Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-09 / 185. szám
2005. AUGUSZTUS 9., KEDD 5 A NAP TÉMÁJA nyugdíjasotthonok Egyre több idős ember szorul segítségre és ápolásra, sokan vannak várólistán, az önkormányzati intézmények pénzhiányra hivatkozva mégsem növelik a férőhelyek számát. A magánotthonok jobban működnek, de lehet, hogy állami támogatásuk most csökkenni fog. VESZÉLYBEN AZ IDŐSEK ELLÁTÁSA? Markovics Béláné (80, balra) és Bencsura Józsefné (71, a tükörben) másfél évet vártak, hogy helyet kapjanak a gödöllői szociális otthonban. Országosan több ezren állnak sorba. fotók: riskő Gáspár Tömegesen várnak arra az idős emberek, hogy helyet kapjanak a nyugdíjasotthonokban, miközben egy terv szerint megváltozna az intézmények állami támogatása. A szakma fél. Bánky Bea „Miért menjek én a gyerekekhez, az unokáimhoz lakni, mikor nekik is megvan a saját életük? Az egyedüllét viszont borzalmas, a férjem másfél éve meghalt Alzheimer-kórban. Két évig egyedül ápoltam otthon, majd sikerült bekerülnie ide, a gödöllői otthonba, sokszor látogattam, és most én lakom itt” - meséli a hetvenegy éves Bencsura Józsefné, miközben szobatársával, a nyolcvanesztendős Markovics Bélánéval kalocsai mintákat varrnak a készülő terítőbe. „Azért is láttam jobbnak, hogy idősotthonba költözzek, mert nyolcféle gyógyszert szedek, és itt, orvosok és nővérek között nagyobb biztonságban érzem magam” - folytatja Bencsuráné. Az idős hölgyek most nyugdíjuk nyolcvan százalékát fizetik be havonta az intézmény kasszájába. „Másfél évet vártunk arra, hogy bekerüljünk, ennek nagyon örülünk, hiszen van, aki két-három évet is vár. Nem volt értelme otthon egyedül maradnom, és így legalább a fiatalok is tudnak boldogulni. Azért hiányzik a család” - teszi hozzá csendesen. „Hiányzik, hiányzik, de legalább kipihenhetjük magunkat” - válaszolja barátnője. Gödöllőn a 244 férőhelyes, kerekes székes mozgássérülteknek és mentálisan hanyatlóknak is otthont adó intézmény telített, jelenleg 167-en vannak várólistán - mondja Pintér Mihályné főnővér. A sorban állás az egész országra jellemző. Ha változik, mennyi lenne az állami fejkvóta? A főváros által üzemeltetett és a magánintézmények sokkal jobb helyzetben vannak, mint azok, ahol a megyék a fenntartók. Lehet azonban, hogy ez most megváltozik, és nem éppen jó irányba. Szakmai egyeztetés folyik arról a törvénymódosítási javaslatról, amely bevezetné a különböző mértékű normatív támogatást az idősotthonokban. Akár állami, akár magánintézményről van szó, ha valahol idős embert ápolnak, azért az állam fejkvótát fizet, több mrnt 700 ezer forintot fejenként és évente. Az idősek ellátásával foglalkozó szakemberek tartanak a szeptemberben a Parlament elé kerülő törvénytervezettől, amelyről úgy gondolják, hátrányosan érinti majd az idősotthonok gondozottad: és dolgozóit. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták értesülésünket. Azt a tájékoztatást kaptuk a szaktárca sajtóosztályán, hogy a differenciált normatíva bevezetéséről jelenleg szakmai egyeztető tárgyalások folynak, többek között civil szervezetekkel, és amíg költségvetési törvény sincs, konkrét választ nem adhatnak az ezzel kapcsolatos kérdésekre. „Tartunk attól, hogy a közös szobán osztozkodók között ellentéteket szül majd, ha megszűnik az egyenlőség: hiszen ugyanazért a szolgáltatásért egyikük után többet, másikuk esetében pedig kevesebbet fizet az állam - osztja meg lapunkkal aggályait a főnővér. - Mi sokkal szerencsésebb anyagi helyzetben vagyunk, mint a megyei fenntartású vagy a kis létszámmal működő otthonok, mert a fejkvóta mellett az intézmény éves költségvetésének egyharmadát, több mint százmillió forintos támogatást nyújt a Fővárosi Önkormányzat évente.” „Tavaly 737 ezer volt az egy főre jutó éves támogatás, amely 32 ezer forinttal ugyan több az idén, az emelkedés azonban nem olyan mértékű, hogy fedezné a jelentősen megnövekedett költségeinket - mondja Huszár László, Magyarország legnaHERCZOG MÁRIA SZOCÍOlÓgUS: Az európai gyakorlatban egyértelmű álláspont alakult ki az idős emberek ellátásával kapcsolatban: lehetőleg nem szabad őket kiemelni a saját környezetükből, ehelyett otthoni körülmények között kell megoldani a gondozásukat, amíg csak egészségi állapotuk ezt megengedi. Nyugat-Európában éppen az idősotthonokkal kapgyobb magán-idősotthonait fenntartó Arany Alkony Kht. szakmai főigazgatója. - A közalkalmazotti bérek, pótlékok, élelmiszerek, valamint a közüzemi díjak emelkedésén kívül éppen azok a medicinák (szívgyógyszerek, altatók, nyugtatok) drágultak, amelyeket a leggyakrabban szednek az idős betegek.” Különbséget tehetnek a betegek között A differenciált támogatás kapcsán sok elképzelés született. Az egyik szerint a nyugdíjasottcsolatos ellentmondásos tapasztalatok vezettek az otthoni gondozás, segítés elterjedéséhez. Túl azon, hogy a hotelszerű szolgáltatás nagyon drága, az idősek megsínylik korábbi környezetüktől, kapcsolataiktól - rokonaiktól, barátaiktól - való elválást, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy szellemileg és fizikailag is köny- nyebben leépülnek. honok lakóinak szociális helyzete egy más megközelítés szerint pedig egészségi állapota szerint lehetne különbséget tenni, ki után mennyi támogatásban részesüljön az intézmény. Létezik egy vegyes modell is, amely mindkét szempontot figyelembe venné. A gondozottak között különbséget tevő fejkvóta a megkérdezett szakemberek szerint támogatáscsökkenést fog jelenteni. Mivel a költségeket már nem lehet tovább faragni, sejthetők azok a kényszerlépések, amelyek kedvezőtlen hatással lesznek a biztonságos üzemeltetés színvonalára. „Nem szeretnék találgatni, de a támogatás csökkentése esetén kétségesnek látom, hogy biztosítható legyen az a színvonal az ellátásban, ami nemcsak elvárás, hanem mindannyiunk számára szakmailag is kötelező.” Habár a társadalom folyamatos elöregedése miatt egyre több ember szorul segítségre, az önkormányzati intézmények pénzhiányra hivatkozva nem növelik a férőhelyek számát. A várólisták pedig egyre hosszabbak. Általában az összes megyére érvényes, hogy az állami szociális intézmények túltelítettek, az idősotthonokban gyakran éveket kell várnia a nyugdíjasoknak arra, hogy életük hátralévő részét megfelelő gondoskodás mellett, emberhez méltó módon fejezhessék be. Előfordulhat, hogy a beteg meghal, mire bekerülhetne az intézménybe. Pécsett kiemelkedőnek nevezhető a szociális otthon férőhelyeinek száma, hiszen megközelíti a kilencszázat. Ennek ellenére sokan várakoznak: vagy kétszáz igénylés fekszik, és legalább ugyanennyien szeretnének bekerülni a megyei önkormányzat otthonaiba. A dél-dunántúli megyében is hasonló a helyzet, mint az ország többi részén: mind a megyei ön- kormányzati, mind pedig az egyházi alapítványi otthonokba való bekerülés évekig húzódhat. Megyénkben is sokan várnak férőhelyre JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN is több százan szerepelnek a várólistákon. Szolnokon az ön- kormányzati fenntartású Egyesített Szociális Intézmény három bentlakásos otthont üzemeltet, a Kaán Károly úton hetven, az Abo- nyi úton húsz férőhely van. Az Eötvös téren hatvanhatra, december 31-ig hatvanra kell csökkenteni a lakószámot. - Ez azt jelenti, hogy így majd 150 fő lesz a befogadóképességünk - tudtuk meg dr. Szabó Juliannától. Az igazgatónő elmondta: az igény egyre nő, jelenleg is több mint kétszáz név szerepel a várólistán. Nekik sürgős esetben is mintegy félévet kell várakozniuk. - Akik bekerültek, havonta maximum mintegy 49 ezer forintot kell fizetniük - tette hozzá. Jászberényben jelenleg 140 fős a férőhely. - Mi is, hasonlóan sok megyebeli városhoz, nemcsak bentlakásos ellátást biztosítunk. Gondozási központunkból az ápolók ebédet visznek, működik a tanyagondnoki, valamint a jelzőrendszeres házi segítség- nyújtó szolgálatunk is. A lakóotthonokban nincs „beugró” összeg, havonta kell fizetni 45 ezer, az úgynevezett pihenőházban pedig 54 ezer forintot - tájékoztatta lapunkat Bozóki Jánosné főnővér. Karcagon ennél kevesebbet, maximum 44 ezret kell fizetni térítési díjként - Két telephelyünkön jelenleg 170 idős ember él, mintegy 34 várakozik, de várhatóan a közelgő ősz miatt a várólista bővülni fog - mondta Hermann Sándorrá igazgatónő, (rá) Európában egyre inkább az otthoni ápolás terjed * \ A «
