Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-18 / 141. szám

4 SZOLNOK 2005. JÚNIUS 18., SZOMBAT VÁROSHÁZI TŰKOR Kistérségi összefogás az olcsóbb és hatékonyabb működésért Tizenhét település részvé­telével, Szolnok gesztor­ságával működik a Szol­nok Több Célú Kistérségi Társulás, amelynek mun­kájáról Botka Lajosnét, Szolnok polgármesterét kérdeztük.- A múlt évben megalakult Szolnok köz­ponttal, tizen­hét település részvételével a Szolnok Több Célú Kistérségi Társulás. A cél­ja az, hogy az egészségügyi, a szociális és az oktatásügyi terü­leten, valamint a területfejlesz­tésben jobban működő, hatéko­nyabb rendszert építsen ki. Je­lenleg a társulás tanácsa olyan dokumentum elfogadásán dol­gozik, amely a települések ösz- szehangolt programjait tartal­mazza a területfejlesztésben. A programot szakértő cég készí­tette. Ebben a területfejlesztési koncepcióban az alapfelfogá­sunk az volt, hogy keressünk olyan közös fejlesztési lehetősé­geket, amelyek a tizenhét tele­pülés, vagy azon belül egyes mlkrotérségek fejlesztésében egy sikeres pályázati program összeállításának a reményében közös fejlesztési projekteket tartalmaznak.- Milyen területekre készíte­nek terveket?- Ilyen például az idegenfor­galom fejlesztése a Tisza völ­gyében. Ez Tiszasülytől Martfű­ig Szolnok központtal egy olyan közös projekt, amelybe minden település a saját lehetőségeit is meg tudja fogalmazni, és így közös infrastruktúra-fejlesztés­sel, kikötőépítéssel, partrende­zéssel, strandfejlesztéssel von­zó kínálattal tudunk megjelen­ni az idegenforgalom piacán. Másik ilyen közös program le­het a kerékpárút-hálózat fej­lesztése. A Vásárhelyi-tervhez kapcsolódva olyan agrárprogra­mok közös kidolgozása is napi­renden van, amelyben Szolnok például a logisztikai központjá­val fontos szerepet kaphat. Ha ehhez egy termelési rendszert tudunk hozzákapcsolni a térsé­gen belül, akkor a termelő, a ke­reskedő és a fuvarozó, a logisz­tikában érintett gazdasági sze­replők egysége jelenik meg, és ilyen módon a rendszer kiépíté­sére közös pályázati programot tudunk összeállítani. Hasonló programot készítet­tünk az önkormányzatok mű­ködését segítő informatikai fej­lesztésre. Szolnok önkormány­zata 640 millió forintos, a prog­ramot segítő állami forrást nyert, amely a városi önkor­mányzat informatikai fejleszté­sét szolgálja. A célja, hogy a la­kossági ügyintézést gyorsabbá hatékonyabbá, olcsóbbá te­gyük. A megyeszékhely ezt a feladatot csak úgy tudja ellátni, ha a hozzá kapcsolódó települé­sek önkormányzataiban is meg­vannak azok az informatikai eszközök és végpontok, amelye­ket a lakosok helyben tudnak igénybe venni, és az ügyinté­zésbe adott esetben a megye- székhely jogosítványait kihasz­nálva, az okmányirodái ügyin­tézést vagy a hatósági ügyinté­zést ezzel az informatikai rend­szerrel tudják gyorsabban, ol­csóbban használni. Ugyanilyen módon a rendez­vényszervezésben is elkezdtük a különböző települési progra­mok összehangolását fesztivál- program-szervezéssel, amely egy-egy település hagyománya­ira épül, de a kistérségen belül több település bekapcsolódásá­nak a lehetőségét teremti meg, például a nagykörűi cseresz­nyefesztiválhoz tudunk kistér­ségi programokkal kapcsolód­ni, vagy az aratók rákóczifalvi ünnepéhez, a szolnoki vízikar­neválhoz. így egyre több kistér­ségi programmal, kulturális att­rakcióval tudunk megjelenni a rendezvényturizmus piacán. A szociális és egészségügyi ellátás területén majdnem tör­vényszerű, hogy az összefogás­ban közös feladatellátásra szö­vetkezünk, például az idős em­berek ellátásában vagy a gyer­mekek iskolai támogatásában, mondjuk logopédus alkalmazá­sával. Nem tud minden kistér­ségi település önállóan megbir­kózni ezekkel a feladatokkal. Ezekhez a szociális és humán területekhez az állami költség- vetésből számítunk kiegészítő forrásokra, mert egy kistérség akkor működik jól, ha jobb mi­nőségű szolgáltatásokat nyújt az állampolgárainak, hatéko­nyabban működteti a rendszert, azaz olcsóbb lesz az önkor­mányzatok számára. A munká­ban Szolnok meghatározó'sze­repet kap, székhelye a kistér­ségnek, és Szolnok polgármes­tere a kistérségi tanács elnöke. — Megvan a programok készí­tésének szakmai háttere? — Aktív a kistérségi tanács mű­ködése, munkatervünk szerint havonta, de a gyakorlat szerint havonta két alkalommal ülése­zik, döntéseket hoz, és a végre­hajtásra is szövetkeztünk. Ez pe­dig úgy működik, hogy a kistér­séget alkotó települések önkor­mányzataiban és intézményei­ben dolgozó szakemberek mun­kacsoportokat hoztak létre annak érdekében, hogy a legjobb szak­mai megoldásokat alakítsuk ki. Késik is, meg nem is az átadás kétpó Szeptember elsejétől működik a hulladéklerakó Szeptember elsejétől működik a kétpói hulla­déklerakó. Ez az eredeti tervhez képest előreho­zott dátum, egy későbbi ígérethez viszonyítva pedig késés. A helyzet­ről Szebeni Lászlót, az Euro-Reging Kft. ügyve­zető igazgatóját, a beru­házás bonyolítóját kér­deztük. — Információink szerint némi csúszás várható a kétpói hulla­déklerakó átadásában, ugyan­akkor úgy tudom, hogy az át­adás eredeti határidejét ennél későbbre tervezték. Mi az igaz­ság a határidők körül? — Hadd kezdjem egy kicsit régebbről. Ez a projekt gyakor­latilag öt éve, ’99-ben kezdő­dött. Közben egy csomó törvé­nyi változás is volt, elég, ha csak a hulladékgazdálkodási törvényre utalok, de említhet­nék más törvényeket is, tehát elkerülhetetlen volt, hogy az engedélyes terveket, tendere­ket rendszeresen át kellett dol­gozni. Másfajta szabályok vol­tak, amíg EU-előcsatlakozott ország voltunk, és mások, ami­kor teljes jogú ország vagyunk. Végül ennek a két és félmilli- árd forintot meghaladó költség­gel készülő építményegyüttes­nek a felépítésére összesen 20 hónap volt.- Hogy értendő ez a húsz hó­nap?- Úgy értendő, hogy a szer­ződés aláírását követően, tehát tavaly januártól ketyeg az épí­tés időszaka. A húsz hónap a tavalyi év egésze és nyolc hó­nap ebben az évben, tehát au­gusztus végéig van ideje min­denkinek befejezni ezt a mun­kát. Ez a húsz hónap így is vi­lágrekord, tekintve az említett előzményeket. Ezzel együtt is a nagyon összefogott munka eredményeként olyan előreha­ladás volt tapasztalható a tava­lyi év végéig, hogy a kivitelező bejelentette, hamarabb végez, és előbb szeretné átadni a léte­sítményt. dig érő víz volt mindenütt. Egy valamennyire elszikese­dett réti talajon van az egész létesítmény, és agyagréteg van alatta, ezért is esett rá a választás, tehát nem szikkadt átadás-átvételt előkészítő bejá­rások. Július elején a hatósá­gok előzetes bejárásaira kerül sor, és július 20-ra ígérte a hi­bamentes teljesítést. Ez azt je­lenti, hogy augusztus 1-re már Szeptember elsejétől működni kezd a hulladéklerakó Kétpón- Mi volt az eredeti határidő?- Úgy írtunk alá mindenfé­le szerződést, hogy a hulla­déklerakó 2006 január 1-vel indul. Ezt hoztuk előre egy fél évvel. A kivitelező 2005 júni­usát jelölte meg, hogy akkorra kész lesz, és június hónap állt volna rendelkezésre ahhoz, hogy a használatbavételi en­gedélyt, a műszaki átadást-át- vételt lebonyolítsuk. így ala­kult ki az az elképzelés, hogy július 1-től odahordhatjuk a hulladékot. Ám nehézségek merültek fel: a tél elhúzódott, majd gyorsan elolvadt a hó, és Kétpón még áprilisban is tér­föl. Korábban márciusban már lehetett dolgozni külső munkákon, most még, május-®; ban -sem igazán. A másik gon-»- dot az okozta, hogy néhány nap alatt 80 millimétert meg­haladó csapadék hullott, azaz kéthavi mennyiség leesett két-három nap alatt. Újra számításba vetettük a kivitelezővel az összes lehető­séget, a konzorcium múlt csü­törtökön tárgyalta az új helyze­tet. A vállalkozó bejelentette, hogy a júniusra jelzett időpont­hoz képest majdnem egy hóna­pos csúszásban van, most júni­us végén kezdődnek a műszaki nem tudjuk garantálni, hogy a különféle engedélyeket meg­szerezzük, »ju ért például a mű- északi »átadás-átvétel után meg kell kérni a használatbavételi engedélyt a tulajdonosnak, azután meg az üzemeltetőnek az üzemeltetői engedélyt. Úgy döntött a gesztor önkormány­zat vezetése, hogy szeptember 1-gyel kezdődjön a működés.- Tehát az történik, hogy az eredeti határidőhöz viszonyítva korábban, az előrehozotthoz ké­pest viszont némileg később ké­szül el a létesítmény? — Igen, így is az eredeti ha­táridő előtt lesz kész. BENÉPESÜL AZ IPARI PARK. A Le Béller cég bővíti szolnoki üzemét, és mivel jelenlegi helyén már nem tud terjeszkedni, megvásárolt 4 hektár területet az ipari parkban, ahol 1,5 milliárd forintért üzemcsarnokot épít, és ugyanannyit fordít a géppark fejlesztésére. A bővítés eredményeként jelenlegi 250 fős lét­számát 100 fővel bővíti. Képünkön az épülő új üzemcsarnok látható. Megszépül a parkerdő MUNKALEHETŐSÉG A JÖVŐÉRT KHT. Öt-hat ember munkát kapott Az úgynevezett Cora parkerdő rendbetételére árajánlatot kért több cég­től a polgármesteri hiva­tal, és végül a közgyűlés a Munkalehetőség a Jövőért Kht. ajánlatát fogadta el. Ez egyúttal azt is jelentet­te, hogy öt-hat szolnoki ál­lástalan munkához jut. B.A. ~ Juhász Gyuláné, a kht. ügyveze­tő igazgatója elmondta, hogy a közgyűlés május 26-i ülésén döntött, és a kht. június 1-től 10- 12 emberrel hozzá is fogott a te­rület rendbetételéhez, közülük 5-6-ot erre a munkára vettek fel. A munkálatok november köze­péig tartanak, jövőre pedig már kora tavasszal újrakezdődnek. A terület meglehetősen gondo­zatlan, elvadult képet mutatott, sok volt a szemét, a száraz fale­vél, a gaz, és sok korábban telepí­tett facsemete a gondozás hiánya miatt kiszáradt, ezeket pótolják. Mostanra a több mint 50 ezer négyzet- méternyi terü­let nagy részét kitakarították, beleértve a fü­zeseket is, ahol az elszáradt galy- lyak eltávolítása is feladatuk. Fel­újítják a kaviccsal leszórt séta- utakat és a fajátékokat, fűmagot szórtak szét, és rendszeresen ka­szálják a pázsitot Hat-tíz alka­lommal öntöznek, a díszcserjék és a facsemeték ilyenkor egyen­ként 50-60 liter vizet kapnak. A munka eredménye máris látszik, mint az ügyvezető igaz­gató elmondta, jólesett, hogy a közelben lakók és az arra járók jelezték: látszik, hogy van gaz­dája a területnek. A parkerdő rendbetétele után már nem lesz szükség annyi munkára a fenntartáshoz, ak­kor a munkásokat az igények­nek megfelelően a város más zöldterületeinek gondozására irányítják. Felújításba fektetik a hasznot A Víz- és Csatornaművek Koncessziós Rt. tevékeny­sége nyomán keletkező nyereségből folyamatosan felújítják a város víz- és csatornahálózatát. A rész­letekről Barta István al­polgármestert kérdeztük. - A közgyűlés májusban zárt ülésen döntött a halaszthatatlan vízközmű-felújításokról. Mit tar­talmaz ez a döntés?- A Víz és Csatornaművek Koncessziós Részvénytársa­ság szolgáltatja Szolnokon az ivóvizet és működteti a csator­narendszert. Az érvényben lé­vő koncessziós szerződés alap­ján minden évben képződik úgynevezett koncessziós díj. Ez két részből áll: az első része az adózás előtti nyereség 75 százalékának mértékéig illeti meg Szolnok városát, január elsejétől pedig bevezettük az úgynevezett alapdíjat. Ezt minden fogyasztó fizeti, és 95 százaléka ugyancsak Szolnok költségvetését illeti. Ám a két tételt az önkormányzat nem használhatja fól sem műkö­désre, sem más fejlesztésre, csak a koncessziós díj körébe tartozó nagy felújításokra, az­az a csatornahálózat, valamint az ivóvízhálózat rekonstrukci­ójára. Közismert dolog, hogy Szolnokon igen elavult mind a két rendszer. A legnagyobb gondot jelen­1 leg is a vízhá­lózatnál látjuk. Ami a vízi közművek halaszt­hatatlan felújítását illeti, ez mintegy 152 millió forintos té­tel. Elsősorban a szolnoki 2000 köbméteres víztorony felújításának az elkezdése sür­gető. További nagyobb kiadás a szennyvízcsatorna felújítá­sa. Sor kerül jó néhány utcá­ban az ivóvízvezeték rekonst­rukciójára, ezek mind ahhoz az útkorszerűsítéshez és fel­újításhoz tartoznak, amit idén reményeink szerint jelentős mértékben el tudunk végezni. A közgyűlés már erről is dön­tött. Az útépítés, illetve az utak felújítása előtt az ivóvíz- hálózat rekonstrukcióját el kell végezni, vagy ha csatorna­probléma van, akkor a csator­nahálózatot is fel kell újítani. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat vised.

Next

/
Thumbnails
Contents