Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-19 / 194. szám
Szakmai utánpótlás Jászapátiról szakképzés Dolgos nyarat hagyott maga mögött az apáti szakképző iskola A szakképző iskola a szakmai kiállításokon, versenyeken szeretné bemutatni a magas szintű szakmai tudást, amelyet diákjai elsajátíthatnak és fontosnak tartják, hogy a középfokú szakképzés iránt érdeklődők tudatában ott legyen a jászapáti intézmény. Banka Csaba A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ipari, Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola és Kollégium a nyár folyamán három kiállításon mutatkozott be a nagyközönség előtt. Szűcs Imréné igazgatónő beszámolt arról, hogy először az Árokszállási Nyár rendezvénysorozatának részeként megtartott asztalosipari kiállításra kapott iskolájuk meghívást A jászárokszállási kiállításon bemutatták a diákok faipari tanműhelyben készített vizsgamunkáit, illetve azokat a korszerű technológiákat, amelyekkel tanulóik elsajátíthatják a szakma gyakorlati fogásait. Az intézményben folyó magas szintű szakmai munkával ezt követően a Jász Expón ismerkedhettek meg az érdeklődők. Itt nem csak a szakmai munka gyakorlati eredményét szemlélhette meg a látogató, de a kiállítás mellett berendezett kávézóban a vendéglátós diákok gyakorlati tudását is tesztelhette.- A hangulatos kávézóban - emlékezett vissza az igazgatónő — vendéglátó szakközépiskolás diákjaink szolgáltak fel, a ruhaipari tanműhelyben erre a célra készített egyenruhákban. Az üdítők, illetve kávé mellé kínált süteményeket pedig cukrász szakoktatóink és tanulóink készítették. Az iskola megjelenése az expón leginkább azt a célt szolgálta, hogy a környéken élők széles körben megismerjék az intézményt, vonzónak tartsák az iskolát, ahol a szakmákat jó szakemberektől magas szinten lehet elsajátítani. Ez volt a cél akkor is, amikor a nyár harmadik bemutatójára, a II. bútor- és asztalos- ipari kiállításra jelentkeztek Jászberénybe. Nagy Ferenc, az iskola asztalos tanműhelyének vezetője és dr. Szűcs Imréné igazgató megmutatták Tokár Istvánnak, a megyei közgyűlés elnökének az iskola diákjainak kiállított munkáit Hat vízitiíra-útvonal A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Ta- dig augusztus 15-én került sor. nács tavaly kezdte meg a Tisza- A táblarendszer egységes arcu- tavi információs táblarendszer latú, esztétikus megjelenésével kialakítását. A szükséges terv- jól szolgálja a Tisza-tavi közleke- dokumentációk elkészítése és dést és tájékozódást. A beruhá- az engedélyeztetési eljárás után zás 16 millió forintba került, januárban kezdődött meg a kivi- eredményeként hat vízitúra-út- telezés, a rendszer átadására pe- vonalat jelöltek ki. Az átadáskor a meghívottak hajóról is megtekintették a táblarendszert. Képünkön jobbról balra Herbály Imre, a megyei közgyűlés alelnöke, Godó Lajos, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke, dr. Nagy Sándor, a Vízvonal Kft. ügyvezető igazgatója, a táblarendszer tervezője, és Sci- tovszky Angelika, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács igazgatója Folytatódik az együttműködés Elek Sándor, a megyei közgyűlés általános alelnöke (középen) aláírja az együttműködési megállapodást Budapesten a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban aláírták az érintettek június 21-én az M8-as gyorsforgalmi út Rábafüzes-Szolnok szakasza és az M4-es gyorsforgalmi út Szolnok-magyar- román országhatár szakasza (M8-M4) előkészítésére vonatkozó együttműködési megállapodást, melyet Jász-Nagykun-Szolnok megye javasolt, s készített elő. Hanga Valéria Szeptemberben Szolnokon újabb munkaértekezleten vesznek részt az érdekeltek, tervszerűen folytatódik az együttműködés - tájékoztatta lapunkat Elek Sándor, a megyei közgyűlés általános alelnöke. Az Európai Unióhoz való csatlakozás gazdasági-társadalmi követelményként állítja hazánk elé,’ hogy kapcsolódjon az egységes európai közlekedési hálózathoz. Ez is bizonyítja, hogy nemzetközi, országos, megyei és települési közös érdek az összefogás az M8-M4-es gyorsforgalmi út mielőbbi megépítése érdekében. Ezt a lehetőséget felismerve az érintettek közül a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ön- kormányzat Közgyűlése kezdeményezte, hogy írjanak alá megállapodást az érintett minisztériumok, kormányzati szervek, regionális és térségi fejlesztési tanácsok, megyei ön- kormányzatok és megyei jogú városok az M8-M4-es gyorsforgalmi út megépítése előkészítésének támogatása érdekében. A partnerek kedvező visszajelzése után az elkészült és egyeztetett tervezetet a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés áprilisi ülésén fogadta el. Ezután 2005. május 2-án, Szolnokon, egy munkaértekezlet keretében újabb egyeztetésre került sor a megállapodás aláírásában részt vevők képviselői között. Az M4-M8-as gyorsforgalmi út közlekedési, gazdasági és térségfejlesztő szerepéről és fontosságról 2005. május 19-én sikeres szakmai konferenciát rendezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Szolnokon, magyar, román és osztrák előadók részvételével. A tanácskozás ajánlásokat fogalmazott meg a tervezett gyorsforgalmi út megvalósítása érdekében, amelyek egybe- hangzanak az együttműködési megállapodásban foglaltakkal. Eközben az érintett regionális tanácsok, megyei önkormányzatok és megyei jogú városok is testületi döntést hoztak az együttműködési megállapodás támogatásáról. A megállapodás aláírásában részt vevők észrevételeinek és módosítási javaslatainak figyelembe' vételével fogalmazták meg az aláírandó dokumentumot. Ezt követően Tokár István, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke azzal a kezdeményezéssel fordult a gazdasági és közlekedési miniszterhez, hogy az M8- M4-es gyorsforgalmi út előkészítésének érdekében létrehozandó együttműködési megállapodás jelentősége, a megvalósítandó beruházás és az érintett területek nagysága miatt, annak aláírására a Gazdasági siS1«? Közlekedési Minisztériumban kerüljön sor. A dokumentumokat a megyei önkormányzat részéről 2005. június 21-én Elek Sándor általános alelnök írta alá, aki most arról tájékoztatott, hogy a szeptemberi szolnoki ülésen a megállapodás óta eltelt időszakban történteket vizsgálják felül. A cél: helyzetbe hozni a településeket Bistey András A Térségfejlesztési Irodában végzett munkáról azt mondják, hogy nem látványos, de nélkülözhetetlen. Hiszen minden fejlesztés tervkészítéssel, egyeztetéssel kezdődik, abban pedig az iroda munkatársai részt vesznek. Lakatos István irodavezetőt, aki idén tavasszal megkapta a „Pro regio" területfejlesztési szakmai kitüntetést, munkája jellegéről, sajátosságairól kérdeztük.- Elmondhatom, hogy eddigi munkám szinte megszakítás nélkül a területfejlesztéshez kapcsolódik. Jászberényi vagyok, ott születtem 1959-ben, a szüleim most is ott élnek. 1982-ben közgazdász diplomát szereztem. A szolnoki városi tanácsnál kezdtem, majd a megyei tanácsnál folytattam a munkámat, a terv és munkaügyi osztályon. Ott is tervezéssel, beruházásosokkal foglalkoztam, bár a megyei tanács szerepe más volt, mint most az önkormányzaté. Ötéves és éves tervek alapján kaptuk a pénzeket, a tanácsnak pénzosztó szerepe volt. Hozzám a községek tartoztak, illetve már volt kistérségi tervezés is. 1987-ben osztályvezető helyettes lettem.-A rendszerváltás után jelentősen megváltozott a megye szerepe.- Igen, új struktúra alakult ki. Megszűnt az elosztó szerep, helyette a koordináció került előtérbe, a mi esetünkben a területfejlesztés, az infrastrukturális feladatok összehangolása, az elemző munka, beleértve a turizmus- fejlesztést, a marketingtevékenységet is. Munkánk általános célja, hogy helyzetbe hozzuk a településeket, elősegítsük, hogy minél több forráshoz jussanak.- Mondana konkrétan néhány területet?- Ilyen a gáz- és telefonfejlesztés, a szennyvízelhelyezés és a hulladéklerakás. Kezdeményeztük például, hogy a tartályos gázról vezetékesre történő áttérésről, most pedig az állati hulladék elhelyezéséről készüljön keretterv. Külföldi közreműködést is igénybe veszünk, például a hulladékgazdálkodási keretterv fla- mand segítséggel készült.- Ezek a tervek mire szolgálnak?- Az önkormányzatok, kistérségi társulások ezekkel tudnak pályázni a kivitelezést lehetővé tevő forrásokra. A megvalósulás több ütemben történhet, ilyen például az ivóvízprogram, amelynek fontos eleme az arzén- mentesítés. A munkában együttműködünk a megyei területfejlesztési tanáccsal, a közös munka fontos területe a területfejlesztési koncepció megújítása a 2007-2013 közötti időszakra.- Az iroda milyen kapcsolatban van a régiós szervezetekkel?- Részt veszünk a tervezésben, én például a régiós környezetgazdasági munkacsoport vezetője vagyok. Szavazatunk révén is beleszólásunk van a támogatások elosztásába.- Az elmondottakból ítélve az ön munkája nem hagyományos hivatali munka.- De nagyon érdekes. Az ember mindenféle problémával, országos és helyi ügyekkel találkozik. Sokat utazom, ritkán vagyok az irodámban. Kívülről nézve talán nem látványos, amit csinálunk, de a fejlesztések kezdeti szakaszában, a tervek készítésében nagyon fontos szerepünk van.- A megye fejlesztésében melyek ma a legfontosabb kérdések?- A megye, illetve az egyes települések elérhetőségének a biztosítása, azaz az úthálózat fejlesztés, a másik pedig a környezetvédelem, benne az árvízi biztonság erősítése, a Vásárhelyi Terv megvalósítása. A dolgok azonban összefüggenek, ezek kiemelése nem jelenti azt, hogy a foglalkoztatottság javítása, a szennyvíz- és hulladékelhelyezés vagy az egészséges ivóvíz biztosítása ne lenne ugyancsak fontos.- Mint említette, közgazdász- diplomája van. A családban öröklődik-e a közgazdász-hagyomány?- A feleségem közgazdász, a lányom negyedéves a közgazda- sági egyetemen, a fiam jövőre érettségizik, nincs kizárva, hogy ő is ezt a pályát választja. De a családban más közgazdászok is vannak. Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli. FOTÓ; HANGA
