Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-22 / 144. szám
6 HAZAI TŰKOR 2005. JÚNIUS 22., SZERDA Hová tűnt tavaly kilencvenhét gyerek? BALATON BALÁZS Sebestyén nevétöl harsog az ország. A makói fiúért tegnap mentek a rendőrök, hogy kiadják Németországban élő édesapjának. A történet felkavarja az érzelmeket: öngyilkossággal fenyegetőzik a gyerek és az édesanya is. A Marosba ölik magukat, ha elviszik a fiút. Meg hasonlók. Az ügy tegnap azonban érdekes fordulatot vett. A fiú eltűnt. állítólag nagymamájával együtt. Keresi a fél rendőrség, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Most mosolyognak azok az aktivisták, akik már az elején megmondták... Hogy nem kellene elszakítani az édesanyától. Pedig Németországban az anya írásban mondott le Sebestyénről. A jogszabályokat mindenkinek illik megtartani. Ha lemondott a fiáról, akkor lemondott. Nem most kellene eldugni, amikor már ott kopog a kapun az ügyvéd, a végrehajtó és a rendőrség. furcsa azonban, hogy évente mindössze két-három kiadatási gyerekügy kerül napvilágra. Van, amelyikben még a miniszterelnök is megnyilvánul. Pedig a szaktárca szakembere tegnap azt mondta: 2004-ben csaknem száz hasonló eset volt. Amikor külfódre kellett vinni vagy onnan hazahozni a kiskorúakat. de azokban az ügyekben nem voltak kéretlen önkéntesek. Nem nyilatkozott X vagy Y reggeltől estig, hogy ő majd segít, megoldja az ügyet, és különben is, felháborító az egész. Nem történik itt semmi törvénytelen. Makón az utolsó betűig megtartották a jogszabályokat. felvetődik a kérdés: mi történik évente azzal a 97 gyerekkel, akik mellé nem állnak kéretlen segítők? Az ő ügyük hogy áll? Mind a négy kormányfő ott lesz a találkozón ORBÁN Viktor volt miniszterelnök tegnap bejelentette, hogy konzultált Boross Péter volt kormányfővel, és mindketten elfogadják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meghívását az elmúlt tizenöt év kormányfőinek találkozójára. Horn Gyula és Medgyessy Péter már hétfőn jelezték részvételi szándékukat. Kökény Mihály társadalmi összefogást sürget a parlagfű-mentesítésre vonatkozó kormányzati program célja, hogy három éven belül parlagfűmentes legyen a Balaton és a Tisza-tó környéke, és az ország egész területén évente 10-20 százalékkal csökkenjen a pollenkoncentráció. Mindezt Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott jelentette ki tegnap. Az irtáshoz az egész társadalom ösz- szefogására szükség van. Eltérően nyilatkoznak a délvidéki magyarokról A JOBBIK SZERINT idén a menekültstátus iránt folyamodó délvidéki magyarok egyikének kérelmét sem fogadta be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Garamvölgyi Ágnes menekültügyi igazgató úgy nyilatkozott: 2005-ben összesen kilenc délvidéki magyar folyamodott menekültstátusért. Négy személy ügyében elutasító határozatot hozott a hivatal, ám ezt az érintettek bíróság előtt megtámadták, így nincs jogerős döntés. Meghallgatások a Gyurcsány-bizottságban JÖVŐ HÉTEN KEDDEN Vagy szerdán kerülhet sor Kiss Péter és Szilvásy György meghallgatására - mondta Szijjártó Péter, az Apró- Gyurcsány-vizsgálóbizottság fideszes elnöke. Hozzátette: hétfőn megérkeztek az ügyben kért dokumentumok is. A középiskolások fele nem szeretne emelt szintű vizsgát tenni, annak ellenére sem, hogy azzal sokak szerint könnyebb bejutni az egyetemre Diákkritika az érettségiről matúra Az érintettek jó része szerint igazságtalan a rendszer A középiskolások majd’ fele nem tenne emelt szintű érettségit annak ellenére sem, hogy a többség úgy véli, a kedvelt szakokra való bejutáshoz ez kell. A válaszolók jelentős hányada igazságtalannak tartja a vizsgákat. Tibay Gábor A diákok többsége nem tudja, hogy a korábban érettségizettek megírhatták az emelt szintű érettségit csak azért, hogy így pluszpontokhoz jussanak - derül ki abból a felmérésből, amelyet a Felvételi Információs Szolgálat 501 érettségit adó középiskola több mint 27 ezer diákja bevonásával készített. Az erről értesülő diákok 44 százaléka azonban úgy gondolja, a fenti lehetőség indokolatlan előnyhöz juttatta a korábban végzetteket. Legtöbben az idén végzők közül voltak tisztában a régebben érettségizettek ezen lehetőségével, 57 százalékuk nehezményezi is az eljárást. A felmérést készítők összegzésükben azt írják, a diákok a kétszintű vizsgával kapcsolatban „finom kritikát” is megfogalmaztak, mikor a fentiekről nyilatkoztak - más kérdés, mennyire finom is ez a kritika akkor, ha például az idén érettségizők többsége igazságtalannak véli a rendszert. Arról nem is beszélve, hogy a kérdéseket még a vizsgák megkezdése előtt tették fel a diákoknak. Mindenesetre a középiskolás diákok negyvenöt százaléka gondolja úgy, hogy nem kíván emelt szintű érettségi vizsgát tenni a jövőben - áll a felmérésben. Ez az arány különösen annak fényében tűnik magasnak, hogy a 2004. évi országos középiskolai kutatás idején csupán a diákok 16 százaléka nyilatkozott úgy: megelégszik a középszintű vizsgával. Arra a kérdésre, hogy az emelt szintű vizsgára mi ösztönzi az érintetteket, a válaszadók többsége az érte kapható plusz hét felvételi pontot jelölte meg fő indokként - derül ki a dokumentumból. A középszinten maradó tanulók többsége - mint kiderült - általában azért választja ezt a vizsgát, mert szerintük jobban illeszkedik tudásszintjükhöz. Bár a legtöbb felsőoktatási intézmény nem követelte meg, az idén érettségizők fele mégis úgy gondolta, hogy a „karrierintézmények” népszerű szakjaira való bejutáshoz szükséges az emelt szintű vizsga. Mi ösztönöz az emelt szintű érettségi letételére? 76 12. évfolyam (százalék) 1 A 7 tobbletpont, amit kaphatok érti Z Nemcsak bekerülni akarok az egjfttmre, hanem bent is maradni 3 Ugyanezeket a tárgyakat fogom majd taailni 4 Tibbire értékelik az érettségit, ba e*cH szintű 5 A többlettudás, amit szerezhetek a középszinthez képest 6 Maximalista ragyek, a csécsra törekszem T Az emelt szinti kérdések Jobban illeszkednek a tudásomhoz S Tanáraim ösztönöznek S Szülein ösztönöznek 10 Következetesebben tudok rá felkészülni U Nem a saját középiskolában van a vizsga Újabb törvényt vétózott meg Mádl Ferenc Bírság sajtótájékoztató miatt eljárás Az egyik politikust megbüntetik, a másikat nem Egy hónapon belül immár a negyedik, parlament által elfogadott törvényt nem írta alá Mádl Ferenc köztársasági elnök. Ezúttal a négy parlamenti párt által közösen támogatott kisebbségi törvényt tartotta aggályosnak az államfő, aki ezért véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A közlemény szerint az elfogadott törvény alapján olyan képviselők is mandátumhoz juthatnának a helyi önkormányzatok képviselő-testületében, akiket nem a választópolgárok teljes közössége választhatott meg az önkormányzati választáson. Az államfő szerint így a megfelelő demokratikus legitimációjuk hiányzik. A köz- társasági elnök hozzátette: ez sérti a népszuverenitás elvét. Az államfő emellett a választójog egyenlősége szempontjából is aggályokat fogalmazott meg. A kisebbséghez tartozók ugyanis több szavazattal rendelkeznének az önkormányzati képviselők megválasztásánál, mint a kisebbséghez nem tartozók - derül ki az államfő közleményéből. Az elmúlt egy hónapban az államfő nem írta alá a felsőoktatási, a vagyonvédelmi, valamint az ügynöktörvényt. Mádl Ferenc köztársasági elnök minden esetben az Alkotmánybírósághoz fordult. ■ Szakács Á. Gyülekezési joggal való visszaélés miatt tegnap feljelentette a rendőrség a lobbik két képviselőjét, akik sajtótájékoztatót tartottak a Belügyminisztérium épülete előtt. Az V. Kerületi Rendőrkapitányság közlése szerint 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal büntethetik a politikusokat, mert nem jelentették be a közterületen tartott eseményt. Nagy Ervin, a Jobbik Heves megyei képviselője, a párt válaszmányi elnöke viszont értetle- nül áll a rendőri intézkedés előtt. Hozzátette: az eset kapcsán hatásköri visszaélés miatt feljelentik a rendőrséget. Kolláth György alkotmányjogász szerint „elképzelhető, hogy jogilag helytállhat a rendőrség intézkedése”, ugyanakkor az már politikai kérdés, hogy más pártok képviselőivel szemben miért nem járnak el hasonló módon az illetékesek. Cservák Csaba viszont azt mondta, szerinte a tömegközlés szabadsága alá tartozó alkotmányos alapjog a közterületen tartott sajtótájékoztató. Ez ellen pedig nem léphet fel a rendőrség - tette hozzá az alkotmányjogász. Egyébként a politikusok részéről bevett gyakorlat, hogy bejelentés nélkül tartanak sajtótájékoztatót közintézmények előtt és közterületeken. Számos kormánypárti és ellenzéki politikus élt ezzel a lehetőséggel. Sőt ha a rendőrségi okfejtést alkalmazzuk másokkal szemben, akkor törvénysértés miatt előállítható lenne Lamperth Mónika belügyminiszter is. A tárcavezető ugyanis többek között másfél hónappal ezelőtt a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Mádon közterületen úgy tartott sajtótájékoztatót, hogy azt nem jelentette be 72 órával korábban a rendőrségen. Igaz, erre a váratlan katasztrófa miatt nem is lett volna lehetősége. Folytathatnánk a sort a végtelenségig, nem egy olyan esettel, amikor maga Gyurcsány Ferenc is rendőrségi engedély nélkül szólt az újságírókhoz. ■ Sz. Sz. Csökkentenék az Országgyűlés létszámát Egyfordulós, az egyéni kerületi rendszert és a kompenzációs listát megtartó választást javasol 2010-re az MSZP. A párt 290 fős Országgyűlést szeretne, amelyben 145 egyéni és 145 listás hely lenne. Halász István, a Fidesz-frak- ció szóvivője emlékeztetett arra, pártja kisebb parlamenttel kapcsolatos javaslatait az MSZP eddig hétszer szavazta le. Hozzátette, nyitottak a képviselőszám csökkentésére. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője üdvözölte az elképzelést, mondván, olcsóbbá, átláthatóvá és egyszerűbbé válna a választás. Az MDF ugyanakkor a listás szavazást tartaná célravezetőnek. ■ T. G.
