Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-18 / 193. szám
2005. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK VILAGTÜKOR 7 Az erőszak erőszakot szül FORRÁS: DIE PRESSE REGGEL GRAFIK Két napot kaptak a Gázai övezetben élő zsidó telepesek a kiköltözésre. A határidő lejárt. Gyulay Zoltán A kiköltözésre megszabott kedd éjféli határidő után az izraeli hadsereg hozzálátott az erőszakos kiköltöztetéshez. Mintegy ötven, katonákkal teli busz érkezett az övezetet Izrael déli részével összekötő kiszufimi határátkelőn át; a konvojban daruskocsik, rendőrségi és mentőautók is voltak. A rendőrség Morag kiürítésére készülődött. Szerda délutánra valamelyest enyhült a helyzet. Órákig tartó tárgyalások után egy óvodába bezárkózott asszonyok késznek mutatkoztak, hogy gyermekeikkel buszra szánjanak. A biztonsági erők megtisztították az utat egy zsinagógához is, ahol a kivonulás ellenzői elbarikádozták magukat. A Gázai övezetben tegnap még mintegy négyezer telepes tartózkodott. Több telepet az ott lakók önként hagytak el. Letaglózva és könnyek között érkeztek Kiszu- fimba. „Hogyan éreznétek magatokat, ha föl kellene adni a házaitokat?” - kiáltotta egy nő a katonáknak. A rendőrségnek és a katonaságnak sok helyen kellett erőszakot alkalmaznia a zsidó telepesek ellenállása miatt. A biztonsági erők kihurcolták őket házaikból, miközben az érintettek hevesen szidalmazták a rendőröket és a katonákat. Neve Deka- limban, az ellenállás fellegvárában több mint ezer tiltakozó gyűlt össze a két zsinagógát övező területen. A katonák átvágták a kerítéseket, haladásukban azonban gátolták őket a tiltakozók és az általuk felgyújtott autógumik. Hétfőtől egyébként a Gázai övezet hivatalosan le van zárva, és területén nem tartózkodhatnak izraeli civilek. Az övezettől délre, az egyiptomi határhoz vezető úton polgári járművek nem közlekedhetnek. Élelmiszer-szállítmányok, autóbuszok, páncélozott járművek és csapat- szállítók érkeztek a két katonai táborba, ahol mintegy ötvenezer biztonsági ember tölti az éjszakákat. A katonai egységek a telepesek távozása, illetve eltávolítása után kiürítik az iskolákat és a zsinagógákat is, valamint áttelepítenek mintegy ötven sírt is. Ciszjordániában egy szélsőséges izraeli agyonlőtt két palesztint, három másikat megsebesített. A tettest őrizetbe vették. gázai övezet Drámai jelenetek izraeliek és zsidók között Izrael leimagyarázat Négy alapkérdés ? HÁNY TELEPESNEK KELL IZRAELBE VISSZATÉRNIE? • A kiköltözés a Gázai övezetben huszonegy telepen nyolcezer zsidót érint Távoznia kell Ciszjordánia északi részéről, négy kisebb településről további ötszáz izraelinek is. Néphadsereget szerveznek vita folyik a palesztin kormánypárt, a Fatah és a szélsőséges iszlámista Hamász között, kit illessen a babér az izraeli kivonulásért A vita mögött hatalmi harc húzódik. „Ma Gáza, holnap Jenin, holnapután Jeruzsálem” - jellemezte Mah- mi'td Abbász miniszterelnök a Hamász politikáját ,A mi fegyvereinkkel győztünk" - vetette ellen a szervezet vezetője. Faruk Kaddumi, a Fatah Tuniszban élő vezetője hazatér Gázába, hogy az autonómiahatóságok és az ellenzék katonai erőit „ néphardseregben ” egyesítse. Palesztin lakóterületek ■ Zsidótelepek, amelyeket augusztus 17-étől az Izraeli rendőrség és katonaság kiürít ggg A zsidótelepeket í körülvevő biztonsági zóna ■ Határátkelők A telepek története A MEGSZÁLLT TERÜLETEKEN élő zsidó telepesek múltja 1967-ig, a hatnapos háborúig nyúlik vissza. A meghódított területeken - a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeru- zsálemben - az arab-izraeli konfliktus után megkezdődött az izraeliek beköltözése. A heb- róni Palace szálló látványos elfoglalásával 1968-ban a feléledő vallásos-nemzeti mozgalom arra kényszerítette a kormányt, hogy engedélyezze az erőszakos benyomulásokat. Ennek eredményeként jött létre elsőként KirjatArba, amely napjainkban is a betiltott, szélsőségesen rassziszta Kach párt fészke. A TELEPESEKET különböző okok vonzották. Elsősorban Tel-Aviv és Jeruzsálem közelsége, és az ingázás lehetősége tette a telepeket vonzóvá, így aztán gyorsan növekedtek. Ezzel szemben a távolabbi hegyvidékeken új otthont keresők indokai főként vallásiak voltak: „Ez Isten akarata. A Tórában is az áll, hogy ez a mi földünk”. Ömlött a támogatás, Mák épültek, Izrael gondoskodott a biztonságról. Ugyanakkor a Likud kormányzása idején, 1982-ben, a Sinai- félsziget kiürítésekor került az első telep fölszámolására. Sáron és jövője A KEMÉNYVONALASNAK tartott ARIEL SÁRON izraeli arculatával nehezen egyeztethető össze a kivonulás. A politikus legkeményebb bírálói a nacionalista táborból származnak. Sáron tart is az ultraortodox zsidók merényletétől, ezért csőre töltött pisztolyt tart a párnája alatt. A kivonulást a koalíciós partner, a baloldali Munkáspárt feltétel nélkül támogatja. ez A baloldali rokonszenv azonban pillanatok alatt elillanhat. Sáron elé újabb feladat tornyosul: a koalíció megmentése. A munkáspárt Nobel-békedí- jas vezére, Simon Peresz ugyanis a békefolyamat folytatását szorgalmazza, s ebben kulcsszerepet játszik Jeruzsálem jövendő jogállásának a kérdése. A miniszterelnök pártja, a Likud egy éven belül újabb kihívás előtt áll, viszont híveinek csak egy- harmada kész Samara adni a szavazatait, miközben riválisa, Benjamin Netanjahu a voksok bő felére számíthat. Életképes-e Gáza? mindössze néhány kupaknyi sitt marad hátra a telepesek házaiból, ha az egy hónapos zárlat után az izraeli biztonsági erők is kivonulnak Gázából. Tizenegy évvel azt követően, hogy az övezet először vívta ki az ön- rendelkezést, a palesztinoknak mindent elölről kell kezdeniük. Az infrastruktúrából alig maradt meg valami. Az izraeli légierő ipari üzemeket, utakat, vadonatúj - részben EU-pénzek- ből finanszímzott - repülőtereket bombázott nyitott határok nélkül a Gázai övezet életképtelen. „Gondoskodnunk kell a határátkelőkről” - vélekedik Mazen Szunokmt palesztin gazdasági miniszter. Békeidőkben Gázából százezer palesztin gondoskodott Izmelben a megélhetéséről. Az intifáda kimbbanása után a határ hónapokig zárva volt, s Izrael csak tízezer palesztin munkavállalót engedett be. „Az egyedüli megoldásnak egy 3-5 méterre a földbe mélyedő összekötőút mutatkozik, amelynek építése esztendőkig eltarthat”- mondja a miniszter. Addig az izraeli biztonsági szolgálat által kísért szállítókonvojok fognak ingázni a Gázai övezet és Ciszjordánia között. HOVÁ MEHETNEK A TELEPESEK? Néhányuk izrae- • ti városokban és kibu- cokban találnak új otthonra, mások a Gázai övezet határán a kifejezetten a számukra emelt épületekbe költözhetnek. Néhány telepes vonakodik, hogy elfoglalja új lakóhelyét: a házak minőségét bírálják. Minden telepescsalád 200-300 ezer dollár (mintegy 40-60 millió forint) kárpótlásban részesül Ml TÖRTÉNIK A TELEPESEK HÁZAIVAL? A kiköl- m tözés befejezése után az izraeli csapatok a telepesek házait lemmbolják. Ez az izraeli konzervatívok nyomására történik. A palesztinok egyetértettek ezzel, mert a barakkokat, bungalókai több- emeletes házakkal kívánják pótolni. Izrael a veszélyes anyagokat - mint például az azbeszt is - eltávolítja. Ki LESZ A FELELŐS AZ ÖVEZET biztonsagáért? • A felelősséget a palesztin rendőrség fogja viselni. Az izraeli hadsereg minden eshetőségre készen a Gázai övezet határán marad, hogy a légteret és a partot ellenőrizze. Pokolgépek robbantak, negyvenhárom halott Negyvenhármán meghaltak, hetvenhatan megsebesültek, amikor három, autóba rejtett pokolgép robbant az iraki fővárosban szerda reggel. Először két pokolgép robbant fel a forgalmas al-Nahda buszpályaudvarnál Bagdad központjában, majd az al-Kindi kórháznál volt detonáció. A merényletek két nappal azután történtek, hogy az iraki politikusok nem tudták tető alá hozni az új alkotmányt. Az amerikai kormányzat szerint egy alkotmány megfogalmazásához, elkészítéséhez idő kell, s ezért Washington változatlan bizalommal viseltetik az iraki alkotmányterv kidolgozói iránt. Legalábbis ez derül ki az első állsáfoglalásokból, amelyekkel azt kommentálják, hogy Bagdadban még egy hétig dolgoznak az új alkotmányon. A külügyminisztérium szóvivője, Sean McCormack úgy fogalmazott: az amerikai kormányzat továbbra is minden tőié telhetőt megtesz, hogy segítse az iraki kormányt az alkotmány kidolgozásában. Condo- leezza Rice külügyminiszter telefonon egyeztetett Zalmay Kha- lilzad amerikai nagykövettel, aki Bagdadban segédkezik az alkotmány kidolgozásában. A külügyminiszternő sajtóértekezletet is tartott, s ezen azt mondta: természetes, hogy egy kompromisszumokra épülő alkotmány kidolgozásához több idő kell. De szerinte egy héten belül meglesz az alkotmány Irakban. Bush elnök közleményt adott ki, amelyben az iraki alkotmányt tervezők „hősies erőfeszítéseit” dicséri. Donald Rumsfeld védelmi miniszter szerint jobb lett volna, ha az alkotmány határidőre elkészül. ■ Csák E. Öngyilkos merényletek követték az alkotmányozó ülés elhalasztását Befőttesüvegben árulták a dúsított urán izotópjait Isztambulban letartóztattak két külföldi férfit, akik 173 gramm urán-235-ös és urán-238-as izotópot árultak - 7 millió dollárért. A török hatóságok már megfigyelés alatt tartották a csempészeket, és civil rendőrök adták ki magukat vevőnek, hogy elfoghassák őket. A szakértői vizsgálat szerint az anyag szovjet eredetű, s 17 százaléka olyan minőségű, hogy atombombát is elő lehetne belőle állítani. Ez utóbbinak azonban csak elvi jelentősége van, mert egy bombához legalább 40 kilogramm dúsított uránra van szükség. A hírszerzés meg nem nevezett képviselője úgy nyilatkozott az NTV csatornának, hogy az uránt terroristák tudnák felhasználni úgynevezett „piszkos” bombák előállításához. Ha ugyanis azt egy hagyományos robbanószerkezetbe helyezik, a detonáció rádióaktív szennyezést okozhat meglehetősen nagy területen. „Piszkos” bombához egyébként nem csak uránt és plutóniumot lehet felhasználni. Hasonló károsodást előidézhet a kobalt-60-as, a stronicum-90-es, a cézium-137-es és az irídium- 192-es izotóp is. A stanfordi egyetem nukleáris anyagok eltulajdonításával és csempészésével foglalkozó kutatói szerint a volt Szovjetunióból mintegy 40 kilogramm urán és plutónium tűnt el. Az anyag nagyobb részét sikerült megtalálni, főleg az amerikai titkosszolgálatok közreműködésével. 1992-ben 1,5 kilogramm urán a Lucs üzemből került ki, 1993-ban 3 kilogrammot Moszkvából loptak el, 1998-ban pedig Cseljabinszkból jutott ki nukleáris anyag. A legutóbbi botrány helyszíne az északi Murmanszk volt 2003 augusztusában letartóztatták az Atomflot cég igazgatóhelyettesét, Alekszandr Tjula- kovot, amikor radioaktív anyagot próbált értékesíteni. A szovjet eredetű urán legtöbbször a középázsiai volt szovjet köztársaságokon keresztül szivárog a terro- ristakiképző-központok irányába, a csempészek nyomait ezért elég nehéz követni. Az orosz atomenergetikai hivatal vezetője elmondta: az utóbbi 25 évben az ország területén legalább egy mázsa dúsítatlan uránt is elloptak. Alekszandr Rumjancev szerint a tettesek nem tudják, hogy a természetes, feldolgozatlan érc értéktelen a feketepiacon és eladhatatlan. A fegyver készítésére alkalmas izotópokból csak néhány grammot sikerült eltulajdonítani. ■ Csák Elemér Urán békés célra az urán-235-ös IZOTÓP, amely megfelelő körülmények között hatalmas energiát tud felszabadítani, természetes uránból kő szül, rendkívül bonyolult technológiájú dúsítással Az energia- termelésre épített nukleáris erőművek alacsony dúsítású ércet használnak, amelyben a 235-ös izotóp aránya csak 5 százalék ■ Igazán veszélyes uránból nagyon kevés került forgalomba. % h i
