Új Néplap, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-09 / 211. szám

12 TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2005. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Tervszerűen haladnak a füredi lerakóval Az ütemtervet tartva, megfelelően halad Ti­szafüreden a regionális hulladékkezelő és -lerakó építése. Baranyi György. A Tisza-tavi Regionális Hulla­dékgazdálkodási Programon belül negyvenkét település hul­ladékát befogadó hulladékkeze­lő és -lerakó épül. Mint ismert, a kivitelezési szerződést tavaly júliusban írták alá, és a szep­temberi alapkőletétel után el is kezdődtek az építési munkála­tok. A kiviteli tervek jóváhagyá­sa, majd engedélyezés után tervszerűen halad a munka — tájékoztatott a Tisza-tavi Regio­nális Hulladékgazdálkodási Társulás. A Vegyépszer Rt.-Keviép Kft. társulása a nagy esőzések miatt szükségessé vált folyamatos szivattyúzások mellett is tarta­ni tudja az ütemtervet. Eddig el­készült a kocsi- és abroncsmosó alapozása, zsaluzata, illetve vasbetonszerelése. Teljesen el­készültek a jelzőkutak, a tűzi- víz- és szennyvíztároló, a keríté­sek pedig jelen pillanatban hat­vanöt százalékos készültségi ál­lapotban vannak. A lerakó ásványianyag-szige­telése és a támasztótöltése is el­készült, most folyik a szigetelés és a geotextília lerakása. A ki­szolgáló- és egyéb üzemi épüle­tek (válogatócsarnok, gépszín­műhely, üzemviteli épület, át­meneti veszélyeshulladék-táro- ló, bálatároló) már tető alá ke­rültek. Tető alatt áll a komposz­tálóüzem készterméktárolója is, valamint elkészültek az eh­hez tartozó, háromezer négy­zetméteres terület vasbeton támfalai is, melynek térbetono­zása jelenleg folyamatban van. A munkálatokat meggyorsít­va igyekeztek minél hamarabb befejezni az építkezést, hogy az új év elején már át tudják adni a kész területet és az üzemeket az eszközbeszerzési pályázat győztesének, hogy a berendezé­seket és gépeket időben be tud­ják szerelni. így a létesítmény próbaüzeme már 2006 tava­szán megkezdődhet. A program megyénket érintő települései TlSZAFÜRED+r/szaszó'fós, Abád- szalók, Nagyiván, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tisza- őrs, Tiszaigar, Tiszaroff, Tisza- szentimre, Tomajmonostora, Kunhegyes Jutalomkirándulás a „Tiszta Tisza-tóért” A Magyar Turizmus Rt. Tisza- tavi Regionális Turisztikai Pro­jektirodája idén tavasszal a tu­risztikai szezonra való felké­szülés és a környezettudatos nevelés jegyében meghirdette a „Tiszta Tisza-tóért” környezet­szépítő akciót. A program fő célja a Ti- sza-tó környéki tele­pülések bel- és külte­rületének — különös tekintettel az idegen- forgalmilag frekven­tált helyekre - sze­zon előtti megtisztítása volt, ez­zel is felhívva a figyelmet kör­nyezetünk és természeti értéke­ink fontosságára, a környezet- tudatos életmód előtérbe helye­zésére. Az akcióhoz iskolák, osztályok, szakkörök, munka­helyi kollektívák, egyesületek ­összesen 960 fő - csatlakoztak, s az akció eredményeként mint­egy 480 zsák hulladék gyűlt össze. Az akcióban legtevékenyebben részt vevő iskoláknak, csopor­toknak a Tisza-tavi RTPI jutal­mak kiosztásával köszönte meg a részvételt. Az első helyezést elért Ti- szanánai ÁMK Is­kola a napokban „vette át” jól meg­érdemelt jutal­mát, mely egy egész napos kis- hajós kirándulás volt a Tisza-ta- von, szabadban főzött ebéddel és a tanösvény megtekintésével egybekötve - tudtuk meg Szendy Mónikától, a projektiro­da megbízott igazgatójától. ■ SZS Négyszáz­nyolcvan zsák hulladék gyűlt össze a környe­zetszépítő akció során A legrégibb fecskefészek? érdekesség Még a szakember sem látott ehhez hasonlót Csökkenő a fecskék közismert és szeretett madarak, de az ő számuk is fogyat­kozik. A fecskék repülő rovarokkal táplálkoz­nak, ezekből pedig egy­re kevesebbet találnak a rovarirtó szerek hasz­nálata miatt Három faj hazánkban három fecs­kefaj él. A füstifecske hosszú villás farkáról, kék alapszínéről j-’ és piros torokfoltjáról ismerhető fel. A *városi erkélyek alatt fészket rakó molnár- fecske. is kékes alapszínű, de torka fehér. A partifecske homokszínű madár, folyópartokba . vagy homokbányák falába vájja csőszerű fész­kelőüregét. Idén újabb fecskegeneráció nevelkedett a legalább negyedszázadosra becsült, emeletes fészekben Emeletes családi otthon. Embereknél ez megszo­kott megoldás. Igazi kuri­ózum azonban a szárnya­sok, különösen közis­mert költöző madaraink, a fecskék világában. Bugány János Márpedig mi rábukkantunk egy ilyen fészekre Szolnokon, a kertvárosi óvoda bejárata mel­lett. Nem mindennapi darab, az első pillantásra is látszott. Azt azonban, hogy a többszin­tes alkotmány emberi lépték­ben mérve igazi felhőkarcoló­nak és egyszersmind régészeti leletnek számít, csupán nemré­giben, a Magyar Ma­dártani és Természet- védelmi Egyesület megyei elnökétől tud­tuk meg. Urbán Sán­dor maga is meglepő­dött a „toronyház” lát­tán. Ekkora füstifecskefészek- ről ugyanis - mint azt érdeklő­désünkre elárulta — eleddig nem volt tudomása. A felfedezés jelentőségéről szólva némi matematikával igyekezett megvilágítani a ma- dártanilag értékes ösz- szefüggéseket. Szavaiból kiderült: kedvesen csivi- telő „frakkos” költöző madaraink többsége alig több mint egy esztendeig él. Ez idő alatt - mivel Rozsdafarkú a pelenkán AZ intézmény pedagógusai Ur­bán Sándor szakvéleményéhez hasonlóan nyilatkoztak a fé­szek feltételezett koráról. Az óvoda rangidős dolgozói egybehangzóan állítják: emlé­keik szerint két-három évtizede már bizonyosan költöttek fecs­kék e fészek földszintes elődjé­ben. Elmondásuk alapján a fecskelak háborítatlansága nagyrészt a létesítmény karban­tartójának érdeme, aki még az épület festésekor is vigyázott az egyre terebélyesedő „falra­gasz” épségére. Emberségét a természet azóta stílusosan meghálálta. A fecskepelenkára ugyanis - azaz arra a deszka­lapra, amelyet a fészek alá erő­sített - néhány esztendeje egy kerti rozsdafarkú pár költő zött. A madársarok ismerői úgy vélik, talán érezték, itt nyu­godt, békés otthonra találnak. Afrikában csupán áttelel, nem költ — mindössze egyetlen nyá­ron nyílik lehetőségük arra, hogy a nagy útról szerencsésen hazatérve utódokról gondoskod­janak. Ehhez gyakran új fészket kell építeniük, ám ha épségben találják azt, amelyben szület­tek, jobbára megerősítik kissé, újra kibélelik, és megelégednek vele. Ily módon a szokványos fecskelak akár egy évtizeden át is kiszolgálja újabb és újabb tu­lajdonosait. Ehhez képest szerény szám­tani ismeretek birtokában is ki­következtethető, hogy a három- , sőt talán négyemeletes kertvá­rosi madárotthon nagyjából a szintek mennyiségével azonos számú évtized óta máig fiókák százainak bölcsőjéül szolgálha­tott. Ez a tény pedig éppúgy di­cséri az apró sárgalacsinokból gondosan kimunkált „műem­lék épület” hajdani megalkotóit és későbbi kibővítőit, mint aho­gyan az óvoda dolgozóit és az oda járó gyermekeket, akik megőrizték az utókornak ezt a különlegességet. A füstifecske - mely védett állat - egyébként jórészt fal­vakban, tanyákon fészkel, de a városok külterületén is megta­lálható. Innen pedig napjaink­ban egyre inkább a városok központja felé terjeszkedik. Környezetkímélő gazdálkodás Jelenleg 234 ezer hektár földte­rületen folytatnak környezet- és természetkímélő gazdálkodást az agrártermelők. A környezet- védelmi követelményeket telje­sítő gazdálkodók idén 44 milli­árd forint támogatást kapnak tevékenységükhöz, ezt október­ben kezdik kifizetni. A támoga­tásra 2004-ben sikeresen pályá­zó termelők öt éven keresztül jogosultak az összeg évenkénti felvételére. A gazdálkodók hek­táronként 266,67 eurós - mint­egy 66 ezer forint - támogatást kapnak például a túzok, az ugartyúk, a szalakóta, a parlagi sas, a kerecsensólyom, a kék vércse és a hamvas rétihéja ter­mészetes élőhelyének megőrzé­sét elősegítő lucernatermesz­téshez. A szabad vizek, mint a Tisza-tó is, jó horgászvizek Is egyben. A minőségükkel idén nem volt gond. Jo a vizek minősége Óriási károkat okoztak megye-, sőt országszerte az elmúlt hetek esőzései. A sok csapadéknak azon­ban állítólag jótékony ha­tása is volt: javította a szabad vizek minőségét. Rimóczi Ágnes- A sok eső valóban javítja a vi­zek minőségét, de nem csak en­nek köszönhető, hogy az utóbbi időben tisztábbak folyóink és tavaink. A hűvös időjárás is jó­tékonyan befolyásolta ezt — tud­tuk meg a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelősé­gen. Az időjárásnak azonban negatív hatásai is lehetnek, a sok csapadék szennyet is bele­moshat a vízbe, míg a napsütés és a meleg elősegítheti a bakté­riumok szaporodását. Többek között ezek miatt is komolyak az előírások, amelyeket az Eu­rópai Unió még inkább szigorí­tani akar. Az uniós közösség előírja a tagállamoknak, hogy milyen tisztaságú tavakat, folyókat, tengereket lehet fürdőhelynek nyilvánítani. A jogszabály ér­telmében a strand üzemeltető­jének kötelező kéthetente be­vizsgáltatnia a vizet. A kapott bakteriológiai és kémiai ered­mények alapján három fokban minősíthetik azok állapotát: ki­váló, megfelelő vagy nem meg­felelő. S bár a fürdőzés szezon­jának már vége van, az min­denesetre jó hír, hogy a folyók és tavak minősége nálunk is megfelelő. Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György (baranyig@axels.hu)

Next

/
Thumbnails
Contents