Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-21 / 143. szám

2005. JÚNIUS 21., KEDD 5 MEGYEI TÜKÖR ^ A kiállítás rendezője, Ge­ese Annabella véleménye sze­rint van remény a szolnoki csipke feltámadására. Ma egyre erősebb érdeklődés tá­mad az emberekben a ha­gyományok iránt, így ha las­san is, de teret nyerhetnek az öltözködéskultúrában is az ízléssel, mértékkel alkalma­zott míves csipkekiegészítők, amihez nem kell messze mennünk, itt vannak saját házunk táján. Jakab Antalné Mészáros Gizella (Jobbról) tanítványával, Tóth Bélánéval stílust teremtett. Maga a tech­nika, a varrott csipke készíté­sének módja velencei eredetű. Az első feljegyzés róla még az 1600-as évekből való, s onnan jött hajdanán, sok más dolog­hoz hasonlóan, Magyarország­ra. A két háború között Hagyák Stefánia munkái széles körben ismertek voltak, külön üzlet árulta azokat az időközben lát­ványos körülmények között megboldogult Nerfeld-ház épü­letében. Azután annyi mindennel együtt erre is a feledés homálya borult, de a feltámadás remé­nye végül megóvta a végső elve­széstől. Hagyák Stefániának maradt követője unokahúga, Jakab An­talné Mészáros Gizella szemé­lyében, aki részben mestere eredeti tervei, részben minta­kincse alapján készült munká­ival tartotta és tartja életben a kis híján elveszett hagyo­mányt. Csipkéivel időközben számos helyen szerzett nevet városunknak, például az euró­pai csipke Mekkájában, Brüsz- szelben, Finnországból pedig anyakönyv-vezetői díszöltö­zékhez rendeltek tőle kiegé­szítőt. Az iskolára készülnek A karcagi önkormányzat támoga­tásával a Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ idén is megszer­vezte az óvodások készségfejlesz­tő táborát, ahol a gyerekek játé­kos formában gyakorolják az elő­ző években megtanult ismerete­ket - tudtuk meg Kurucz jánosné táborvezetőtől. A berekfürdői if­júsági táborban a napokban a Madarász Imre Egyesitett Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat tíz óvodájából két turnusban hat­van, ősztől iskolába menő gyer­mek vesz részt az iskola előtti fel­készítő táborban. A résztvevők fe­le szociálisan rászorult, hátrá­nyos helyzetű. Az óvónők számá­ra is könnyebbség, hogy a Jász­kun Volán különbusszal hozza- viszi a gyerekeket naponta. Az ovisokkal öt óvónő - akik közül három fejlesztőpedagógus is egy­ben —és három dajka foglalkozik. A csoportfoglalkozásokon a moz­gásfejlesztés mellett a látás, hal­lás, tapintás képességét fejlesztő gyakorlatokat végeznek az ovi­sok, akik nagyon élvezőt az anya­nyelvi feladatokat is. A mondó- kák gyakorlása után a játékos foglalkozáson gyöngyöt fűznek, pörgettyűt, papírsárkányt készí­tenek. A bababálba vendégségbe érkeztek hozzájuk a berekfürdői Veress Zoltán Általános Iskola és Óvoda kicsinyei is. Karcagi vállal­kozók támogatásának köszönhe­tően a gyerekek naponta kapnak süteményt és apróbb ajándékokat. Sokunk előtt rejtett do­log, hogy városunknak van olyan kincse, amit jobban ismernek Fran­ciaországban, mint itt­hon, és nagyobb a becsü­lete Brüsszelben, mint a megyeszékhelyen. A szolnoki varrott csipké­ről van szó, melyet mos­tanában ásott elő a fele­dés homályából Gecse Annabella néprajzkutató, és a Damjanich János Múzeum ma megnyíló kiállításán tár a közön­ség szeme elé. Szathmáry István Ha a szolnoki varrott csipkéről szólunk, akkor ne nagyanyáink otthoni időtöltésként horgolt, fotelt, asztalt, kanapét beborító kézimunkáinak egykori képe tűnjön a szemünk elé. Sokkal többről van szó, a halasi és cset- neki csipkével egyenrangú, mí­ves darabok emlékét őrzi ez az elnevezés. Bár nem igazán a ha­gyományosan népművészetnek tekintett világ szülöttje, inkább a polgári kultúra köréhez tarto­zik. Valaha, még a múlt század első felében élt Szolnokon egy művészi érzékkel és nagy kéz­ügyességgel megáldott, ipar­művésznek készülő asszony, Hagyák Stefánia, akit annyira rabul ejtett az általa látott, más vidékről származó míves csipkék látványa, hogy hosz- szas munkával maga is elsajá­tította készítésük módját. Hoz­záadta mindazt, amit az or­szágban jártában-keltében megismert, a magyar népmű­vészet, a brüsszeli csipke for­mavilágát, s mindezt saját íz­lésén megszűrve egy teljesen egyéni vonalvezetésű, önálló Testnevelésből érettségizik D. Sz. M. Mára eljutottunk oda, hogy a gimnáziumok, szakközépisko­lák végzőseinek tulajdonkép­pen bármilyen tárgyból lehet érettségizniük. Noha Kunhe­gyesen a Nagy László Szakkép­ző Iskola, Gimnázium és Kollé­gium falai között mindig fontos szerepet kapott az elmék edzé­se mellett a testeké is, arra nem akadt példa még itt sem, hogy valaki testnevelésből érettségiz­zék. Nos, minderről lassanként múlt időben beszélhetünk, hi­szen az idén itt is új hagyomány kezdődik, ugyanis a végzősök kö­zül -1 öten testneve­lésből is érettsé­gizni sze­retnének. Közéjük tartozik a 18 éves Vízi Zsa­nett is. A173 cen­ti magas, 53 kilós, ; manöken alkatú kisasszony, noha nem kimondottan erre a szakra készül, mégis évek óta imádja a tesiórákat. Kézizik, röpizik, rövid távon fut, és lehet annak már vagy hat éve, hogy ezen negy­venöt percek a kedvencei. Per­sze másból is jól hajt, hiszen 4,5 körüli az átlaga. Ami a test­nevelés érettségit illeti, ez Kun­hegyesen kétnapos lesz. Az első na)) a gyakorlatoké: tornából, atlétikából, úszásból, illetve egy labdajátékból kell számot adni a szigorú testület előtt. Másnap pedig még szóbeli megméretés is vár a tesiérettségizőkre. Zsa­Ezeken kívül biztosan hasznát veszi sportos múltjának, hiszen a fizikai felkészültségére, állapotá­ra is kíváncsiak. Hogy teljes le­gyen a lista, több főiskola kom­munikációs szakán is próbálko­zik. Egyébként néhány leg az éle­téből: legkedvesebb időtöltése az edzések, kajája a pizza, itala a rostos üdítő, ilúneve a Zoé, lány­neve a Lea. És amit legjobban vár: egy sikeres felvételi értesítést. nett egyébként rendőrtiszti fő­iskolára készül, ahol lesz pszi­chikai, egészségügyi megmére­tés, illetve elbeszélgetés is. Búvópatak Szolnokon hagyomány Varrott csipkékből nyílik kiállítás a Damjanich múzeumban Riasztó abortuszadatok gyermekszületés Harmadával kevesebb anyatejet gyűjtöttek Valamivel több mint egy iskolai osztályra való gyermekkel több szüle­tett 2004-ben a Jászság­ban, mint az azt megelő­ző évben, de még ezzel sem lehet azt mondani, hogy a népességfogyás megállt volna. Riasztóan magas viszont az abortuszok, s ezen belül is a 19 év alatti terhességmegszakítá­sok száma - derült ki egy mun­kaértekezleten, amelyet nem­rég tartottak Jászberényben. A tanácskozáson elhangzottakat érdeklődésünkre dr. Sárközi Mária , az ÁNTSZ jászberényi intézetének tisztiorvosa foglal­ta össze. A nő-, anya-, csecse­mő- és gyermekvédelemmel foglalkozó megbeszélés a me­gyei gyermekgyógyász és szü­lész-nőgyógyász szakfelügyelő főorvosok, az Erzsébet Kórház gyermekgyógyász és szülész­nőgyógyász főorvosai, házior­vosok, házi gyermekorvosok, védőnők, szülész-nőgyógyász­ok részvételével zajlott.- A Jászságban 876 élve szü­letés volt, amely 35-tel több, mint 2003-ban. Ennek ellené­re megállapítható, hogy fo­lyamatosan fogy a térség lakos­sága. A ’70-es években kétszer annyi gyermek született, mint az utóbbi években — mutatott rá a közegészségügyi szakem­ber. A fogyásban a magas halá­lozás, a gyermekvállalási kedv csökkenése, a gyermekvállalás életkorbeli kitolódása és az is közrejátszik, hogy a fiatalok­nak nem mindig van itt jövője, ezért elköltöznek. Tavaly 1316 nyilvántartott vá­randós anyuka és 858 egy éven aluli csecsemő volt a kistérség­ben. Az újonnan nyilvántartott várandós anyák száma 2004 évben 86-tal volt kevesebb, mint ami 2003-ban. A védőnői tevékenységgel kapcsolatos mutatószámok jók, negatívum viszont az abortuszok számá­nak növekedése. 2004-ben 432 abortuszt végeztek el, ez 18-cal több volt, mint az azt megelőző évben. Riasztó jel, hogy 17-tel nőtt a 15-19 év közöttiek abor­tuszának száma, mindez az összes művi terhességmegsza­kítás tíz százaléka. A 19 év alatti fiatalok abortu­szának megelőzése céljából nö­velni szeretnék az iskolai védő­nők számát a Jászság három nagyobb városában. Arra töre­kednek, hogy évek során 2008- ra három százalékra csökkent­sék a 15-19 éveseken elvégzett abortuszok százalékos arányát. A doktornő hozzátette, hogy a fiatalok szabados életstílusát fi­gyelembe véve ez nem lesz egy­szerű feladat. b. cs. Anyatejbegyűjtés M A kistérségben 2003-ban begyűjtött anyatej 3116 liter volt, míg tavaly csak 2206 liter, ami har­madával kevesebb. A tervek szerint Jászapáti önkormányzata létrehoz egy anyatejgyűjtő állomást még a nyáron, remélhetőleg az arányok ennek következtében javulni fognak.

Next

/
Thumbnails
Contents