Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-04 / 181. szám

12 2005. AUGUSZTUS 4„ CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL röviden Olvasóinktól ÓVJUK MEG EZT AZ ÉRTÉKET. Az Új Néplap július 14-1 számá­ban olvastam, hogy a volt tü­dőkórház területén lévő erdő veszélyben van. Félelmetes­nek tartom. Egész gyermekko­rom óta (ötvenéves vagyok) együtt éltem ezekkel a fákkal, mint ahogy sokan mások is a Városmajor út környékén, és elképzelhetetlennek tartom, hogy eltűnjenek ezek is. Szol­nokon élni nem az épített kör­nyezet miatt érdemes, hanem a két folyó és az erdők közel­sége miatt. Ezért nem tudtuk sokadmagammal elhagyni ezt a várost. A mai gyerekek és fi­atalok jövője is ezekben a cso­dás természeti szépségekben rejlik. Maradjon meg nekik, álljon szolgálatunkra. A tüdő­kórház körül lehetne egy gyö­nyörű park. Közérdekű hasz­nosítás lehetne az is, ha a sza­natóriumi környezetet kihasz­nálva egy méltó idősek ottho­na szerveződne itt. Szolnok város érdekét szolgálná, ha a döntéshozók így akarnák. Ezért kérem őket, hogy élje­nek a kezükben lévő lehető­séggel, és tegyenek meg min­dent, hogy természeti érté­künk megmaradjon. A magá­nosítást akadályozzák meg, és kezdeményezzék az erdő vé­dettségét a város lakóinak ér­dekében. VERES MARGIT, SZOLNOK A szülő is felelős. A napok­ban a tévé több olyan bűnese­tet közölt, amit fiatalok követ­tek el. Az egyik gyerek még csak tízéves, aki bombával fe­nyegetőzött. Az okozott kárért a szülőket tették felelőssé, ne­kik kellett fizetni, ez jogos. A szülő neveli a gyermeket, tet­teiért felelősséggel tartozik. De egyáltalán hogy jut eszebe egy gyereknek a bomba gon­dolata? Ezt kellene megaka­dályozni! FARKAS K-né, SZOLNOK öt szép portré. Az Új Néplap július 20-i számában öt szép életűtról olvashattunk. Aki esetleg lemaradt volna róla, annak utólag is ajánlom fi­gyelmébe. Olyan emberekkel készültek riportok, akik az élet különböző területén értek el sikereket, szép eredménye­ket. Teszik a dolgukat fiatalos lendülettel, emberszeretettel, soha el nem fogyó vidámság­gal, emberfeletti erőfeszítés­sel. Sokan úgy látják, hogy ezek a pozitív értékek manap­ság igencsak hiánycikknek számítanak. Vagy mégsem? Mégsem. A riportalanyok jó példát mutatnak mindenki­nek azáltal, hogy elmondták, nekik mi az a „plusz”, ami a mindennapok nehézségeiben erőt ad: a képzőművészet, a folklór, a tánc, a zene vagy épp a művészettörténet. így ismereüenül is kívánok mind- annyiuknak további sok si­kert! SZALAY GERGELY, SZOLNOK A háborítatlan csend... Erre vágyunk mi, a szolnoki Táncsics utca 18-ban, 12-ben és a Szigligeti utca 6-ban lakók. De úgy érezzük, az önkormányzat keveset tesz a város nyugalmá­ért. Szinte minden szombaton ránk szabadul a zaj (vajon az engedélyező is végigülte a ren­dezvényeket?). Csendre vá­gyunk és csendet akarunk! Ne legyünk „hangilag” üldözöttek saját lakásunkban. Tudjanak pihenni az idősek, a betegek, a nyugalomra vágyók, és tudjon összeülni minden család egy- egy estére. Amikor a Tiszaliget kikerült a hullámtérből, úgy gondoltuk, hogy a város töme­geket mozgósító rendezvényei­nek az lesz a központja, ezek szerint rosszul gondolkodtunk! Olvasónk észrevételével az önkor­mányzat városüzemeltetési és beru­házási osztályához fordultunk, ahon­nan a következő választ kaptuk; A térségben... a VMZK szervezé­sében a „Szolnoki nyár” rendez­vénysorozatot 2005. július 23-tól augusztus 27-ig (szombaton­ként) rendezik meg. A szervezők az esemény megtartásához szük­séges engedélyekkel rendelkez­nek. A nagyszámú közönség részvétele is jelzi, hogy igény van a szolnoki lakosság és a városba látogatók részéről a nyári hétvégi rendezvényekre. Amennyiben a bejelentő felfedné felénk kilétét, lehetőség lenne arra, hogy mű­szeresen ellenőrizhessük a beje­lentés megalapozottságát, majd az intézkedések megtételét. DR. VAJON EDIT, FŐOSZTÁLYVEZETŐ Aratóünnepen jártunk a Vajdaságban hagyományőrzés Munka után jöhetett a szórakozás A kézi aratást az idősebb nemzedék is remekül bírta Megyénkbeli résztvevői is voltak a hagyományos felsőhegyi Kárpát-meden­cei Aratóünnepnek. Aki úgy döntött, hogy elfogad­ja a rendező vajdasági Pe­tőfi Sándor Művelődési Egyesület meghívását, nem csalódott. Két napon keresztül visszarepülhe­tett az időben, és szemé­lyesen tapasztalhatta meg a kézi aratás szokásait. Mészáros Géza A természetfelelős az ünnep előtti napon alaposan ráijesz­tett a szervezőkre, miután az egész napos, szakadó eső egyre kétségesebbé tette az aratóver­senyt. Ám a falu „sámánasszo­nya” végül sikeresen elűzte a fekete fellegeket a rendezvény felől. Kezdetben virágkötészeti és muskátlikiállítás gyönyörködtet­te a látogatókat. A helyi iskola épületében a környék varró-, kö­tő- és hímzőhagyományait ápoló körök és magánszemélyek gyűj­teményéből nyílt kiállítás. A régi ruhák és eszközök felidézték a múltat Ritkaságszámba menő érdekesség volt az az 1904-ben varrt női ünnepi parasztruha, amely szinte tökéletesen átvé­szelte az évszázados megpróbál­tatásokat. A nap folyamán ostor- pattogtató viadal szórakoztatta a látogatókat. A festmény- és fotó- kiállítás helyszínén kapott teret a szolnoki Kardos Tamás fotó­művész, természet- és portréfo­tóival. Egy szépen terített aszta­lon a rákóczifalvi pékek kenye­rei, kalácsai vonzották az éhes tekinteteket, máshol pedig a vaj­dasági parasztételek. Este a szol­noki Korona együttes adott re­mek koncertet. Másnap reggel a feldíszített fogatok és a kézi aratóverseny résztvevőinek felvonulásától volt hangos Felsőhegy főutcája. A kézi aratás mellett hagyomá­nyos marokszedésben, kévera­kásban, tarlófutásban, paraszt­birkózásban és kocsitolásban mérték össze a rendezvényre számos térségből érkező csapa­tok ügyességüket, erejüket. A Tisza Táncegyüttes fergeteges sikerét aratott Kikiáltásban a csorvási és a az aratóebéd főzése, s a zsűribe rákóczifalvi kisbíróknak is bő- meghívást kapott a szolnoki Csö­ven akadt dolguk. Közben a nyi Sándor, a Gasztrofeszt elnöke falu központjában javában folyt is. A Tisza Táncegyüttes ferge­teges produkciója előtt - a Ver­seghy könyvtár és a Máltai Szeretetszolgálat szolnoki iro­dája által felajánlott — a Szol­noki Gulyásfesztivál Egyesület koordinálásában gyűjtött könyv- és ruhaadományt átad­ták a vajdasági árvízkárosul­tak részére. Az aratóversenyen díszven­dégként megjelent Bene­dek Fülöp, a Földműve­lésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium politikai államtitká­ra együttműködési megállapodást írt alá a Szerbiai Vaj­dasági Tartomá­nyi Parlament képviselőivel a vaj­dasági kapcsolatok erősí­tésének érdekében, majd az es­ti aratóbálon Vikidál Gyula a Korona együttes kíséretével adott koncertet. Sikeres, dalos gazdaköri találkozó Igen nagy sikerrel ren­deztük meg a közelmúlt­ban Jászjákóhalmán a Gubicz András Gazdakör szervezésében az I. Gaz­daköri Jászjákóhalmi Da­lostalálkozót, melyen hét csoport vett részt. A házigazdák mellett három szomszéd — Jászberény-Porte- lek, Jászapáti, Jásztelek (Jász- dózsa nem tudott eljönni) emellett Jászkisér (kinek veze­tője Fodor Dénes egyben a házi­gazda csapatot is vezeti) volt je­len. Távolról érkezett Jászszent- lászló és Apátfalva - a két törté­nelmi gyökerű testvérközség. A Jakab-napi búcsú szombatján tehát új hagyomány született, mostantól dalolunk... FODOR ISTVÁN FERENC, JÁSZJÁKÓHALMA (Beküldött fotó) Együtt a könnyebb életért Cukorbeteg lettem. Alat­tomos, nehéz betegség ez, melynek elviseléséhez magam is mindig kere­sem az újat, társaimmal együtt. Ilyen céllal nyúj­tottunk be pályázatot a megyei önkormányzat­hoz, melyet számomra si­keresen bíráltak el. Ez biztosított lehetőséget arra, hogy a közelmúltban egy egész napos Egészségnap részesei le­hettünk Berekfürdőn. A rendez­vényen több mint 60 fő vett részt, kísérte figyelemmel a jól felké­szült előadókat, akik a cukorbe­tegség szövődményeinek kiala­kulásáról, tüneteiről, ellátásáról, ■ A közös program életvi­telünk jobbítását ered­ményezi terápiás lehetőségekről beszél­tek. Hasznos információkat kap­tunk az analóg kezelések előnye­iről is. A beszélgetések kapcsán sok olyan kérdés merült fel, amely új ismeretekkel gazdagí­totta a résztvevőket. A tájékozta­tás után vetélkedőn adtunk szá­mot tudásunkról, az eredmény azt tükrözte, hogy az érintettek tájékozottsága megfelelő. A prog­ramot szárazföldi és vízi torna ta­nulása is színesítette, emellett volt vércukor- és vérzsírmérés is. A közösen ebéd után kiszámítot­tuk az elfogyasztott ételek szén­hidráttartalmát, ami bizonyítot­ta, hogy jól ismerjük az alap­anyagok összetevőit A rendez­vény elérte célját, az itt szerzett tapasztalatokat, reméljük, min­denki jól tudja majd hasznosíta­ni a mindennapokban. BÚZÁS SÁNDORNÉ, TÖRÖKSZENTMIKLÓS A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások - a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával - szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség állás­pontjával. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem ren­delt cikkeket is olvasói levélként kezelje.Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. ♦ I f »

Next

/
Thumbnails
Contents