Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-12 / 188. szám

4 2005. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK A NAP TÉMÁJA gyes És munka Elvileg dolgozhatnának a gyes mellett a kismamák, de többségüknek ez gyakorlatilag lehetetlen. Hiába vállalhatnának rész- vagy teljes munkaidejű foglalkoztatást januártól, csemetéik számára nincs elég bölcsődei férőhely. DOLGOZNÉK, DE Ml LfSZ A GYEREKKEL? Aki nem tudja a nagymamára hagyni a gyereket, de dolgozni akar gyes mellett, az választhat az állami bölcsőde, a gyermekfelügyelő vagy a családi napközi között. A kistelepüléseken élők itt is hátrányban vannak. Ha a gyesen lévő kismama munkát vállal, januártól a segélyt is megtarthatja. Ehhez azonban meg kell oldani a gyermek­felügyeletet. A bölcsődei helyek azonban végesek. Marad a méregdrága magánbölcsőde vagy a bébiszitter. „A bölcsődében megtudtam, hogy csak akkor vihetném Ka­posvárra a kisfiámat, ha kapos­vári lakos lennék - mesélte Pósa Lajosné. - Esetleg magákkor, ha a magyaregresi önkormányzat szerződést köt a kaposvári pol­gármesteri hivatallal, és kifizeti azt a pénzt, amibe az állami tá­mogatáson felül egy bölcsődés kerül. Az önkormányzatnál erre azt felelték, nincs pénzük a böl- csődések ellátására. A kaposvá­ri adóforintokból a város nem tud nem helybeli kisbabákat tá­mogatni. Nekem kellene kifizet­ni a bölcsődei ellátás árát’’ - pa­naszolta az anyuka. Ez pedig nem kevés: a legki­sebbek kerülnek a legtöbbe. Egy bölcsődés után 462 ezer forint normatívát fizet az állam, és eh­hez a kaposvári önkormányzat például több mint 600 ezret tesz hozzá gyerekenként évente. Vörös Gyula, Kaposvár népjó­léti igazgatója elárulta: a 74 vá­ros környéki településből mind­össze kettővel van szerződése az önkormányzatnak. A magyareg­resi anyuka esete tehát nem egyedi. A kismamának azt tanácsolta egy, a témában már jártas sors­társa, hogy keressen magának és gyermekének kaposvári lak­címet. így megkerülhetik lakó­helyük egyébként mulasztásos törvénysértő álláspontját. Azok az önkormányzatok ugyanis mu­lasztásos törvénysértést követ­nek el, amelyek nem gondos­kodnak arról, hogy a há­rom év alatti gyerekek szá­mára legyen napközbeni ellá­tásra lehetőség. Ez a bölcső­dén kívül lehet családi napközi vagy házi gyer­mekfelügyelet is. A pél­dánkban szereplő So­mogy megyében azonban az önkormányzatoknak keve­sebb mint a fele tartja be a törvényt. Nincs rá pén­zük. A szükségesnél ke­vesebb bölcsőde mű­ködik Jász-Nagykun- Szolnok megyében is, Reggel-összeállítás „Bölcsődébe akarja íratni gyer­mekét? Ki hallott már ekkora ba­darságot?! Maradjon inkább ott­hon vele!” - tanácsolták egy Ka­posvár környékén élő kismamá­nak az önkormányzatnál. A ti­zennégy hónapos Pósa Zsombor Magyaregresen cseperedik. Édes­anyja örült a kormány kezdemé­nyezésének, hogy gyes mellett a kormány rendelete szerint janu­ártól munkát is vállalhat, és a segélyt is megkapja. A kisfiú el­látására kapott havi huszon­négyezer forint ugyanis kevés. Mivel Magyaregresen nincs böl­csőde, úgy gondolta, hogy egy kaposvári kisdedóvóba íratja Zsombort. Bölcsőde csak tízez­resnél na­gyobb tele­pülésen kötelező Egy bébiszitter óránként 400-1000 forintba kerül pedig egy idei jogszabály szerint minden tízezer főnél nagyobb te­lepülésen legalább egyet nyitni kell. A megye településeinek nyolcvan százalékában nincs bölcsődei ellátás, sőt remény sincs arra, hogy a közeljövőben sikerül megteremteni a feltéte­leket, pedig a kistelepüléseken az úgynevezett családi napközi is megoldást jelenthetne. „Szolnokon nyolc bölcsőde működik 460 férőhellyel, a me­gyében pedig további huszonegy, 525 férőhellyel. Hamarosan el­készül Tiszafóldváron is az új in­tézmény - tudtuk meg Mészáros Mihálynétól, a bölcsődei igazga­tóság szakmai igazgatóhelyette­sétől. - Mivel a bölcsődék által nyújtott ellátásra, szolgáltatások­ra óriási igény mutatkozik, több­ségük ősztől kénytelen „helyet szorítani” a várhatóan létszám fe­letti apróságoknak is. Valószínű­leg országosan is ez a helyzet. A Mi a különbség gyes és gyed között? GYERMEKGONDOZÁSI DÍJAT a gyermek kétéves koráig lehet igényelni akkor, ha az anya a szülést megelőző két évben biz­tosított volt, vagyis volt munka­helye. Ekkor a gyed összege a korábbi kereset 75 százaléka, de idén maximum 83 000 fo­rint. Gyeden lévő anyuka gyer­meke nem járhat bölcsődébe. Gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig igé­nyelhető, összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegével azonos. Tipikus esetben az anya két évig gyeden van, majd ha akar, még egy évig otthon maradhat, és gyest kap. Somogy megyei Marcali emiatt már felkészült arra, hogy január­tól nagyobb szükség lehet a böl­csődére. Hartal Katalin, a szoci­ális kpzpont vezetője azt mondta: a bölcsődei férőhelyek számát tízzel emelték, a térség önkor­mányzataival pedig kivétel nél­kül ellátási szerződést kötöttek. A barcsi kisdedóvó is az igények miatt bővült. A nagyatádi intéz­ménynek a környező falvak na­gyobb részével van szerződése, amit elsősorban azok a családok használnak ki, ahol a szülők a városba járnak dolgozni. „A három év alatti gyermekek napközbeni ellátásáról minden önkormányzat köteles gondos­kodni - hangsúlyozta lapunk­nak Gáspár Károly, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Esélyegyen­lőségi minisztérium gyermek-és ifjúságvédelmi főosztályának fő­osztályvezetője. - Ennek formá­it minden egyes önkormányzat eldöntheti. Kötelező bölcsődét működtetni, ha a település lakos­ságszáma meghaladja a tízezret. Ennél kisebb település esetében viszont nincs feltétlenül szükség ilyen intézményre. Ebben az esetben a helyhatóságnak csalá­di napközit, illetve házi gyermek­felügyeletet kell biztosítania.” A szakértő elmondta: a csalá­di napközis szolgáltatást vállal­kozók is fenntarthatják úgy, hogy saját otthonukban vállal­ják öt-hét gyermek felügyeletét. Kistelepüléseken sokszor ele­gendő, ha egy ilyen szolgáltatás működik. Összehasonlításkép­pen: egy bölcsődében egy gyer­mek ellátása átlagosan 1 millió forintba kerül évente. A normatíván felüli összeg, amelyet a települési önkormány­zatoknak kell kifizetniük, körül­belül 550 ezer forint évente. Csa­ládi napköziben lévő gyermek esetében a szülőnek minimális étkezési hozzájárulást kell fizet­nie, az önkormányzatnak pedig 400 ezret. „Ez utóbbi rugalmas rendszer, de sajnos még nem eléggé elterjedt, 3-400 gyermek­re vigyáznak ilyen módon” - tet­te hozzá Gáspár. Nem lesz kékkönyv-kommandó HA BÉBISZITTERT FOGADUNK, ezentúl meg kell fizetni utána a közterheket is. A Foglalkoztatás­politikai és Munkaügyi Miniszté­rium ugyanis kék könyvvel pró­bálja kifehéríteni a fekete mun­kát 1997 óta lehet dolgozni al­kalmi munkavállalói könyvvel, de az augusztus l-jével beveze­tett módosítások a foglalkoztatót és a foglalkoztatottat is érdekelt­té próbálja tenni a fekete munka legalizálásában. A tárca remé­nyei szerint a szakácsok, a kerté­szek, a takarítók, a gyermekfel­ügyelők egyenesen „követelni” fogják munkaadóiktól, hogy ragasszák be könyvecskéikbe a közteherjegyeket A munkaválla­lók ugyanis a bélyegért cserébe jogot kapnak az egészségügyi és nyugellátáshoz, valamint a mun­kanélküliellátáshoz is. A foglal­koztatókat azzal próbálják ösztö­nözni, hogy a beragasztott közte­herjegyek értékének 75 százalé­kát visszaigényelhetik. A korábbi 120 helyett 200 napot lehet dol­gozni a kék könyvvel A mező- gazdasági idénymunkák eseté­ben összeßggöen 90 napig tart­hat az alkalmi foglalkoztatás. 60 napiga nem uniós országból érkezett külföldi is végezhet me­zőgazdasági szezonális munkát, ők zöld könyvet kapnak. a tárca szerint nem lesz kékkönyv-kommandó, nem el­lenőrzik a lakásokat Állampol­gári bejelentésre viszont kötele sek kivonulni az ellenőrző szer­vek. A közteherjegyeket a posta- hivatalokban lehet megvásárol­ni, a kék könyvet a munkaügyi központokban lehet igényelni. A fizetendő teherjegyek a munkadíjtól függően: Munkadíj Közteherjegy 1800-2399 Ft/nap 400 Ft/nap 2400-2999 Ft/nap 700 Ft/nap 3000-3599 Ft/nap 900 Ft/nap 3600-4600 Ft/nap 1100 Ft/nap A « /

Next

/
Thumbnails
Contents