Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-03 / 128. szám
12 MEGYEI TŰKOR 2005. JÚNIUS 3., PÉNTEK A matematika örök (és folyton fejlődik) portré Talán meglepő lehet, de a tanulók nagy része szereti ezt a tantárgyat, amely egyfajta szellemi tornát biztosít Életpálya, számokkal kísérve Hajdú Sándor szabad hajdú család sarja. Édesapja szintén matematikát tanított, öt gyermekről gondoskodott Az ijjú Sándor gyermekéveit Karcagon töltötte, az általánost a Kiskulcsosi iskolában járta ki Már akkor szerette a matematikát Másodikos gimnazistaként került el Debrecenbe. A Fazekas Gimnáziumba járt, ahol a karcagihoz hasonlóan magas színvonalú képzésben volt része. Matematika-fizika tanári diplomát szerzett Eleinte halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanított, ami eg)j életre meghatározó volt számára. Utána két évig a debreceni Fazekas Gimnáziumban oktatott Ezután 20 évig sulykolta a hallgatókba a tantárgyat a Nyíregyházi Főiskolán. Ezután az Országos Pedagógiai Intézetben a matematikafelmérések irányítója volt Végül közel 10 éven keresztül adta át tudását a Pethő Intézetben a konduktoroknak. Innen ment nyugdíjba. Hajdú Sándor fia ugyancsak matematikatanár, és az unokájában is észrevenni a matematika iránti fogékonyságot: harmadikosként jó helyezést ért el Gondolták volna, hogy a matematika nagyon is népszerű tantárgy az általános iskolások körében? Bizarr- nak hat, de így van. Legalábbis ezt állítja Hajdú Sándor. Márpedig neki el- hihetjük, hiszen több évtizeden keresztül tanította ezt a tárgyat, sőt tankönyveket is írt a diákoknak. Tóth András A 66 éves férfi a minap járt a megyeszékhelyen. A megyei pedagógiai intézet meghívásának tett eleget, és tartott előadást ifjú matematikusoknak, fizikusoknak. Az esemény előtt alkalmunk nyűt beszélgetni vele.- Mikor gondolta először, hogy könyvet kell írnia? — Mindig érdekelt az, hogy hogyan lehet a gyerekekhez közel vinni a matematikát. Mint módszertant tanítottam, és sok tapasztalatot szereztem ezen a téren. 1980-ban bíztak meg engem és társaimat, hogy segédanyagot készítsünk az általános iskolák számára. A felmérések azt mutatták, hogy nagyon nagy vissza-' esés volt a gyermekek matematikatudásában. Már akkor 60 ezer példányban elfogyott a feladat- gyűjteményünk. Onnantól kezdve folyamatosan írtunk munkaA műveltség része A matematika az emberi műveltség része, minden tudomány alapja. Ha a matematika eredményeit ma könyvben leírnák, az több mint százezer kötetet tenne ki. Száz éve még csak hatvanöt tett volna ki. Látni való tehát, hogy erőteljesen fejlődik. Viszont annyiban örök, hogy amit pár ezer évvel ezelőtt például Pitagorasz leírt, az ma is érvényes. Tiszaroff olyan, mint egy csodaszép, magyar népmese, hiszen azoknak az a sajátosságuk, hogy szájról szájra terjednek. Nincsen ez másképpen azzal a település hírével sem, ahol évente temérdek házat újítanak fel, tataroznak, építenek át a régi pusztai hagyományok szerint nádtetős, szabad- kéményes lakásokká. Vajon mi vonzza ide a kül- és belföldi érdeklődőket, akikből azután sokszor vásárlók, itt letelepedők lesznek? D. Szabó Miklós Az egyik megfizethetetlen jótétemény a napfény, amelyből kis hazánkban Szeged után állítólag a második legtöbb jut a nyári hónapok során. A másik a község fekvése: a Tisza úgy öleli körül a negyvenkét itteni utcát, mint gyermekét az édesanya. Az már csak hab a tortán, hogy minden utca szilárd burkolatú. Talán az is nyom valamit a latban,_ hogy a Sajkanyar- ban csodálatos a fürdési, napo- zási lehetőség, persze megfelelő társaimmal. 1985 óta a mi tankönyveinkből tanul a gyerekek körülbelül 90 százaléka. Eleinte felső, majd alsó tagozatosak számára írtunk. Idén fejeztük be a negyedikes gimnazisták számára írt tankönyvet A könyvcsaládban már a nagyóvodásoknak is van tananyag. Mindösszesen nyolcvannál több kiadványt jelent- Mindig új könyvet írtak, vagy csak megújították a korábbiakat? — Általában 80 százalékát megtartottuk a korábbi könyvnek, igazodva a tantervi változásokhoz és a felmérések eredményeihez. — Szöget ütött bennem az a kijelentése, hogy 1980ban azért kellett anyagot írniuk, mert esett a színvonal Valamint hogy a frissebb kiadványokat az újabb és újabb felmérések eredményéhez kellett igazítaniuk Miért? Folyamatosan butul- tak a gyerekek?- Már a régi görögök és rómaiak is panaszkodtak arra, hogy az újabb nemzedékek egyre gyengébb tudásúak, miközben az emberiség folyton fejlődött Ma problémát jelent, hogy a természettudományok óraszámai jelentősen lecsökkentek. Az 1868-as tantervben a polgári iskolákban még igen magas óraszámot, heti ötöt kapott a matematika, az ásványtan, a fizika, a vegytan, és emellett volt még műszaki rajz is. Ehhez képest most a természettudományi tárgyakat alig több mint fele ennyi órában oktatják. A kevesebb óraszám azt jelenti, hogy a gyerekek nem tudják begyakorolni a tananyagot Márpedig a tananyag- csökkentés felesleges próbálkozás. Hiszen a követelmények ma egyre inkább fokozódnak. Nem lehet azt mondani, hogy egy vegyésznek ma kevesebbet kell tudnia, mint száz évvel ezelőtt Nem, többet kell tudnia! Úgy kell tehát felkészülni, hogy azt a többet meg is tudja tanulni. Ma pont azokat az érdekes kísérleteket, problémákat nem tudják elvégezni, ami alapján régen megszerették a gyerekek a fizikát vagy a kémiát A matematikával is az a helyzet, hogy ahol pótolni tudják a kiesett órákat, mondjuk szakkörön vagy korrepetálások alkalmával, ott nincsen gond. Csakhogy azon kis iskolákban, ahol ezt nem tudják megtenni, ott a gyerekek jelentősen leszakadnak a városi iskolák diákjaihoz képest Vagyis a kis iskolák tanulói nem lesznek versenyhelyzetben.- lói gondolom, hogy úgy látja, ez a folyamat tovább fog romlani? — Igen. Pedig a világon mindenhol ismét előtérbe került a matematikának, az informatikának, a természettudományi tantárgyaknak a megerősítése. A tantervi változtatások ebbe az irányba mennek. A lengyelek, szerbek például már jó előre megerősítették az ilyen irányú képzésüket, hogy fiataljaik majdan meg tudják állni a helyüket a munkaerőpiacon.- Nekünk is ezt kellene tehát tennünk- A megoldás egyféle lehel A gyerekeket nem lehet a végtelenségig terhelni. A diákokat a képességeikhez igazítva kellene terhelni. Az egyéni bánásmód elve nagyon régi pedagógiai elv. Az, hogy a kötelező óra alatt nem mindenki tanul meg mindent, az nem baj. Hiszen mondjuk egy leendő politikusnak nem biztos, hogy szüksége van arra, hogy logikusan gondolkodjon. De egy leendő mérnöknek vagy akár szociológusnak igen. A gyerekek legalább 15 százaléka esetében szükség lesz később a matematikatudásra. A fennmaradó többségnek viszont már nem kell olyan alaposan tanulnia e tárgyat-Hogyan látja, mennyire érdekli ma a gyerekeket a matematika?-Az újságírókat és a politikusokat mindig meglepi, hogy nagyon is érdekli. A felmérések szerint az alsó tagozatosok között eléri a 80 százalékot azoknak az aránya, akik a matematikát a kedvenc tantárgyaik közé sorolják. Még a 8. osztályt végzett gyerekeknek is körülbelül fele vallja ezt Tulajdonképpen szellemi tornát biztosít, ezért is szeretik. A matek biztosítja a gyermek számára, hogy kipróbálja a szellemi képességeit Aki ezzel a tantárggyal foglalkozik, élesebb lesz a felfogása.- Mit tartana szükségesnek, hogy belássák a döntéshozók, igen nagy szükség van a matematikám, a kémiám, a fizikám?- A döntéshozókat nehéz megnevelni. De álljon itt példaként Eötvös lő zsef. író volt de miniszterként fontosnak tartotta a természettudományi tárgyak magas színvonalú oktatását Ez persze ma pénz kérdése. Rossz iskolát olcsón lehet csinálni, jó iskolát nem. Ahhoz, hogy a gyerekekkel egyénileg lehessen foglalkozni, ahhoz pluszórák, szakemberek és eszközháttér kelL-Pedig mi büszkék vagyunk arra, hogy hazánk milyen sok feltalálói műszaki zsenä,Nobekfeast adott a világnak Hogyan lehetne ezt a vonalat erősíteni?- Pár évvel ezelőtt az ország miniszterelnöke országértékeíő beszédében büszkén sorolta fel a magyar kémikus tanulók nemzetközi eredményeit Mi azt szeretnénk, hogy 15 év múlva is legyen büszke a miniszterelnök a magyar gyerekek nemzetközi teljesítményére. Ehhez pénzt is kell biztosítani, ami most nagyon nehéz. Szerencsére az ügyes gyerekeinken kívül lelkes pedagógusaink is vannak... csó volta. Felfedezték a települést, és az új épületek kialakításában az önkormányzat is segített a 600 négyzetméteres porták kialakításával. Makóról, Sopronból, Gyöngyösről, Debrecenből, Kunhegyesről jöttek a városlakók, akik nem csak házakat vettek, de „ki is pofozták” azokat. Igaz, az árak közben megugrottak. A kilencvenes években feltűnt az első külföldi: egy belga vadász vásárolt nádas házat. Követték őket a rokonai, aztán dánok, németek, svájciak érkeztek. Mára az ezeregyszáz házból közel négyszázat újítottak fel az ide költöző városiak. Közöttük harminckettő a külföldi. A kommunális adó évi négyezer forint, az utcák karbantartásában nagy segítséget jelent a helyi Agrof Kft. Azóta csináltak egy fúrott kutat is, ezer méter mélységből 57 C- fokos víz tört fel. Lezárták, de tervezik a megnyitását a közeljövőben. Mint a Vásárhelyi-terv részeként egy tározó építését, amely hozzá hasonló társaival egyetemben egyszer s mindenkorra lecsapolná errefelé a Tiszát, ha túl sok benne a víz. Hogy az árvízveszély szó örökre eltűnjön a kanyargós folyó környékéről. Szájról szájra terjed a híre településnézőben Mint gyermeket az édesanyja, úgy öleli a Tisza át Roffot vízállás esetén. Homokbuckák, sekélyebb, mélyebb részek váltják egymást, és a férfinép nagy örömére békésen megfér egymás mellett a nudista, topless és textiles strand. Aki pedig megéhezik: nem egy és nem is két kisvendéglő falusias ízű kínálata között válogathat. Persze a múltja sem akármilyen, 1271-ben említik először írásban a nevét. Az itteni nép megtanult együtt élni a szőke óriással, amelyik pedig még a XIX. század második felében is kétszer átszakította a gátat, és a hullámtér eleje meg sem állt Karcagig. A Tiszán kívül pusztította a lakókat török, rác is, de- hát szívós nép a roffi: minden égi és földi veszedelmet túlélt. A 20. században volt 5200 lakója is, igaz, 1950-ig Pusztagyen- da és annak rengeteg tanyája is ide tartozott. Ami még említésre méltó: egyszerre 14 nemes lakott itt, mutatós kastélyokat, kúriákat emelve, amelyből a hajdani Borbély György tulajdonát képező négycsillagos palota igazi látványosság, nevezetesség. Ezen kívül volt itt polgári kör, úri kaszinó, iparos kör, szóval minden réteg megtalálta, találhatta a maga szórakozását Tulajdonképpen Roff felvirágoztatása a hetvenes évek végén akkor kezdődött, amikor fokozatosan elöregedett a lakosság, kihalt a régi házakból. Bizony, olykor húsz öreg épület is vevőre várt Mészáros László polgármester még most is emlékszik rá: az első, városból érkezett vásárló egy budapesti mérnök volt, aki írdd és mond: tizenötezer forintért vett egy cserepes, gangos szoba-kony- hás, lerobbant vályogházat. Az olcsóság miatt jöttek a rokonok, ismerősök: szájról szájra terjedt a falu neve, szép fekvése, az üres házak viszonylagos ol-
