Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-30 / 177. szám

4 MEGYEI TŰKOR 2005. JÚLIUS 30., SZOMBAT VÉLEMÉNY Nem jött az oxigén D. SZABÓ MIKLÓS néhány nappal halála előtt még láttam Szolnok központjában, az árkádsor mellett az árnyékban. Ott álldogált. Kezeltünk, pár szót váltottunk.- Mire vár Pista bácsi ebben a nagy melegben?- Oxigénre. Hiába, a nyolcvanhatodik év nagy úr... danka Istvánról, vagy ahogy hívták, Danka Pista bácsiról, az üvegesről van szó. Pinceműhelye a Néplap régi épületétől nem messze évtizedekig fogadta a kuncsaftokat. Képtelen volt meg­lenni munka nélkül, ez éltette. Talán kevesen tudják róla, a ha­difogságban délen, Sztálin dácsáját is kifestette.- Kaptunk annyi vodkát, hogy alig tudtunk felkapaszkodni a te­herautóra, amelyik visszavitt a lágerbe. Mellé savanyúkáposz­tát adtak, bár a kenyér jobb lett volna ... nem régen zárta be az üzletét, azóta szinte naponta találkoz­tunk egymással a Kossuth téren. Sétált, komótosan az árnyé­kos oldalon. Még egy titkot most már megírhatok róla: amikor legutóbb a jogosítványát megújíttatta, 2004 helyett 2040 került a lapra. így nem kellett időnként meghosszabbíttatni, hiszen még maradt neki harmincöt érvényes év. Vezetni azonban már ezen a földön soha nem tud és fog, mivel időközben nem jött, elfogyott az oxigén. Legalább is Danka István aranykoszorús üvegesmesternek. Elfogadtatni a másságot az egészségesekkel tábor Közös éneklés, vetélkedők is szerepeltek a programban A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Értelmi Fogyaté­kosok Érdekvédelmi Egyesülete, valamint az Oázis Alapítvány közös rendezésében élvezhették a nyári integrált napközis tábor és a közösség adta lehetőségeket a fiatalabb és idősebb korosztályhoz tartozó fogyatékosok. Bozsó Anikó Az 1992 óta működő, de 1994- től integrált tábor tegnapi záró napján megjelent Radócz Zol­tán alpolgármester, fellépett egy igen tehetséges fiatalem­ber, Oláh Dániel, aki érdekes és szép hangjával szórakoztatta a közönséget. Elhangzottak nép­dalok is, melyeket a fiatalok együtt énekeltek az előadóval. Hogy mozgalmassá tegyék a tá­bor utolsó napját, vetélkedőket szerveztek, amelyen a felada­tok elsősorban kézügyességi jellegűek voltak. A Csokonai úti alapítványi házban számos fogyatékos között megtaláltuk az egészségesek képviselőit is, tiszajenői és vezsenyi középis­kolások képviseletében. A nya­rukból két hetet áldoztak arra, hogy próbálják $Jfog£idtfitni má­sokkal is a fogyatékkal élőket. Az ilyen típusú segítség mel­lett számos adományt is kapott A program célja A Kézen­fogva alapít­vány megyei titkára, Hof- gárt György- né kérdé­sünkre el­mondta, hogy az egyesület és a tábor célja elfogadtatni a mássá­got az egészségesekkel, hi­szen a felnőttek többségénél is nagyfokú előítélet él még a mai napig is a fogyatékosok­kal szemben. az alapítvány, például reggeli gyanánt fejenként két brióst, melyek különböző figurákat áb­rázoltak. Ahol a csend nyugtató és a madárfütty az úr riport Errefelé bizony nem rohannak, lökdösődnek az emberek Tiszaörstől jó két kilomé­terre egy erdőség köze­pén apró strand kékellik a fák között. Keskeny pántlikaút vezet odáig, a körülötte lévő erdőben madarak trilláznak. Se­hol egy bömbölő hangos­bemondó, táskarádiók sem riogatják a napozni, úszni vágyókat az idilli, falusi környezetben. Néha egy-egy nagyobb csobba- nás, amikor egy testesebb úr veti magát nem ki­mondottan homorítva, le­szorított lábfejekkel a két méter negyvenes vízbe. D. Szabó Miklós Ritkuló hajú, fehér pólós úr fi­gyeli a forgalmat, aki még a sí­pot sem hordja magánál, mond­ván nincs rá szükség. Pedig ő Vályi Nagy Imre, az úszómester. — Nálunk az a szabály, hogy reggel héttől este tízig lehet fü­rödni a medencékben. Akad mélyebb, sekélyebb, hideg- és melegvizes, kinek mire van szüksége. Egy átlagos napon öt- száz-nyolcszáz vendég fordul meg nálunk. Helybeliek, kör­nyékbeliek, városlakók. Len­gyelek, szlovákok, csehek, né­metek. Hogy miért jöttek, jobb ha ők mondják el. Major András fiatalember, aki ádáz sakkcsatát, vív két für­dés között egy 22 éves budapes­ti főiskolással, Honjy Jenövei András Érdről érkezett.- Van egy házunk, és már vagy tíz éve idejárunk nyaranta a családdal. Úgy veszem észre, szigorodtak a szabályok, mert itt régebben szabadabb volt az élet. En úszni afféle füldoklásos technikával tudok, ezért a mély vizet kerülöm. Egyébként jól te­lik az idő, mert kártyázunk, sakkozunk, labdázunk, meg a lányokat nézzük. Akik közül a hevenyészett közvéleménykutatás szerint ezen a napon a 19 éves buda­pesti Honjy Veronka volt a leg­szebb, legmutatósabb a kétré­Vályi Nagy Imre úszómester szerint csendesek az Itteni látogatók, sípra sincs szüksége a strand őrének szes, szerfölött anyagtakarékos, pántlikaszerű hacukájában.- Az idén érettségiztem, s bi­ológusnak készülök.- Váltsunk témát: hogy tetszik a strand?- A szüleim vagy harminc éve járnak ide, mert elmondá­suk szerint' itt a csend az úr. Elég zajos a főváros ahhoz, hogy legalább egy hetet ilyen környe­zetben töltsünk. Ha letelik a hét, a Balaton következik, de au­gusztusban még öt-hat napra visszajövök a barátommal. Honfy Jenő már főiskolás, és ő is a fővárosból érkezett.- Kétéves lehettem, amikor először idehoztak, és azóta itt a hetes, kéthetes nyári strandolás, pihenés visszatérő programom. Szeretek itt lenni, mert errefelé végre nem rohannak, lökdösőd­nek az emberek, nyugalom, csend öleli a környéket Igazi feltöltődés, az, ilyen környezet az évközi sok idegeskedés után.- Minek készül?- Nem vonz a lárma, a tömeg, mivel vadgazda mérnök szeret­nék lenni, akinek a munkahe­lye az erdő, mező, liget. Nem csak a fiatalabbak, a nyugdíjasok közül is rengeteg a A sakkparti most még az elején erősen döntetlenre áll Major András és Honfy Jenő között visszajáró, akik közé tartozik Reinhardt Györgyné is. — A XXII. kerület után itt vég­re csend lesz két hétig. Ebédel­ni az étteremben szoktunk hat­száz forintért, reggelit meg a vacsorát családi alapon oldjuk meg. A szállásunk is a strandon belül, van* és bár én már a nyug­díjasok közé tartozom, azért is dolgozom, hogy nyaranta két hétre lejöhessek ide. Ráadásul a víz jó az ízületeimre. Az időre sincs panaszom, mert ezekben a hetekben a Nap is velünk van. Egy nevét elhallgató ősz hajú úr, aki csak Sándorként mutat­kozik be, így beszél.- Harmincegy éve töltök itt több-kevesebb időt nyaranta. Úszom, napozom, élvezem a csendet, azt, hogy tisztaság van, és udvariasak a vendégek­kel. Engem egy öregebb bará­tom hozott ide először, és meg­ragadtam, amíg mozogni bírok. Szerintem így van ezzel a visz- szajárók többsége. Lehet, akad némi igazság az állításban, hiszen a vendégse­reg egy része nem először, de nem is harmadszor-negyedszer jön ide madárcsicsergést hall­gatni, fürdeni, napozni a káni­kulai csendben. „Mindentudó" táblák a főutcán Pókász E. Cserkeszőlő méreteihez viszonyítva turisz­tikai szempontból megyénk egyik legfelka­pottabb települése. Ennek megfelelően ügyelnek a turisták megfelelő tájékoztatá­sára is. A település főutcájáról eddig igazából egyetlen fontos dolog hiányzott, a megfele­lő útbaigazító tábla. A napokban sikerült megfelelő megoldást találni erre a problé­mára. Mint azt Torkos György, a fürdő igaz­gatója lapunknak elmondta, mutatós, raj­zolt formában készíttették el a strand lát­ványképét, ahol mindenki könnyedén meg­találja a keresett létesítményeket. A közel­jövőben hasonló kivitelű tájékoztatókat he­lyeznek ki a gyógyvíz adottságairól. Az új táblákon minden fontos Információ megtalálható, amely segítheti az eligazodást Segítség az árvíz áldozatainak Megyénk több szakmai és társadalmi szervezete összefogva gyűjtést indít a romániai árvizek káro­sultjainak megsegítésére. Jász-Nagykun-Szolnok terstvér- megyéje, Hargita és más, az ár­víz által sújtott megyék lakosai­nak megsegítésére hat szakmai és társadalmi szervezet felhí­vást tett közzé, amelyben élel­miszerek, tisztító- és mosósze­rek, ásványvizek és üdítőitalok gyártóit és forgalmazóit arra kérik, járuljanak hozzá termé­keikkel a bajba jutottak megse­gítéséhez. Várnak az említett termékeken kívül új ruhát, ta­karót, hálózsákot és ágyneműt. A mezőgazdasági termelőktől őszi és tavaszi vetőmagok in­gyenes adományozását kérik. A fuvarozók az adományok célba juttatásában segíthetnek. Várnak továbbá az állampol­gároktól, gazdálkodó szerveze­tektől, munkahelyi kollektívák­tól és önkormányzatoktól kész­pénzadományt is, amellyel az adakozók a Romániában ol­csóbban beszerezhető cikkek ottani beszerzését segítik. Lapunk hétfői számában a felhívást teljes terjedelmében közöljük. FOTÓ: BAKOS JUDIT

Next

/
Thumbnails
Contents