Új Néplap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-08 / 184. szám

2005. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ 5 AHOL ÉLÜNK ABONY Térségi tanuszoda-építés és strandfejlesztés Abonyban a víztorony tövénél igazi meghitt, családias környezet várja azo­kat, akik ellátogatnak a helyi strand­fürdőbe. A jövőben még vonzóbbá válik a létesítmény, ugyanis az önkormány­zat térségi tanuszodát épít, és a strand meglévő medencéit korszerűsíti. A családias hangulatú fürdő baráti árakkal, díj­mentes parkolással és étkezési lehetőséggel vár­ja a betérőket S hogy a látogatók újra eljöjjenek, ennek érdekében felújítják a medencéket, vala­mint térségi tanuszoda-építést kezdenek. A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium nem­régiben értesítette Abony vezetőségét: elfogadta a város pályázatát a PPP rendszerben megépí­tendő tanuszoda megvalósítására. A tervezett konstrukció lényege, hogy a pályázat útján kivá­lasztott befektető saját forrásból és hitelből való­sítja meg a fejlesztést, melyhez az önkormány­zót közművesített telket biztosít. A tanuszoda ti­zenöt évig a beruházó tulajdonába kerül, aki ezen idő alatt a folyamatos üzemeltetésről gon­doskodik. A közösségi használat költségeit a szaktárca és az önkormányzat fele-fele arány­ban finanszírozza. A projekt egyébként már el­készült, ezt a város testületé, valamint szakbi­zottságai a hetekben tárgyalnak, miközben a Nemzeti Sporthivatal a kormánnyal egyeztet. A pályázat szerint egyébként kistérségenként mindössze egyeben önkormányzat kaphatott tá­mogatást. Ebben a kistérségben nem véletlenül esett Abonyra a választás, mert az itteni termál­kincs biztosítja a komplexum vízellátását. Rá­adásul a létesítmény a helyi igények mellett a versenysport céljait és a környék lakóit is szol­gálja majd. Eközben az önkormányzat pályáza­tot nyújtott be a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácshoz a strand kismedencéinek korszerűsí­tésére, melyre tízmillió forintot nyert. Ez a beru­házás várhatóan e szezon végén kezdődhet el. Természetesen az újítások befejeződéséig is szeretettel és megfelelő szolgáltatásokkal - fi- zioterápiás kezeléssel, úszásoktatással - várja az egészséges kikapcsolódásra vágyókat az ás­ványvizű - várhatóan a közeljövőben gyógyvíz­zé minősített - fürdő. Érdemes kipróbálni! (x) Megújul a református templom Az unoka viszi tovább a múzeumi „stafétát'7 Előttem az utódom — ta­lán e rövid mondat fejezi ki leghitelesebben azt a változást és egyszersmind folytonosságot, amely az Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely közelmúltbeli vezetőváltását megelőző és azt követő korszakot összeköti. Június utolsó napja egyaránt je­lentős dátum a múzeum és e pa­tinás intézmény korábbi, illetve jelenlegi irányítójának életé­ben. Az unoka, Győré Zsófia ugyanis ekkor váltotta városz- szerte köztiszteletnek örvendő, díszpolgár nagypapáját, min­denki Győré Pali bácsiját az igazgatói székben. Azzal, hogy a zömében helytörténeti emlé­keket felvonultató gyűj­temény „atyja” átad­■ ■ . ta a stafétát, ko­moly tradíció­val, gazdag ki­állítási anyag­gal, az ezek gondozásával járó nem cse­kély felelős­séggel, ám fej­lesztésük, gyara­pításuk lehetőségével is megajándékozta utódját. Az új vezető mindezek ismere­tében komoly ambícióval és szakmai alázattal látott munká­hoz. Hagyománytisztelete és újító szándéka azóta már egy - mun­katársaival és az intézmény iránt elkötelezett helyi segítők­kel, azaz a Múzeum Baráti Kör és a nemrégiben létrejött Abo­nyi Lajos Múzeumi Alapítvány (ALMA) önkénteseivel közösen kidolgozott - programtervben is testet öltött. Egy elképzelés­ben, amely a város sorrendben 34. őszi tárlatának rendhagyó helyen — a jobb sors- ^ Ű Z S ra érdemes, ám még jelenlegi állapotában is méltó­ságteljes Lavatka- kúriában - történő megrende­zésével igye­kezne felhívni az emberek figyel­mét az építészeti és mű­emléki értékek védelmére. Ráadásul e kezdeményezés­sel a kiállítóhely idén először csatlakozna a Kulturális örök­ségvédelmi napok „Kő kövön...” című szeptemberi programso­rozatához. MM Két év után idén kará­csonykor újra hívek soka­sága népesítheti be az abonyi református temp­lomot, amennyiben a sze­retet ünnepéigbefejező- dik a korábban hosszú időn át életveszélyes mű­emlék épület átfogó re­konstrukciója. A jövőre kétszázhuszadik esz­tendejébe lépő templom egy elő­ző évben elszenvedett súlyos bel­vízkár következményeként 2003-ban vált életveszélyessé - tudtuk meg az építkezés helyszí­nén a gyülekezet lelkipásztorá­tól. Fábián Zoltán érdeklődé­sünkre válaszolva elmondta: kü­lönösen a tetőszerkezet rongáló­dott meg aggasztóan, így a temp­lom mind ez idáig ideiglenes dú- colattal, bezárva várta a felújí­tást Mivel falai hazánkban pár­ját ritkító különlegességeket: a mennyezeten helyenként festett, színes kazettákat és egy felbe­Nemsokara ez a kismedence is megújulva varja a vendegeket Alapos utak lesznek Abony összesen közel száz kilo­méter hosszú belterületi útháló­zattal rendelkezik. A város több mint kettőszáztíz utcájának bő egytizede azonban még manap­ság is földút. Ezek járhatóbbá té­telét és az aszfaltburkolat későb­bi kialakításához szükséges fel­tételek megteremtését szolgál­ják majd azok a munkálatok, amelynek keretében a helyi ön- kormányzat - saját költségveté­séből - még ebben az évben gondoskodik az érintett utak szi­lárd alapjának megépítéséről. csülhetetlen értékű, 1924-ből származó, egyedi Rieger-orgonát is őriznek, nem véletlen, hogy ta­vasszal ennek helyreállításával, azaz a födémszerkezet teljes cse­réjével kezdődtek el a felújítási munkálatok. A gyülekezeti ado­mányokból, valamint pályázati forrásból finanszírozott és a Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal szakemberei által folyamatosan ellenőrzött beruházás mára lát­ványos szakaszához érkezett. így a lelkipásztor szerint remény van arra, hogy a jelenleg Is zajló vakolás, speciális szigetelés, va­lamint a padozatcsere akár még a december utolsó napjára kitű­zött határidő előtt befejeződhet. Ez pedig lehetővé tenné, hogy a gyülekezeti terem helyett a kará­csonyt már megszépült templo­mukban köszönthessék Abony reformátusai. A templom mennyezetét helyenként festett, színes kazetták díszítik — mutatta a lelkipásztor „Kőkorszaki szakit" találtak lelet A régészek hétezer évesre becsülik a másfél hete feltárt férficsontvázat Ottjártunkkor az esőzések miatt éppen „főhadiszállásukon”, az egykori József Attila Nevelőott­hon épületében találkoztunk Ko­vács Ágnessel, Kalácska Róbert- tel, Rajna Andrással és Zimborán Gáborral, azaz az abonyi elkerü­lő feltárásairól már jól ismert csapat négy tagjával. Ebben a vi­gasztalan időben a munkagöd­rökben dolgozni nem, legfeljebb lubickolni tudnának — világosí­tottak fel mosolyogva. így azután ilyenkor a négy fal között végzik az eddig összegyűlt dokumentá­ciók és leletek rendszerezését Akad teendőjük bőven, hiszen — ahogy mondják — a neolittól a rézkorig nagyon gazdag, bizo­nyos darabjait tekintve országos jelentőségű az anyag. Mindezt ráadásul az Abony és Cegléd kö­zött húzódó mintegy nyolc kilo­méter hosszú nyomvonalon idén márciusban kezdődött munkála­tok erédményei csak tovább gya­A legújabb leletek egyike ez a mintegy hétezer éves férficsontváz, amelyre másfél hete bukkantak a régészek Bár az abonyi elkerülő út nemrégiben elkészült, a közel tizennyolc kilométe­res nyomvonalon koráb­ban tevékenykedő régé­szek a beruházás átadása óta sem tétlenkednek. Sőt, a négyes főút szélesítése miatt még mindig a város közelében, Abony és Ceg­léd között végeznek ásatá­sokat. Méghozzá nem is akármilyen eredmény­nyel... rapították. Akadt itt az időszámí­tásunk utáni második-harmadik századból előkerült szarmata te­lepülésrészlet, sőt egy olyan ház is, amelynek padlójába malomjá­ték volt belekarcolva. Márpedig ez hazánkban igazi ritkaság, többnyire Görögországban talál­koznak hasonló különlegesség­gel a helyi szakemberek.- Emellett szépszámú lakó­házzal és kemencével együtt egy kiterjedt Árpád-kori lelőhelyet és egy kovácstelepülés maradvá­nyait is feltártuk - folytatta je­lentősebb eredményeik felsoro­lását a társaság önkéntes szóvi­vője. Kalácska Róbert azonban elárulta, a legidősebb lelet, egy megtermett, fiatal férfi új kőkori- becsléseik alapján hétezer éves - csontváza éppen a mi­nap, alig több mint egy hete ke­rült elő a négyes főút 75-ös kilo­méterének környékén. A neoliti- kumból származó „szakira” egy ház padlója alatt kialakított sír­ban bukkantak rá sajátos, a kor­ra jellemző, zsugorított testhely­zetben.

Next

/
Thumbnails
Contents