Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-09 / 185. szám

2005. AUGUSZTUS 9., KEDD MEGYEI TÜKÖR Csűröm-csavarom, tekerem, forgatom játék Feltaláló a mai rohanó világban, a számítógépek árnyékában Japán tudósok szerint a számítógépes játékok az agynak csak a látásért és mozgásért felelős terüle­teit stimulálják, és nem segítik elő' az agy más fontos területeinek fejlő­dését. A logikai és társas­játékok viszont éppen ezeket a területeket fej­lesztik. Fodor Beáta A hetvenes-nyolcvanas évek­ben élte reneszánszát a logikai játék. Elég csak a Rubik-kocká- ra vagy a Bábel-toronyra gon­dolnunk. A mai harmincasok számára nem ismeretlen a „Csűröm-csavarom, tekerem, forgatom micsoda zűrzavar, bá­beli csűrcsavar” reklámszlo­gen. A Varikon vagyis a Bábel- torony kitalálója, szabadalma- zója egy szolnoki gépészmér­nök. Dézsi István Rubik Ernővel egy időben védette le találmá­nyát. A nyolcvanas években sok gyerek kezében megfordult a torony, több-kevesebb sikerrel meg is oldották a feladványt. Dézsi István azóta számtalan ötletével találkozhattak az álta­lános iskolások.- Mindig is logikai-térbeli já­tékokban gondolkoztam. Gé­pészmérnöki egyetemi diplo­mát is ezért szereztem, vonza­nak a számok, a feladványok. A munkahelyemen, a légierőnél szűkre fogták a gyeplőt, nem engedtek utat kreativitásom­nak, nyugdíjazásom után vi­szont már több időt szántam hobbimra. Többnyire véletlen­szerűen kelti fel valami érdek­lődésemet és keresek rá megol­dást, variációkat. A Bábel-to- rony a hetvenes években fogant meg gondolataimban, az első darabot mosdódugókból állítot­tam össze. Óriási sikere volt, megvették a licencét, rengete­get eladtak belőle Nyugat-Euró- pában is. A jogdíjakból szép summát kaptam, de azokat nem luxusra költöttem, hanem újabb és újabb ötletekre. A kül­kereskedelmi minisztériumtól 1986-ban a Kiváló Feltaláló arany fokozatát kaptam, a kül­földön eladott játékaim bevétele miatt. Ezután a Lavina mágne­ses ügyességi játék már nem volt ilyen sikeres. Szarvason gyártották, ragaszkodtam hoz­zá, hogy olcsón bárki megvásá­rolhassa. Sosem lettem dúsgaz­dag ember. Tizenéves korom óta dédelgettem egy álmot, amit csak felnőtt fejjel valósítottam meg. Még a háború elején érke­zett hozzánk Erdélyből egy csa­lád, a nagyobbik gyerek magá­val hozta az általa faragott rab­keresztjét. Apró fahasábokból állt, kis gondolkodással annál nagyobb térlátással keresztté lehetett összerakni. Ez valójá­ban egy ősi játék, ami feledésbe merült. Megalkottam a mai mo­dern változatát könnyű, hajlé­kony polifoam szivacsból, így megszületett a kazettás dobó­kocka, a Trexi. Valójában egy építő- és egy szerencsejáték kombinációja, aminek ma hat variációja létezik: társasjáték változata az egész családot láz­ba hozza. Versenyeket szerve­zek az általános iskolákban, ahol tesztelem az ötleteimet. A gyerekek mindig bebizonyítják, hogy érdemes éjszaka felébred­nem és megalkotnom egy újabb variációt. A sakkhoz hasonlóan gondolkodásra késztetem őket. Feszülten nézik egymást, ki oldja meg gyorsabban a felad­ványt. Évek óta számtalan, fel­találók nemzetközi kiállításán mutattam be ötleteimet, Nürn- bergben, Brüsszelben, Buda­pesten, Hódmezővásárhelyen. Sajnos nincs, aki kellő szakér­telemmel menedzselné munká­imat. Én a feltaláláshoz értek, a kereskedelemhez nem. Ez ak­kor válik egyértelművé, amikor az utcán találkozom a verseny­ben részt vevő gyerekekkel és panaszkodnak, nem tudják megvásárolni a játékokat. Ez azért azt jelenti számomra, hogy nemcsak videojátékokra és a filmekre, számítógépre van igényük, hanem a gondolkodta­tó játékokra is. Régen más volt Ma már kevés szülő játszik együtt a gyerekeivel. A felnőttek kevésbé játékosak, mint mi vol­tunk, nem érnek rá leülni és ki­kapcsolódni, nagyokat nevetni, vagy nem is keresik az alkal- I mat a gyerekeikkel való együtt | létre. Nem is tudják, milyen I öröm rejlik egy-egy játékban - vallja a feltaláló. tű. építő- és szerencsejáték ötvözete ez a kocka Egy-két tanya volt a falu helyén A Kövér János kápolnájá­ról szóló cikk megjelené­se után egy délelőtt meg­szólalt a telefon az aszta­lomon. A telefonáló hölgy jelezte, hogy még tudna kiegészítéseket mondani a cikkben leírtakhoz. Rö­videsen találkoztunk. Bistey András Tóth Ferencné Hegedűs Terézia az ottani tanyai iskolába járt, 1951-ben fejezte be az általános iskolai tanulmányait.- Akkor még Tiszafóldvár- Pusztahék volt annak a határ­résznek a neve. Csak egy-két ta­nya volt ott, ahol most Mezőhék terül el. A mai ban laktak az uradalom cselédei. A tanyai is­kolába kilométerekről jártak a gyerekek. A háború után nem voltak benne padok, hiányzott a kályha is. A szülők adták össze a padokat meg az asztalokat, egy dobkályha melegített ben­ne, úgy lehetett megkezdeni a tanítást. A mai iskola falán táb­la emlékeztet a régi tanyai isko­lára, amelyben 1887 és 1962 között tanultak a héki gyere­kek. Néhány éve az egykori ta­nyai iskola tanulói találkozót tartottunk, sok régi emlék föl­merült.- Még emlékszik a kastélyra, a cselédházakra? — Nagyon jól emlékszem. A cselédházakat hamarabb le­bontották, de a kastély még az ötvenes években is állt. Olyan kultúrházféle szerepet játszott, táncmulatságok voltak benne. Én még táncoltam ott, meg színdarabokat adtunk elő. De élelmiszerboltnak és tejbe­gyűjtőnek is helyet adott a kas­tély. A mai Mezőhék az ötve­nes években kezdett épülni, a házak egy része a kastély épí­tőanyagából készült. A tanyák nagy részét lebontották, az em­berek elköltöztek vagy bent a faluban építettek új házat. A mi tanyánknak sincs már nyo­ma. — Amikor ott éltek, a kápolná­ban még tartottak miséket?- Tartottak bizony, még az öt­venes években is. Az egyik öcsém ott bérmálkozott, de gye­rekként magam is gyakran jár­tam benne. Sajnálom, hogy most olyan elhanyagolt állapot­ban van. Szép, régi épület, nem volna szabad veszni hagyni. Miss Bikini a rókával A fegyverneki, majdnem húsz­éves Kacziba Tímea nemcsak mutatós kisasszony, de esze is van, hiszen a közgazdasági má­sodévese. Régóta a Dalma Dan­ce Klub egyik oszlopos tagja, egyébként is a tánc meg a moto­rozás a hobbija. A kétkerekűeknél maradva, legutóbb ebből lett is galiba, amikor a barátja motorján ülve saját hibájukon kívül jókorát estek. Az úr összeszedett egy kulcscsonttörést, Timinek pe­dig az aszfalt ledörzsölte né­hány tenyérnyi helyen a bőrét. Ráadásul enyhe agyrázkódást is szenvedett, így három napig megfigyelés miatt a kórház ven­dégszeretetét is élvezte. Timi egyébként 2002-ben a Tisza-tó Szépe versenyen máso­dik helyen végzett, rá egy évre ugyanezt megnyerte. Tavaly be­jutott a Miss Balaton döntőjébe, a közelmúltban Máltán 38 or­szág leányzói között ő is meg­mutatta a kétrészesét a Miss Málta Bikini seregszemlén. Elő­ször fürdött a tengerben, simo­gatott delfint a 170 centi magas, 55 kilós, 96-63-92-es méretek­kel megáldott, zöld szemű, vilá­gosbarna hajú kisasszony. Las­san begyógyulnak fájdalmas, horzsolásos sebei. Szükség is van a regenerálódásra, hiszen bejutott a CKM és a Viva közös szépségversenyének döntőjébe. Sőt, statisztálni, motorozni fog Spielberg azon filmjében, ame­lyik az 1972-es müncheni olim­piának állít emléket. Felvéte­lünkön a fotós kedvéért egy ró­ka kikészített bundáját kanyarí- totta a nyakába. Gyönyörű a ró­ka, de ha valaki netalántán egyéb látnivalót is felfedez a ké­pen, gyaníthatóan ő sem jár rosszul. ■ DSZM Budasi napot tartottak Az egész napos rendezvényen a Szírlusz Mazsorettcsoport is fellépett Színes programokkal várta idén is az érdek­lődőket Tiszafüreden a Budasi nap. F. I. Az immár negyedik alkalom­mal megtartott rendezvény a helyi művészeti csoportok be­mutatkozásának, a kézműves technikákkal való ismerkedés­re, valamint a gyermekek „megmérkőzésének” is kitűnő lehetőséget kínált. Ennek meg­felelően a Cseperedő Óvoda szervezésében sport-, ügyessé­gi és aszfaltrajzversenyen ve­hettek részt a fiatalok, akik töb­bek között a textilbaba- és a sár­kánykészítés rejtelmeibe is be­tekintést nyerhettek. A nap folyamán a színpadon is egymást váltották az elő­adók. Műsort adott például a Pátria Néptáncegyüttes, a Ti­szafüredi Ifjúsági Fúvószene­kar, a Szíriusz Mazsorettcso­port és az Extreme Dance Te­am is. A jó hangulatról gondos­kodott továbbá a népszerű V- Tech együttes is. r I I FOTÓ: BAKOS JUDIT

Next

/
Thumbnails
Contents