Új Néplap, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-08 / 158. szám

2005. JÚLIUS 8., PÉNTEK 7 VILÁGTÜKÖR A Londonban történt drámai események előtt még oldott volt a légkör a skóciai találkozón: Schröder, Bush, Chirac, Putyin és a vendéglátó Blalr Elengedik az adósságokat? nyitás Jobban hagynák érvényesülni a gazdagok a fejlődőket A londoni merényletek el­lenére tegnap folytatódott az Afrika megsegítésére és a klímaváltozással ösz- szefüggó' egyezmény tető alá hozására összehívott találkozó Skóciában. Toronyi Attila A világ hét legfejlettebb hatalmá­nak és Oroszországnak a veze­tői, a G8-ak skóciai tanácskozá­sukon kiemelten foglalkoztak az éghajlatváltozással és a fejlődő világ szegénységével. A brit rendőrség közben lezárta a tün­tető aktivisták táborát, és órákig senkit sem engedtek ki. Az amerikai elnök kijelentet­te: terveket kell készíteni a kibo­csátott, üvegházhatást okozó gá­zok korlátozásáról aláírt, 2012- ben lejáró kiotói jegyzőkönyv utáni időkre. George Bush sze­rint a környezetvédelmi progra­mokba be kell vonni Kínát és In­diát is. Ez a két ország lesz ugyanis a jövőben a legnagyobb energiafogyasztó és környezet­terhelő a világon. A német kancellár sem akart elmaradni kollégái mögött, és maga is előállt egy érdekes, a szegénységet csökkentő tervvel. Gerhard Schröder szerint el kell engedni a fekete földrésznek minden adósságot, ami összesen 5ó milliárd dollárt jelent. A meg­takarított pénzeket az afrikaiak kizárólag a fertőző betegségek elleni küzdelemre és az oktatás­ra, a gyerekek jólétének emelé­sére költhetnék. A Skóciában tanácskozó hét ipari ország és Oroszország si­kerre szeretné vinni a világke­reskedelem liberalizálását célzó elképzeléseket, és ennek feltéte­leként csökkenteni akarja az ag­rártámogatásokat. A végcél min­den exporttámogatás lebontása - áll a dokumentumtervezetben. A legkényesebb pont a fejlett or­szágok agrártámogatásainak le­építése, ezek a szubvenciók ugyanis hátrányos helyzetbe hozzák a szegény országok ter­melőit. Az előzetes záródoku­mentumban a Nyolcak arra kö­telezik magukat, hogy a fejlődő­ket jobban hagyják érvényesül­ni a világkereskedelemben. Az agrárszubvenciók leépítése mel­lett a Nyolcak nagyobb mérték­ben akarják megnyitni piacaikat a nem mezőgazdasági termékek számára is. Emellett megerősí­tik, hogy a fejlődő országok ter­mékeinek vámmentes piacra ju­tást biztosítanak. Az Afrikai Unió már korábban ismertette saját elvárásait a G8- csúcstalálkozóval kapcsolatban. A kívánságlistán egyebek mel­lett szerepel valamennyi afrikai ország teljes adósságának eltör­lése, két állandó hely biztosítása az ENSZ Biztonsági Tanácsában, valamint tisztességesebb keres­kedelmi feltételek megteremtése a fejlett világgal. Egy nigériai diplomata, Morami Senkovni- dzsala szerint most már Afrika is kész tenni saját helyzetének javításáért, ha segítséget kap. „Mi, afrikaiak azt mondjuk,. hogy miénk a felelősség, mi tesz- szük tűzbe a kezünket, és bizto­sítanunk kell, hogy a hozzánk érkező pénzeket megfelelően használjuk fel, megerősítsük a demokráciát, és nemet mond­junk a katonai puccsokra. Sze­rintem a jelenlegi helyzetnél csak jobb jöhet” - vélekedett a diplomata. Afrika fő problémája az, hogy a korrupciót legtöbben az üzleti élet szerves részeként képzelik el a kontinensen. „A nagy multicégek azt hiszik, hogy Af­rikában csak úgy lehet üzletet kötni, ha megvesztegetnek vala­kit” - mondta egy botswanai ke­reskedelmi cég elnöke. Legin­kább a bizalom hiánya a felelős az alacsony befektetési kedvért. Jelenleg körülbelül egybillió dollárt fektetnek be a világon, ennek mindössze két százaléka kerül Afrikába" - jelentette ki Silane Mvenecsanja, a Zambiai Üzleti Fórum vezetője. A műkö­dőtöké hiányának következmé­nyei pedig nyilvánvalóak. Mint uniós tagállamnak, Ma­gyarországnak is részt kell vál­lalnia az Európai Unió által tá­mogatott nemzetközi fejlesztési együttműködésben: ezek csak­nem fele Afrikába irányul. A rendszerváltást követően ha­zánk főként a Balkánra, vala­mint Közép-Ázsiára és Indokíná- ra összpontosított. Ezzel magya­rázható, hogy a Külügyminisz­térium fejlesztési együttműkö­désében szereplő országok kö­zött mindössze egyetlen afrikai ország, Etiópia található. Magyarország egyébként je­lenleg mindössze három szub- szaharai államban tart fenn kül­képviseletet, míg a hetvenes­nyolcvanas években több mint tízre rúgott a fekete afrikai or­szágokban működő magyar nagykövetségek száma. Afrika kétharmad része az éhhalál küszöbén A fekete földrész nyomorának nyolc fő oka Az elmúlt negyven évben 450 milliárd dollár segélyt folyósí­tott Afrikának a gazdag Nyu­gat. Ennek ellenére nyomasz- tóak a gondok: 1. KORRUPCIÓ Diktátorok és alkalmatlan po­litikai vezetők sikkasztják el a rászorulóknak szánt pénzeket 2. HÁBORÚK Milliók fizettek életükkel az összecsapások miatt. A tét az értékes nyersanyagok (olaj, arany stb.) megszerzése. 3. SZEGÉNYSÉGI CSAPDA A Szaharától délre élők 46 százalékának sorsa a nagy szegénység miatt kilátástalan. 4. GAZDASÁGI SZERKEZET A földrészt elkerülte az ipari és technológiai fejlődés. Exportál­ják a nyersanyagot. 5. KERESKEDELMI HÁTRÁNYOK Az agrártámogatásoknál be­hozhatatlan a versenyhátrány. 6. JÁRVÁNYOK AIDS, malária, tüdőgyulladás, vitaminhiány és más betegsé­gek miatt magas a halálozás. 7. ALULKÉPZETTSÉG A magasabb végzettségű afri­kaiak (orvosok, mérnökök) nem térnek vissza hazájukba. 8. GYARMATI ÖRÖKSÉG 1884-ben a Berlini Kongresszus önkényesen húzta meg az or­szághatárokat; népcsoportokat széttagoltak, egymással ellensé­ges törzseket összezártak. A felzárkózási gondokat tükrö­zi, hogy a napi egy dollárnál kevesebből élők aránya Délke­let-Ázsióban tizenkét év alatt tíz százalékkal csökkent, míg a Szaharától délre egy százalék­kal nőtt. Ebben az összehason­lításban az egy főre számított nemzeti jövedelem, a GDP a két térségben hasonló tenden­ciát mutatott. A komoly válsá­gok, nyílt háborúk Délkelet- Ázsióból eltűntek, bár puccsok és puccskísérletek mindkét régióban előfordulnak. HÍRSÁV Beavatkozással vádolják az amerikai űrügynökséget egy orosz asztrológus be­perelte a NASA-t, mert sze­rinte az amerikai űrügynök­ség legutóbbi kísérletével felborította az univerzum egyensúlyát. Marina Bai azt kifogásolja, hogy a NASA a Deep Impact nevű akciójá­val, az üstökösnek ütközte­tett szondával, jelentősen módosította az égitestek pá­lyáját. Börtönbüntetésre ítéltek egy amerikai újságírót BEVONULT a börtönbe 120 napra a New York Times egyik riportere, Judith Mil­ler. Nem volt hajlandó ugyanis felfedni - a sajtó szabadságára hivatkozva - informátorainak kilétét egy CIA-ügynök lebuktatása ügyében. Lemondásra készül a román miniszterelnök bejelentette lemondását Calin Tariceanu román mi­niszterelnök, miután az al­kotmánybíróság visszaküldte a parlamentnek a tulajdonvi­szonyok és az igazságszolgál­tatás reformjára vonatkozó reformcsomagot. Kivégezték Egyiptom bagdadi nagykövetét a zarkávi vezette iraki terrorista csoport bejelen­tette, hogy kivégezték Egyip­tom elrabolt nagykövetét. Lobbizik a miniszter Két hét múlva Magyarországra érkezik Mona Musca román művelődési miniszter, hogy a Gozsdu Alapítvány létrehozásá­ról tárgyaljon Bozóki Andrással. Musca azt szeretné, ha a ma­gyarországi és romániai román fiatalok támogatását biztosító szervezet már idén ősszel meg­kezdhetné munkáját. A gondot voltaképpen nem is annyira a szervezet bejegyzése, mint inkább a székhely körüli gondok jelentik. Mona Musca szerint ugyanis a magyar fél nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy a létesítendő alapít­vány a Gozsdu-házak egyiké­ben működhessen. Gozsdu Ma­nó XIX. századi román politikus ugyanis a magyarországi és er­délyi románokra hagyta felbe­csülhetetlen értékű budapesti vagyonát, köztük nyolc, egyen­ként négyemeletes belvárosi in- gaüanát. Az épületeket a kommunista rendszer államosította, helyze­tük viszont a közös román-ma­gyar erőfeszítések ellenére a mai napig sem tisztázódott. ■ Lukács János, Kolozsvár Bórfejííek bántalmazzák a külföldi egyetemistákat Afrikai és ázsiai diákok, ven- elnézőek vagy nemtörődömek. dégmunkások arra készülnek, hogy végleg elhagyják Oroszor­szágot. A folyamat már elkezdő­dött - írja a RIA Novosztyi hír- ügynökség. Az egyetemisták ugyanis hiába fizetnek tandíj­ként kemény pénzeket, a mun­kások hiába adóznak, a hatósá­gok nem sokat tesznek védel­mükben. Szinte nincs olyan nap, hogy orosz bőrfejűek ne bántalmaz­nának külföldieket. Július else­jén ismeretlenek gyújtóbombát dobtak Volgográdban indiai diá­kok szálláshelyére. Három szo­bában okozott tüzet egy-egy molotovkOktél. Július 3-án Usszurijszkban három észak­koreait fogtak közre. Miután a támadók nem kaptak pénzt, ala­posan megverték az idegeneket. Aznap Voronyezsben egy ruan- dai diákot vertek meg, aki az ál­lami erdőgazdasági intézet hall­gatója. Július 4-én Baskiriában eljárás indult egy bőrfejű banda ellen, mert szervezett támadá­sokra készültek a külföldiek ál­tal is látogatott tanintézetekben; a legfiatalabb tag 14 éves. Július 5-én Szentpéterváron kezdődött eljárás az „Esztelen tömeg” ne­vű banda ellen, amely szélsősé­ges, fajüldöző nézeteket terjesz­tett; célpontjaik távol-keletiek, főleg kínaiak voltak. Az orosz városokban, ame­lyek többsége korábban zárva volt külföldiek előtt, rendszere­sen bántalmaznak más nemze­tiségű állampolgárokat. Különö­sen az afrikai és az ázsiai illető­ségűek varinak veszélyben. A sajtó szerint a helyi hatóságok Az orosz külügyminisztérium név nélkül nyilatkozó illetékese szerint ez nem igaz. A NewsRu portálnak azt mondta: a táma­dások száma csökkent, inkább csak a nyilvánosság és a felhaj­tás nagyobb, mint korábban. A külföldi képviseletek többsé­ge azonban másként vélekedik. Az indiai nagykövetség például A feketéket bántják legtöbbször külön felkészíti a diákokat a várható molesztálásokra. An­nak is tudatában vannak, hogy sokan lemondtak az oroszorszá­gi tanulásról, noha az orvoskép­zésnek különösen jó híre van. A külföldiek tanulását szer­vező hivatal sajnálkozik a tör­téntek miatt. Vezetője, Viktor Petrenko arra hivatkozik, hogy a hatóságoknak kellene na­gyobb védelmet biztosítani a diákok számára. Megérné. Oroszország évente 200 millió dollár bevételre tesz szert azzal, hogy egyetemein és főiskoláin külföldi ösztöndíjasok tanul­nak. ■ Csák Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents