Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-06 / 156. szám
12 TŰKOR 2005. JÚLIUS 6., SZERDA deep impact A futballpálya nagyságú kráter, amelyet az űrszonda robbantott a Tempel 1 üstökös felszínén, információkkal szolgálhat arról, miként is keletkezik egy naprendszer. n TELITALÁLAT: CÉLBA ÉRT AZ URLOVEDEK Új korszak kezdődött az űrkutatásban. Már egy égitest mélyébe is behatolt az ember. A kérdés most az, hogyan keletkezett a világegyetem. De újabb űrutazások is bizonyítják: az ember a világűr meghódítására készül. Gyulay Zoltán- Tornai Szabolcs A Deep Impact amerikai űrszonda a terveknek megfelelően tegnap sikeresen becsapódott a Tempel 1 kisbolygóba. Az Impac- tor nevű, 372 kilogramm súlyú lövedék az Egyesült Államok nemzeti ünnepén, a Függetlenség Napján óránként 37 ezer kilométeres sebességgel ütközött a tudósok által kiszámított helyen és időpontban a törpebolygónak. A becsapódás ereje azonban meghaladta a várakozásokat. Az űrszonda még néhány perccel a találkozás előtt is nagy felbontású digitális képeket továbbított a krumpli formájú meteoritről. A robbanást követően az égitest belsejéből származó jégből, porból és különböző anyagokból álló felhőt az űrszondával kapcsolatban álló műhold elemzi. A keletkezett kráter a szakértők reményei szerint futballpálya nagyságú, és információkkal szolgálhat arról, hogy miként is keletkezik egy naprendszer. Az űrszonda fél év alatt 431 millió kilométert tett meg a Földtől a Tempel 1-ig. A kísérlet költségei 333 millió dollárt (mintegy 65 milliárd forintot) emésztettek fel. A meteorit porból, kőből, vasnikkel ötvözetből, jégből és megfagyott gázokból áll, amelyek csaknem ötmilliárd évvel a Naprendszer létrejötte során keletkeztek. Ennek az időnek a bizonyítékait hordozzák változatlan formában mind a mai napig. A történelem során a tudósok most először hoztak létre szándékos ütközést egy szonda és egy meteorit között. A Deep Impact által meglőtt Tempel 1-et 1867. április 3-án fedezte fel Ernst Wilhelm Leberecht Tempel (1821 -1889) szász csillagász Marseille-ben. Az égitest elliptikus pályán öt és fél esztendő alatt kerüli meg a Napot a Mars és a Jupiter között. Hosszúsága 14, átmérője áüagosan 5 kilométer. A Nap fényét mindössze 4 százalékban veri vissza - összehasonlításként: az aszfalt 7 százalékban. Az utóbbi időben azt mondhatni, hogy az űrkutatás világszerte nagyobb sebességre kapcsolt. A kínaiak még az idén emberrel a fedélzetén kívánják felbocsátani űrhajójukat, amelyet utas nélkül már sikeresen kipróbáltak. Nem tesz le nagyszabású űrterveiről India sem. Japán március 1-jén kezdte meg az előkészületeket, hogy a kínaiakat megelőzve leszállhassanak a Holdon. Az ütemterv szerint 2015-re a szakemberek olyan robotot készítenek, amely kutatni tud Földünk kísérőjének felszínén. Tíz évvel később indulna útnak egy olyan űrhajó, amely ingajáratban tudna közlekedni a Hold és a Föld között. A NASA tévéképernyője abban a pillanatban, amikor a Deep Impact lövedéke az üstökösbe csapódott. Ha a Földet fenyegetné egy égitest, ezzel a módszerrel lőnék szét. A látványos tervek idején az orosz űrkutatók a minap kudarcról számoltak be: műszaki hiba miatt egyelőre ki kellett vonniuk a forgalomból a Szojuz rakétákat, amelyek hordozóként szolgálnak a Szojuz űrhajók számára. így az ISS Nemzetközi Űrállomáson az ellátást és a személyzet cseréjét ismét az amerikaiaknak kell megoldaniuk. Szerencsére alig több mint két évvel a Columbia űrrepülőgép katasztrófája után az Egyesült Államok ismét kész az űrrepülésre. Az eredeti határidőt előbbre hozva, már július 13-án útnak indul, fedélzetén négy asztronautával, a Discovery űrrepülőgép, egyelőre tesztútra. A Szojuz rakéták átmeneti leállítása azonban hamarosan szükségessé teszi az ISS fólkeresésére is. A NASA jelentette, hogy a döntést „rendkívül alapos és mélyreható, sikeres vizsgálat” előzte meg. A Columbia tragédiája után a repülések felújítása heves vitát keltett - ismerte el Michael Griffin, az amerikai űrhajózási hivatal főnöke, és hozzátette: „Nem veszíthetjük szem elől azt a tényt, hogy az űrutazás még ma is kockázatos”. A NASA-nak három űrrepülőgépe maradt, amelyeket folyamatosan kivonnak a forgalomból, és X GYORSSZAVAZÁS S Ön veszélyesnek tartja« az ember kísérletezését az űrben? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét szerdai számunkban közöljük. még nem dőlt el véglegesen, mi lesz helyettük. Az már ismert, hogy tervezik az űrrepülőgépek újabb generációját. Kudarccal végződött a közelmúltban egy sokkal kecsegtetőbb kísérlet: a Cosmos 1 űrvitorlás felbocsátása. Az orosz tengeralattjáróról indított rakéta ugyanis csődöt mondott, így a vitorlás, amely naprendszerek közötti utazást is lehetővé tehet, nem tudott pályára állni. A világűrben sok mesterséges égitest kering, köztük űrszeméttel. A „nagytakarítás” egyik látványos eseménye történt 2001. március 23-án. Másfél évtizedes működés után a sorsáról szóló viták lezárásaként irányított pályán a Csendes-óceánba vezérelték az elnéptelenedett, túlszolgált Mir űrállomást. Hosszúsága: 3,3 méter Szélessége: 1,7 méter Magassága: 2,3 méter Súlya: 515 kg (+ 86 kg üzemanyag) Energiaellátása: 2,8x2,8 méteres napelem, újratölthető nikkel-hidrogén akkumulátor Az „üstököshámozás” menete Megfigyelések es elemzesek visszaküldése a Földre X lövedék leválása: 2005. július 3. Indulás a Földről: 2005. január 12. ■------------«• De ep Impact szonda Tempel 1 üstökös Anyaga:jégéskő A mag átmérője: 6 km Távolsága a Földtől | a becsapódás pillanatában: J 133,6 millió km « £ A július 4-ei becsapódás futballpálya méretű lyukat ütött az üstökös magjába Lövedék Hossza: 1 méter Átmérője: 1 méter Súlya: 364 kg (+8 kg üzemanyag) Energiaellátása: nem újratölthető akkumulátor Felszerelés: fényképezőgép, amely a becsapódásig küldte a fotókat így kell majd szétlőni egy üstököst A deep impact küldetése a csillagászattörténet eddigi legösszetettebb és legössze- fogottab akciója volt - mondja Mizser Attila (47) csillagász, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára. „Kissé ugyan brutális volt a módszer, ahogy kifröccsentették az üstökös magját, de tény és való, hogy üstökösöket még sosem vizsgáltak ennyire izgalmasan. ” A csillagászok szerte a világon nagy örömmel fogadták a hírt, hogy az akció sikerült - folytatja a kutató. HALÁLPONTOS SZÁMÍTÁSOK szükségeltettek a kivitelezéshez, és ahogy tervezték, a becsapódás után megtörtént az anyagkiáramlás az üstökösből, és a fényessége is megnövekedett. „Számos adattal vagyunk gazdagabbak a Tempel 1 szerkezetéről, ellenálló képességéről és magjának szilárdságáról. Mivel az üstökösök a Naprendszer kialakulásakor uralkodó anyagokat konzerválták, a Naprendszer kialakulásáról is többet tudhatunk meg az akció által. ” AZ AKCIÓ LÉLEGZETELÁLLÍTÓ, de mint Mizser Attila mondja, a csillagászok számára nem olyan meglepő: itt tart a tudomány. A számításokat elvileg akár magyar csillagászok is el tudták volna végezni, ha éppen ők kapták volna meg a feladatot. Arra a kérdésre, hogy az akció kelt-e bármiféle aggodalmat a szakemberek körében, Mizser Attila határozott nemmel felel. „AZ AKCIÓ olyan messze történt a Földtől, hogy a csillagháborús tervekre nézve semmiféle vonatkozása nincsen. Nem tudok arról, hogy a rendkívül összetett akciónak bármiféle hadászati haszna lehetne. Ellenben meg kell említenem, hogy a távoli jövőben ez az akció mintául szolgálhat a Földet veszélyeztető kisbolygók, meteorok vagy üstökösök eltérítésében. Ezért is kapta az akció nevéül az ismert tudó mányos-fantasztikus film címét, amire egyébként eddig még nem volt példa az űrkutatás történetében. Ugyanis a Földet feltehetően semmilyen más módszerrel nem lehetne megmenteni egy közelgő katasztrófa esetén, csak úgy, ha belelövünk, és ezzel módo sítunk mozgási pályáján” - mondja Mizser Attila. Az egyházat nem zavarja, ha a teremtést kutatják A római katolikus egyházat nem zavarja, ha a természettudo mány a világegyetem keletkezése után kutat - mondta lapunknak Wildmann János teológus, az Egyházfórum főszerkesztője. Az egyház legkésőbb a második Vatikáni Zsinat óta úgy gondolja, hogy a Biblia szavait a világegyetem keletkezéséről nem „napi forgatókönyvnek” kell felfogni, hanem szimbolikusan. Isten világteremtése az első és utolsó törvény, de hogy az hogyan zajlott, azt a természettudománynak kell megválaszolnia.