Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-10 / 212. szám
2005. SZEPTEMBER 10., SZOMBAT MEGYEI TÜKÖR 5 Veszélyes pirosítok fenyegetnek paprika Kevesebb fűszernövény terem, legyünk óvatosak a külföldi termékkel Egyes híresztelések szerint kevés fűszerpaprika termett az idén, ezért importból kell majd pótolni a pörköltbe, kolbászba valót. Az aggodalom oka, hogy a külföldi termés leszerepelt a tavalyi botrány miatt. A megye déli részén, a hagyományos „paprikaövezetben” viszont jó közepes termést várnak. Baranyi - Laczi - Pókász -Tóth Mezőhék térségében 270 hektáron integrálja a fűszerpaprikatermelést a Házi Piros Paprika Kft. Az ideinél valóban volt már jobb év is, hiszen mintegy 50 hektáron a kilátásokat negatívan befolyásolta a belvíz, de a becsült 12-15 tonnás termésátlag jó közepesnek számít — tudtuk meg Juhász Józseftől. A cég héki üzemének vezetője elmondta, a minőséggel lehetnek problémák. A sok eső miatt ugyanis kevesebb a festékanyag a paprikában. Ha viszont még egy jó darabig marad a napsütéses időjárás, a természet visszapótolja a növényben a festékanyagot. Mint ismert, a paprikafeldolgozók tavaly részben pont azért importáltak paprikát, hogy színt adjanak a hazai termésnek. Ahogyan azt dr. Lakatos Lajos, a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. elnök-vezérigazgatója az mtv tavaly októberi műsorában kifejtette: alapvetően azért szállítottak Brazíliából paprikát, mert 2003-ban 30 év óta a legkevesebb fűszerpaprika termett Magyarországon, másrészt nem volt festék a hazai paprikában. A 2003-as aszály okozta kényszerérés miatt olyan biokémiai folyamatok játszódtak le, hogy lebomlott a festék a magyar paprikában, ezért a feldolgozók kénytelenek voltak festékjavítás céljából behozni alapanyagot elsősorban Brazíliából és Spanyolországból.- Nincs különösebb gond a paprikaterméssel - állította lapunknak Pesti István, a martfűi MezőkerTész ügyvezetője. Állítása szerint a hagyományos tér- * mőhelyeken nem volt jelentős § mennyiségű csapadék, így lé- | nyegesen több fűszernövényt | szedhetnek le, mint tavaly. Itt a I megyében más a helyzet, de a szeptemberi napsütés még pótolhatja azt, amit korábban elmulasztott a természet. Az aflatoxintól a szudán-vörösig AZ utóbbi években nem egyszer kellett a hatóságoknak fellépniük és büntetniük élelmiszer-hamisítási ügyekben. Ilyen volt a szalmonellás disznósajt, az aflatoxinos paprika ügye. A rákkeltő ipari festékkel (szudán-vörös) hamisított paprikaalapú készítmények kiszűrése érdekében a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal idén fokozott ellenőrzést kezdeményezett. Ennek során eddig több esetben találtak kifogásolt fűszerkeveréket a hatóságok. Idén februárban Marokkóból behozott tv-paprikát kellett bevonni a polcokról, mivel sok volt benne a vegyszermaradék. A jó kolbászhoz minőségi paprika szükséges Szeptemberben kezdődik a paprika betakarítása. A termény szép, de kevés. így drágulás várható és sok-sok külföldi fűszerpaprika, tele kérdőjelekkel. Pesti István szerint nem kell tartani hiánytól sem. Bár azt valószínűnek tartotta, hogy így is lesz, aki külföldről hoz be nagyobb mennyiséget a kedvelt fűszernövényből. Ezi nem függ attól, mekkora mennyiségű és milyen minőségű a hazai termés — tette hozzá. Ha úgy alakul, hogy kevés, akkor drága is lesz a hazai pirospaprika, ami aktivitásra csábíthatja a hamisítókat. Ugye emlékezetes a tavalyi pirospaprika-botrány, amikor a boltokban derült ki, hogy a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmazott úgynevezett aflato- xint? Vagyis egy, a magok közötti nedvességgel fejlődő gomba méreganyagát, ami májkárosodást és rákot okozhat. Magyarországon egy átlagos ember mintegy fél kiló piros- paprikát fogyaszt el egy év alatt. Ahhoz, hogy az aflatoxin valóban maradandó kárt okozzon, egy hét alatt kellene megennünk az éves mennyiséget. Ám az enyhébb mérgezés tünetei se kívánatosak - hasi fájdalom, hányás, súlyosabb esetben görcsök, tüdőödéma -, így jogos lenne az igény, még az új paprika boltokba kerülése előtt a szigorúbb ellenőrzésre. Ám, mint a szaktárca sajtóosztályán megtudtuk, a jelenlegi gyakorlatban nem várható változás, mert a magyarországi előírások eleve szigorúbbak az európai uniós szabályoknál. És az ellenőrzések gyakorisága is biztosíték arra, hogy mérgezett vagy a szabványnak nem megfelelő termék ne kerülhessen forgalomba. Országszerte az állat- és növény-egészségügyi állomásokon ellenőrzik még az értékesítés előtt a hazai előállítású élelmiszereket. Ezekkel azonban általában nincs is baj, mert kiváló minőségűek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat pedig már az üzletekben vizsgálja a termékeket. Az európai uniós országokból jövő import azonban külön hazai ellenőrzés nélkül jut el a vásárlókhoz, annak ellenére, hogy információnk szerint például Németországban a piros- paprika esetében nem vizsgálják annak aflatoxintartalmát. Az unión kívülről érkező áru azonban csak akkor kerülhet a határtól beljebb, ha átesett a hazai növény-egészségügyi vizsgálatokon. (A mérgezett paprika főleg Brazíliából származott.) Aki biztos szeretne lenni a vásárláskor abban, hogy hamisítatlan és egészséges pirospaprikát vesz, az nézze meg, hogy a terméken szerepel-e az egyenletes minőséget garantáló ISO 9901 minőségbiztosítási jelzés. Illetve, hogy fel van-e tüntetve az uniós HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer lógója. A vásárlók általában előnyben részesítik az aromatartó csomagolást és a paprika élénkpiros színe is vevőcsábító. Holott nem biztos, hogy ez utóbbi jót jelent. Éppen Németországban fedezték ugyanis fel, hogy az egyik újfajta szintetikus festékanyag rákkeltő. A Para-rot állítólag nehezen kimutatható. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal is vizsgálatot kezdeményezett a szudán-vörössel kezelt paprikák, illetve az üyen paprikát tartalmazó egyéb élelmiszerek esetében. Az ilyen termékek eddig nem kerültek a boltokba, a vizsgálat megelőzte a lehetséges botrányt Piros fűszert csak ellenőrzött forrásból a megye legnagyobb forgalmú húsüzemében havonta 10-12 tonna piros paprikát használnak föl, a Surjány Hús Kft. ugyanis döntően magyaros ízvilágú termékeket állít elő. Árvái Károly üzemigazgató elmondta, kizárólag magyar, uniós számmal és minőségi bizonyítvánnyal rendelkező gyártótól vásárolnak fűszerpaprikát húskészítményeikhez. ■ A magyarországi előírások eleve szigorúbbak az európai uniós szabályoknál Nem árt tudni, hogy mit eszünk! élelmiszer-adalékok Ha károsak lennének, nem kerülhetnének ételeinkbe Talán nem is gondolunk arra, hogy mennyi mesterséges adalékanyag kerül szervezetébe akár egyetlen kanál ízletes csemegével. Rimóczi Ágnes Valószínűleg legtöbben már szinte megszokásból tesszük kosarunkba azokat a termékeket, amelyek „beváltak" és amelyeket szeretünk. Arra talán nem is gondolunk, hogy ezekkel együtt mennyi különleges anyagot fogyasztunk el. Olyanokat, amelyekről azt sem tudjuk, mik azok. Például a reklámokból jól ismert bifidus essensisről tudnunk kell, hogy ez a bifi- do baktériumok egy törzse. Ez is mesterségesen hozzáadott, mégis természetes adalék. Egyáltalán nem ártalmas, sőt, csökkenti a rákos folyamatok kialakulásának kockázatát. Ahhoz azonban, hogy egyáltalán me- gehessük a joghurtokat és például a tejfölt, emulgeátorokra és stabilizálószerekre van szükség. Az előbbiek lehetővé teszik több - egyébként nem vegyíthető - fázis (víz és zsír) összekeverését, az utóbbiak pedig ezen anyagok homogén keverékének fenntartására képesek. De mitől is olyan étvágyger- jesztőek ezek az élelmiszerek? Leginkább a színüktől, amit a színezékek segítségével nyerik el. A színezékek lehetnek természetes kivonatok, de sok esetben inkább mesterséges kémiai eredetű anyagok. Ezek azok, melyektől legjobban rettegünk, mert ezen adalékanyagokról úgy hírlik, egészségká- rosítóak. A szakemberek szerint azonban, ha azok lennének, nem kerülhetnének bele az élelmiszerekbe. Csak úgy, mint a tartósítószerek - mesterséges vegyületek - melyeknek szerepe az, hogy a penészgombák vagy baktériumok szaporodását gátolják. Hatásukat kiegészítik az antioxidánsok, amelyek késleltetik az élelmiszerek kémiai — oxidáció okozta - romlását (pl. a zsírok avasodá- sát). Sok természetes eredetű, biotechnológiailag vagy kémiai úton előállított anyag tartozik e csoportba. Mindezek mellett, terméktől és technológiától függően még számos (több, mint 700 engedélyezett) adalékanyag - sűrítőanyagok, habzásgátlók, ízfoko- zók, aromák, édesítőszerek, cukorpótlók és enzimek — kerülhet az élelmiszerekbe, melyek legtöbbször E betűs adalékanyagokként. Rákkeltő hatásuk miatt évek óta figyelmeztető listák keringenek. Vizsgálatok azonban azt bizonyítják, hogy nem kell aggódni. Ezeknek az anyagoknak egy része nagy mennyiségben valóban káros lehet, de az élelmiszerekben található mennyiség nem lehet ártalmas. E-számok négy alapcsoportja: E-ioo-TÓL: természetes.és mesterséges színezékek E-200-TÓL: különféle tartósítószerek E-300-TÓL: antidoxidánsok, emulgeátorok és a savanyítószerek E-400-TÓL: sűrítőanyagok, zselésítőszerek Néha nem is értjük, mit tartalmaz az ételünk... (Képünk illusztráció)
