Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-02 / 179. szám

2005. AUGUSZTUS 2., KEDD 5 TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Veszélyben a hamvas rétihéják madárvédelem A „civil” természetbarátok segítségére is számítanak A kombájnok kaszái könnyen elpusztíthatják a hamvas rétihéja teljes fészekalját Az esztendő legjelentő­sebb mezőgazdasági munkája idén is fokozott figyelmet kíván az agrár- szakemberektől és a ter­mészetvédőktől egyaránt. Akad ugyanis egy ritka madárfaj, amelynek sorsa hazánkban jórészt az ara­tók elővigyázatosságán és a hozzáértők, illetve civi­lek figyelmességén, ösz- szefogásán múlik. Bugány János Beérett a gabona, már javában tart az év egyik legfontosabb mezőgazdasági munkája, az aratás. A gazdálkodók többsége azonban minden bizonnyal nem is sejti, hogy egy fokozottan vé­dett madárfajunk meglehetősen gyakran választja fészkelőhe­lyéül az őszibúza-táblákat. Rá­adásul a hamvas rétihéja fiókái általában még nem tudnak re­pülni a betakarítás kezdetekor, ezért a kombájnok kaszái köny- nyen elpusztíthatják a teljes fé­szekaljat. A ritka ragadozók oltalmazá­sát a nemzeti parkok munkatár­sai mellett a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai szervezik, de ebben a mozga­lomban bárki részt vehet, aki kedvet érez az önkéntes termé­szetvédelemhez. A fészkek fel­derítéséhez és védelméhez ösz- szeállított útmutató a szervezet internetes honlapjáról letölthe­tő. Ám a „civil segítők” már az­zal is hozzájárulnak e tevékeny­ség sikeréhez, ha e témához kapcsolódó megfigyeléseikről beszámolnak az érintett szak­embereknek — tudtuk meg a program irányítójától. Fatér Im­re érdeklődésünkre válaszolva azt is elmondta: megyénkben ­ahol évente változó mennyisé­gű, átlagosan mintegy tucatnyi hamvas rétihéjapár költ - a ma­dártani egyesület helyi képvise­letét ellátó Jászkun Természet- védelmi Szervezet állandó köz­reműködője és koordinátora az értékes szárnyasok védelmére irányuló akcióknak és kezdemé­nyezéseknek. Hazánkban mintegy 100-200 hamvas rétihéjapár költ. A minden megjelenési formájában 250 ezer forintos eszmei érté­kű ragadozómadár klasszikus élőhelyei a nádas, sásos, bokros területek, ám ezek megfogyatkozása óta zömmel mezőgazdasá­gi területeken, ezen belül is kiterjedt gabonatáblákban fészkel. Elsősorban rágcsálókkal, énekesmadarakkal, gyíkokkal, rova­rokkal táplálkozik. Az 1-5 fióka többnyire július végén válik röpképessé. Uvegházgázok: egy lépés előre, kettő hátra Miközben a mind szigorúbb előírások révén egyre jobban visszaszorítják például a járművek szén-dio- xid-kibocsátását, az unió tagállamaiban az utóbbi években összességében mégis nőtt a klímaváltozásért felelős üvegházgázok emissziója. L. Z. Az Európai Környezeti Ügynök­ség kimutatása szerint a szén­dioxid és más üvegházgázok emissziója az EU tagállamaiban 1,5 százalékkal, mintegy 53 millió tonnával nőtt 2003-ban az ezredfordulóhoz képest, ami elsősorban az elektromos ener­gia előállításához szükséges erőművi szénfelhasználás nö­vekedésének következménye, de számottevően nőtt a háztar­tások és szolgáltató szektor emissziója is a szokatlanul hi­deg téli időszak miatt. Az adatok szerint hazánkban 2003-ban 83 millió tonnányi üvegházgázt engedtünk a szabad­ba, ami a bázisévhez, 1990-hez képest 31 százalékkal kevesebb, és a hasonló népességű országok­kal összevetve kifejezetten kedve­zőnek értékelhető (Belgium 148 millió, Csehország 147 millió, Gö­rögország 137 millió tonna). A tagállamok a kiotói egyezmény­ben azt vállalták, hogy a kombi­nált üvegházgáz-kibocsátást 2008 és 2012 között nyolc száza­lékkal az 1990-es szint alá csök­kentik. Az Európai Bizottság a klímaváltozás európai program­ja keretében 42 uniós szintű in­tézkedést indított el, amelytől azt remélik az öreg kontinen­sen, hogy 2010-re elérhető a Kiotóban rögzített mértékű emissziómérséklés. Ösztönöz az unió BGy A természetkímélő gazdálko­dást ösztönzi az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek tanácsa az elfogadott európai vidékfejlesztési rendeletben - hangsúlyozza a WWF Magyar- ország. A nemzetközi termé­szetvédelmi szervezet üdvözli a fenntartható tájhasználati mó­dok széles körű támogatását. Ez az új európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapból nyerhe­tő majd el. A WWF - amelynek számos javaslatát beépítették a rendeletbe - örömmel nyugtáz­ta, hogy a vidékfejlesztési kifi­zetések rendszere 2007-től egy­szerűbbé válik, előtérbe kerül a környezettudatosság, a fogyasz­tók védelme. Az új rendelet a fenntarthatóságra épül, segíti az uniós környezetvédelmi irányelvek megvalósítását is. A jogszabály alapján többféle kifi­zetést vehetnek majd igénybe a Natura 2000 területeken gaz­dálkodók. Magyarország szá­mára mintegy 1000 milliárd fo­rintnyi vidékfejlesztési forrás áll majd rendelkezésre a 7 éves időszakban. A pénz legalább egynegyedét a környezet és a vidéki táj fenntartására, javítá­sára kell fordítani. „Akciós’' zöldhitel „A kis- és középvállalkozó- kamattámogatás. A környezetvé- sok zöldcélú hitelfelvétel- delmi tárca által finanszírozott ének ösztönzésére a kör­nyezetvédelmi minisztéri­um 2007 végéig 800 mil­lió forintot fordít. A ka­mattámogatás segítségé­vel több tíz milliárd forint áramolhat a hazai környe­zetiparba az elkövetkezen­dő két évben. B. Gy. ____________________ A Sikeres Magyarországért hi­telprogram környezetvédelmi célú beruházásainak kamattá­mogatását szolgáló pályázatot a zöldtárca és a Magyar Fejleszté­si Bank vezetője a napokban a pénzügyminiszter jelenlétében hirdette rtiég- tájékoztatta a tár­ca lapunkat. A környezetvédelem egy évti­zeden belül a gazdaság egyik motorja lesz, hiszen a fo­lyamatosan szigorodó előírások miatt 2015-ig mintegy kétezer- milliárd forint zöldfejlesztésnek kell megvalósulnia Magyaror­szágon. A beruházások minél gördülékenyebb lebonyolításá­hoz szeretne segítséget nyújtani a Sikeres Magyarországért-hitel- program és a most meghirdetett vissza nem térítendő kamattá­mogatást kis- és középvállalko­zások kaphatják meg levegőtisz­taság-védelmi, vízminőség-vé­delmi, zajvédelmi, hulladékgaz­dálkodással összefüggő és a megújuló energiaforrások fel- használását elősegítő beruházá­saikhoz. A hitelkamat mértéke a Sike­res Magyarországért-programon belül jelenleg mintegy 6 száza­lék, a támogatás az EURIBOR fe­letti kamat 100 százalékáig ter­jedhet, azaz a vállalkozások igen kedvezményesen, 3-3,5 százalé­kos kamattal juthatnak forrás­hoz. A kamattámogatás 2007 vé­géig ítéihető meg. Az MfB Rt. a Sikeres Magyar- országért hitelprogramjában a környezetvédelemhez kapcsoló­dó beruházások forrásait is meg­teremti a kedvező fejlesztési hi­teleivel a kis- és középváüalko- zásoknak. Erős János, az MFB Rt. vezérigazgatója kifejezte azon reményét, hogy „a Sikeres Magyarországért-hitelprogram által nyújtott lehetőség a magyar kis- és középvállalkozókat, ön- kormányzatokat környezettuda­tos irányításra és számításra készteti.” «•“A kamattámogatásra vonatkozó pályázatokat augusztus kö­zepétől lehet benyújtani a zöldtárcához, legkésőbb 2005. no­vember 15-ig. Pályázónként legfeljebb 3 pályázatot lehet beadni, ezek együttes támogatási igénye nem haladhatja meg a 240 mil­lió forintot. További feltétel, hogy pályázatot csak a Magyar Fej­lesztési Bank vagy a programban részt vevő kereskedelmi bank által elbírált és elfogadott Sikeres Magyarországért-hiteligénylés (hitelszerződés) csatolásával lehet benyújtani. Oda kell figyelni a hulladékképződésre A hulladékképződés megelőzésének a jelenleginél na­gyobb hangsúlyt kell kapnia a kormányzati hulladék­gazdálkodási intézkedésekben — mondta Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség elnöke a szerve­zet legutóbbi konferenciáján. A zöldszervezet vezetője elis­merte, hogy a hulladékterme­lődés minimalizálásának ösz­tönzése szerepel a kormányzat stratégiájában, ám szerinte az intézkedések mégis a jobb üz­letet jelentő hulladékártalmat­lanításra irányulnak. „Ne csak retorikai szinten, hanem a büdzsé elosztásakor is jelenjen meg a hulladékkép­ződés megelőzésének alapel­ve” — hangoztatta Szilágyi Lász­ló a távirati iroda jelentése sze­rint. Szavai szerint az a legjobb hulladék, ami létre sem jön. Érvelése szerint még a hulla­dékok újrahasznosítása is je­lentős anyag- és energiaigén­nyel jár, nem beszélve a hulla­dék lerakásáról, ami pedig a legkevésbé környezetbarát hulladékkezelési mód. „Ehhez képest sorban épülnek az óriá­si lerakók, ahelyett, hogy a kormányzat inkább a lehető legkevesebb hulladékkal járó beruházásokra ösztönözné a gazdasági szervezeteket” - fo­galmazott az elnök. Persányi Miklós környezetvé­delmi és vízügyi miniszter ugyanakkor úgy látja, hogy a kormány az elmúlt évben „for­radalmi jelentőségű” lépéseket tett a hulladékképződés kordá­ban tartására. A miniszter a legfőbb intézkedések között mlítette a darabalapú termék­íj bevezetését, ami a vissza­váltható italcsomagolások el­terjedésének elősegítésével já­rul hozzá az eldobható csoma­golások mennyiségének csök­kenéséhez. „A hulladékképződés meg­előzését szolgálja a mennyiség­arányos szemétdíj bevezetése” - közöljp, utalva arra, hogy ez közvetlen anyagi érdekeltséget teremt a fogyasztók számára saját háztartási hulladékuk csökkentésében. Persányi Mik­lós megjegyezte, hogy az elekt­ronikai berendezésekre és az autóroncsokra bevezetett visz- szavételi kötelezettség, vala­mint a környezetbarát techno­lógiákat és termékeket ösztön­ző integrált szennyezésmeg­előzési rendszer is közvetetten a hulladékképződés csökken­tését vonja maga után. „A demokratikus társadalmi játékszabályok keretei között ennél gyorsabb lépések nem­igen tehetők” - tette hozzá a miniszter. Szólt arról, hogy mindezeknek az intézkedések­nek ellenére a jelenlegi fo­gyasztói szokások miatt Euró­pa többi országához hasonlóan Magyarországon is egyre több hulladék keletkezik. Adatai szerint az összes hulladék egy­ötödét jelentő települési ház­tartási szemét 1980 óta az évi 2,3 millió tonnáról máig több mint duplájára nőtt az ország­ban. Ma még az eldobható palackok „tarolnak", de a termékdíj bevezetése a visszaváltható palackok használatára sarkallhatja az üdítő- és ásvány­víz-forgalmazókat Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készül. Szerkeszti: Baranyi György (baranyig@axels.hu) ii . i i ILLUSZTRÁCIÓFOTÓ: BAKOS JUDIT

Next

/
Thumbnails
Contents