk kijelölt területeire. A vadászatra jogosultak feladata az immunizációra figyelmeztető vörös plakátok kihelyezése és a polgármesterek értesítése. Az állat-egészségügyi hatóság ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el erre az időszakra. Hazánk uniós csatlakozása óta PHARE-támo- gatással végzik a veszettség elleni rókaimmunizációt. Az országban 1992-ben kísérleti jelleggel kezdték a programot. Sikerre vezetett a kísérlet az úgynevezett erdei veszettség Lengyelországból indulva az ’50-es években érte el ha tárainkat. A ’60-as években kiterjedt az egész országra. Mivel a kilövéses gyérítés nem vezetett eredményre, a Németországban kifejlesztett, szájon át bejuttatott oltóanyaggal kísérleteztek idehaza is, sikerrel. Ismerősök, magánügyek Az „égi átok" után falunapra készülnek A természeti katasztrófa után összefogott Tiszatenyő apraja- nagyja, így immáron nem lehet akadálya a holnapi falunapnak. Az augusztusi csapadékos időjárás során a településen több mint 186 milliméter eső esett, így súlyos belvízhelyzet alakult ki. Ezért Kazinczi István polgármester másodfokú belvízvédelmi készültséget rendelt el. A belvíz harminckettő magántulajdonú lakóingatlanban és négy önkormányzati tulajdonban okozott kárt. A meglévő csapadékvíz-elvezető rendszer maximális kapacitása ötven milliméter csapadékhoz készült, s a nagy mennyiségű „égi átok” következtében a település központjában több lakóingatlanban is állt a víz. A nagyobb károk megelőzése érdekében egy teljes utcahosszban az átereszeket gépek segítségével fel kellett szedni, ezzel gyorsítva meg a víz elfolyását. A helyreállításra és a károk enyhítésére az önkormányzat pályázatot nyújt be a megyei területfejlesztési tanácshoz, vis maior alapra. Kazinczi István szerint a falunapon is hasonlóan érzékelhető lesz a közösségi összefogás, mint az elmúlt időszak gondjaiban. ■ M. G. Szikora János káros szenvedélye az autója Szerencsés em- j bér, aki azzal j keresi a kenyerét, ami a ked- \ véne időtöltése. J Szikora János, a Szigligeti Színház igazgatója ezek közé tartozik. Munkája ki is tölti csaknem teljes idejét, a „mara- J dék” pedig a családjáé. Egyetlen mániája a vezetés. Rendkívül büszke autójára, a gyönyörű Lancia Thesisét már-már káros szenvedélynek tartja. Mindezen túl, ha marad egy szabad félórája, legszívesebben kultúrtörténeti és vallásai történeti könyveket olvas. SZS Nagyné Török Zsóka nehéz pályaválasztása Nehéz helyzetben volt a pályaválasztás előtt a tiszafüredi fazekas, Nagyné Török Zsóka. Iskolás korában ugyanis kézügyessége kiváló sporteredményekkel párosult. Versenyszerűen kézilabdázott, tornázott és atletizált. Utóbbi sportágban az országos diákolimpia döntőjébe is bejutott. A két „fél” közötti küzdelem végül a fazekasság javára dőlt el, de a sport iránti szeretet megmaradt. Olyannyira, hogy a család többi tagját is sikerült megfertőzni vele. FI Öhlbaum Zoltánnak már nem kihívás a maraton A szolnoki Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság vezetője néhány évvel ezelőtt csaknem másfél mázsát nyomott. Azóta lefogyva, acélos sportemberré válva rója a kilométereket. Ma már nem kihívás számára a Bécs-Budapest maratoni verseny. Jelenleg az október másodikai Budapest Nemzetközi Maratonra készül. Hogy miként lehet felkészülni egy • ilyen versenyre? Az alezredestől ezt is megtudhattuk: rengeteget kell futni. HGY Botka Lajosné programjai között babáért rohant Botka Lajosné két lányunokája közül Zsófi szülinapja éppen a gulyásfesztivált követő napra esett. A szolnoki polgármester asz- szonynak azonban akkor éppen egy csomó elfoglaltsága volt. így azután a fesztivál és egy másik hivatalos esemény közölt volt kénytelen elrohanni ajándékot venni. Zsófi Barbie babát kapott. A nagymama nem tagadta meg pedagógus múltját, vett egy puzzle játékot is, ami fejleszti a kombinációs készséget. BA A Deli család 1991-ben érkezett, de csak idén kérvényezték állampolgárságukat. Az iratokat Radocz Zoltán szolnoki alpolgármestertől vettek at. Nem egyszerű a honosítás
