Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-11 / 160. szám

4 2005. JÚLIUS 11., HÉTFŐ KÖRNYEZET- ÉS TERMESZETVÉDELEM Lesz-e azbesztmentesítés? Már régóta nagy kérdés az azbesztszigetelések problémája hazánkban. Mint tudjuk, a 60-as, 70- es években előszeretettel alkalmazták hőszigetelő anyagokban, tűzálló szö­vetben, tengelykapcsoló­ban, és még sorolhatnánk az azbeszttartalmú ter­mékeket. Bozsó Anikó E termékekben megjelenő hosszú, vékony azbesztkristá­lyokat belélegezve a légutak legszűkebb szakaszaiban el­akadnak, de lejutnak a tüdőbe is. Az általa okozott betegségek régóta ismeretesek, ilyenek az azbesztózis, tüdőrák, rosszin­dulatú mellhártyadaganat. Az azbeszttel szórt felületek laza állaga, valamint az épületek mi­nőségi romlása, bontása, re­konstrukciója miatt évtizedekig lehet azbeszkibocsátásra szá­mítani. A legveszélyeztetettebb foglalkozások közé tartozik: víz­vezeték-szerelő, fűtésszerelő, épületasztalosok, karbantartó személyzet. Az egész országban problé­mát jelent az azbeszt, hiszen számos vidéki városban hasz­nálták ezt az anyagot. Legtöbb­ször csak a lakásokon kívül, ez így is több, mint 22 ezer lakást érint. A mentesítés igen költsé­ges tevékenység, becslések sze­rt pt n rint 35-40 ezer forint négyzet- méterenként. Az országgyűlés 2003-ban ugyan létrehozott egy 30 milliós alapot a szennyező­dések feltárására, ám ez csupán töredéke a szükséges összeg­nek. Ahogy dr. Pazsa Tibor, a szol­noki ANTSZ közegészségügyi osztályvezetője elmondta, a me­gyében tavaly végeztek nagy­szabású felmérést. Karcag, Tö- rökszentmiklós és Szolnok pa­nellakásai az elsődlegesen érin­tettek ez ügyben. Már az első el­lenőrzések kimutatták, hogy az előbbi két település egyikében sem használtak azbeszt alapú termékeket. Szolnokon viszont a Hild Viktor és a Lovas István utca négy emeleteseinek pince­födém vizsgálatánál lett pozitív az eredmény. Hogy mit lehet tenni a mente­sítés ügyében? Uniós támogatás­ra kellene pályázni, majd ezt kö­vetően állami támogatást kell kérni. Ha mindez megvan, kö­vetkező lépésben az önkormány­zat is támogatja a mentesítést. De ha elmarad az uniós támoga­tás, az egész ügy kútba esik. Saj­nos jelenleg ez a helyzet. Ez év január elsejétől lépett életbe egy új kormányrendelet, melynek értelmében az azbeszt tartalmú készítmények haszná­latát tiltják meg, de nem teszi kötelezővé az azbeszt tartalmú szigetelések eltávolítását. így talán még évtizedekig is fennáll az azbesztkibocsátás veszélye. Őszig megkezdik a szélerőművek építését Mészáros Géza Szakhatósági dokumentumok hiányában sokadik évszakra csúszott a megyénk három te­rületére - Törökszentmiklósra, Mezőtúrra és Martfűre - terve­zett négy egyedi szélerőmű épí­tési engedélyeinek kiadása. Az alapozási munkálatok tavaly jú­Draskovics Dénes mezőtúri pol­gármester a szélerőmű makettjé­vel niusban kezdődtek volna el a budapesti Eurowind Hungary Kft. beruházó jóvoltából, a szél- erőművek összeszerelését no­vemberre tervezték, míg 2005 januárjában indították volna el az üzemszerű működést. A tár­saság által meghatározott idő­pontok azonban hónapokat csúsznak. A beruházást késleltette ko­rábban az is, hogy kiderült, az engedélyezési eljárás nem ön- kormányzati jogosítvány. Ki­sebb hatásköri vitát követően a három város a debreceni illeté­kességű területi műszaki biz­tonsági felügyelőségnek küldte meg a már begyűjtött doku­mentumokat. A felügyelőség képviselője elmondta, a hiány­pótlás részben megtörtént, a Mezőtúrra tervezett két objek­tumból az egyiknek, valamint a törökszentmiklósi szélerőmű­nek elkészültek az építési enge­délyei, csupán az eljárási díj be­fizetésével volt adós az Euro­wind. A másik mezőtúri, illetve a martfűi szélerőművek viszont még jócskán igényelnek szak- hatósági engedélyeket. Mint azt a beruházó kft. kép­viselője érdeklődésünkre el­mondta, pontos időpontja to­vábbra sincs arra vonatkozóan, hogy cége mjkor kezdi meg az alapozási munkálatokat. Ez fi­nanszírozási kérdés, erről az Eurowind Hungary Kft. mögött álló pénzügyi csoportok dönte­nek, de nagy valószínűséggel még az idén nyáron meglesz az első kapavágás a három terület közül Törökszentmiklóson és Mezőtúron. Bozsó Anikó Az agrár-környezetvédelemre jú­liustól folyósítják a támogatáso­kat, melyek mértéke az előzete­sen tervezett 20,4 milliárd forint­hoz képest 4,5-5 milliárd forinttal nő. Ahogy Gombos András, a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisz­térium politikai főtitkára kifejtet­te, a növekményt a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Terv (NVT) tavalyi maradványforrásainak átcsopor­tosításával biztosítják. Még júni­usban kezdeményezik az Euró­pai Uniónál az átcsoportosítást, azaz az agrár-környezetvédelmi támogatások megemelését A támogatásokra tavaly no­vember végéig beadott 33000 pá­lyázat elbírálását a Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal leg­később július elejéig elvégzi. A pályázatok forrásigénye közel 50 milliárd forint. A jelentkezők többsége a környezetbarát gaz­dálkodást támogató program szántóföldi alapprogramjára nyújtotta be pályázatát Az elbírá­Tóth János Jászalsószentgyörgyl kertjében roskadáslg teremnek az almafák lásnál elsőbbséget élveznek a gyenge termőhelyi adottságú, nitrátszegény földekkel rendelke­zők és a nem árutermelő céllal gazdálkodók. Az NVT 2005. évi agrár-kör­nyezetvédelmi pályázatára az új jelentkezőknek az idén ősszel le­het jelentkezni. Az ez évi keret­nek feltétlenül meg kell haladnia a tavalyi mértékét, hiszen a 2004- ben nyertes gazdák öt éven át minden esztendőben megkapják a nekik egyszer már megítélt tá­mogatásokat Gólyanépszámlálást tartanak A Magyar Madártani Egyesület (MME) az előző évekhez hasonlóan idén is felméri a hazai gólyaál­lományt. Tavaly ország­szerte csaknem kétezer önkéntes segítette a szer­vezet kezdeményezését, amelynek munkatársai ezúttal is szívesen ják mindazokat a megfi­gyeléseket és adatokat, amelyekkel a természet- barátok szeretnének hoz­zájárulni a népszerű ma­dárfaj védelmi programjá­hoz. Bugány János Idén nehéz idők járnak a gólyákra — állítják a szakemberek A gólyák ebben az évben külö­nösen nehéz helyzetben van­nak Magyarországon - olvas­ható a madártani egyesület köz­ponti sajtóanyagában. Érkezé­sükkor ugyanis még keményen fagyott hazánk területén, a fész­kek mintegy negyedére pedig nem is tértek vissza a madarak, amelyek valószínűleg útközben elpusztultak. Tovább súlyosbí­totta a helyzetet a nyár eleji szo­katlanul hideg, zivataros, néhol jégveréssel járó időjárás, amelyben sok fióka és fiatal madár veszett oda. Megyénkben — amely 400- 450 gólyapár otthona és ezzel a harmadik-negyedik helyet fog­lalja el az országos rangsorban - sem kedvezőbbek a kilátások- tudtuk meg az MME helyi ve­zetőjétől. Urbán Sándor érdek­lődésünkre elmondta: megfi­gyelései szerint talán a fészkek felében lesz sikeres a költés. Rá­adásul a jobb években szokásos 3-5 fióka helyett ezekben is leg­feljebb egy-két utód nevelkedik. A szakember éppen ezért ma­ga is fontosnak tartja, hogy a le­hető legtöbben segítsék a szerve­zet nemrégiben kezdődött és júli­us közepe táján befejeződő fel­mérését Az üy módon beérkező információk ugyanis nélkülöz­hetetlenek ahhoz, hogy az ornito­lógusok pontos képet alkothassa­nak a hazai gólyaállományról, és felépíthessenek egy naprakész teljes körű adatbázist A feladat egyszerű: az MME : honlapjáról letölthető a fel­mérő adatlap, amelyen rögzí- • teni kell például a fészek pontos helyét, a fiókák szá- : mát, azt hogy mire épült a fé-: szék, és milyen típusú vészé- ■ lyes villanyoszlopok vannak ■ a közelben. Az adatok visz- : szaküldhetők a golya@mme.hu e-mail címre, • és postán a madártani egye- • sülét monitoring központjá- : nak címére: 4401 Nyíregyhá- : za 1., Pf.: 286. Adatlapot le- \ hét kérni postán is az MME '■ titkárságán a 06-1-275-6247- : es számon. A felmérés ered- \ ményét az egyesület augusz- \ tus végén teszi közzé. RÖVIDEN Akkumulátorgyár Jászberényben? HA A környezetvédelmi hatás- tanulmány, illetve a szakható­sági eljárás nem gördít aka­dályt az elképzelés elé, akkor Jászberény önkormányzata hozzájárul, hogy a városban egy akkumulátorgyártó és -újrahasznosító üzem jöjjön létre. A legutóbbi képviselő- testületi ülésen a Jász-Plasz­tik Kft. megkeresésére hozta meg határozatát az önkor­mányzat. A cég telephelyeit szeretné egy központban összpontosítani. A döntés alapján a cég sülysápi és szászbereki üzemeinek teljes akkumulátorgyártását Jász­berénybe telepítenék. A prog­ramból már megvalósult az akkumulátor formációs üzem és a raktározási tevékenység áttelepítése. Ide kapcsolódna az akkumulátorok újrahasz­nosító technológiájának beve­zetése. A tevékenység a Kft. bevételét előreláthatólag 5 milliárd forinttal növelné, a foglalkoztatás terén 250 új munkahelyet jelentene, (bcs) Veszélyes egérragasztó A magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület (MME) információi szerint számtalan védett, illetve fokozottan védett madár is áldozatul esett ha­zánkban - így megyénkben is - az utóbbi években elterjedt ragacsos egér- és patkányfogó anyagok alkalmazásának. A szakemberek állítják: különö­sen sok gyöngybagoly pusztul el ily módon, hiszen a magtá­rakban gyakran alkalmazzák a rágcsálóirtás e formáját. A „zöld” szervezet munkatársai nemrégiben a témát behatób­ban tanulmányozva kiderítet­ték: a jelenleg hatályos állatvé­delmi törvények értelmében ma már tilos forgalmazni az egérragasztók jónéhány fajtá­ját. Mivel azonban a kereske­dőknek joga van a még meglé­vő készleteiket eladni, ezek a szerek egy ideig még a polco­kon maradhatnak. A termé­szetvédők azonban remélik: jö­vőre már nem okoznak újabb madárelhullásokat ezek a leg­kevésbé sem humánus rágcsá­lóirtó termékek, (bj) Zöld hulladékégetők július 1-jétől a hazai hulla­dékégető létesítményeknek a brüsszeli kibocsátási ha­tárértékek betartása mellett a folyamatos emissziómérés­ről is gondoskodniuk kell. A most életbe lépő követelmé­nyeket három éve határoz­ták meg. Akkor még 41 mű­ködő veszélyeshulladék-ége­tő üzemelt hazánkban, me­lyek közül azonban csak kettő felelt meg az akkori el­várásoknak. Jelenleg har­minc égető rendelkezik a szükséges engedélyekkel. E létesítményekben mintegy 70-72 ezer tonna veszélyes anyag ártalmatlanítására van lehetőség. A kormány­zat további égetők építését is ösztönözné, melynek alapvető célja az lenne, hogy a keletkezés helyéhez lehető legközelebb lehessen ártal­matlanítani. (ban) Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Több pénz az agrár-környezetvédelemre

Next

/
Thumbnails
Contents