Új Néplap, 2005. június (16. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám

Együttműködő kórházak A megyében van jövője az idegenforgalomnak A megyei közgyűlés áp­rilisi ülésén dr. Magyar Levente, a bizottság el­nöke tolmácsolta az egészségügyi és sportbi­zottság kezdeményezé­sét, hogy induljon pár­beszéd a megyében mű­ködő kórházak fenntar­tói és igazgatói között a közös gondokról. Ennek nyomán június 2-án megtartották a kórházak találkozóját. Tokár Ist­vánt, a megyei közgyű­lés elnökét, a találkozó megszervezőjét arról kérdeztük, hogy mi volt a találkozó célja, és mi­lyen eredménnyel járt. — A találkozó célja volt a me­gyében lévő kórházak legma­gasabb szin­tű finanszí­rozása a ren­delkezésre álló kapaci- as tások legma- ■■■A mm g a s a b b szintjén. A konzultáción szó volt a rendelkezésre álló fek- vőbeteg-ágyszám és járóbeteg­szakorvosi óraszám kihasz­náltságáról, a megye egész­ségügyi közszolgáltatói által nyújtott teljesítményről, és az ezekkel való gazdálkodásról, a közös gondolkodás elindításá­ról. — Milyen volt az érdeklődés a szakemberek részéről?- Örömmel mondhatom, hogy sikerült az érdeklődést fölkeltenünk. A rendezvényen részt vett Karcagról dr. Faze­kas Sándor polgármester kép­viseletében Vígh Julianna, és dr. Zsembeli József, a Kátai Gá­bor Kórház főigazgatója. Ott volt dr. fass Imre jászberényi alpolgármester, dr. Kárteszi Márta, a jászberényi Erzsébet Kórház főigazgatója; dr. Dras- kovits Dénes Mezőtúr polgár- mestere, a Mezőtúri Városi Kórház képviseletében dr. Ká- rossy Csaba megbízott igazga­tó főorvos és dr. Kató Gábor. Részt vett a tanácskozáson dr. Túri Péter, a Gazdasági és Köz­lekedési Minisztérium mi­niszteri megbízottja; a Szolno­ki MÁV Kórház-Rendelőinté­zet képviseletében dr. Kormos Ildikó megbízott főigazgató, dr. Baksai István, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa, valamint dr. Imre Anikó megyei tiszti fő­orvos asszony. Előadást tartott Kiss Zsolt, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár Gyógyí­tó-megelőző Főosztályának vezetője és Molnár Attila fő­osztályvezető helyettes, vala­mint Ujfaludy Pálné, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója.- Miről szóltak az előadá­sok? — Kiss Zsolt és Molnár Atti­la bemutatták, hogy me­gyénk országos összehasonlí­tásban hol áll a rendelkezés­re álló kapacitások, azaz a fekvőbeteg-ágyszám és a szakorvosi óraszám tekinte­tében. Az egészségügyi intéz­ményeket 2004-től az úgyne­vezett teljesítményvolumen- korlát szerint finanszírozza az OEP. Ennek bázisául a 2003-ban elért teljesítmé­nyük szolgált., Országos szin­ten ebből jelentős maradvány képződött az év végére, ame­lyet teljesítményarányosan osztottak fól a kórházak kö­zött. Az előadók fontosnak tartották, hogy ez a marad­vány érdekegyeztetés és ko­ordináció eredményeként visszajusson a megyei beteg­ellátó intézményekhez. Újfaludy Pálné a jelenlévők rendelkezésére bocsátott egy táblázatot, amely azt mutatja, hogy a gyógyítómunka egyes területein (belgyógyászat, kardiológia stb.) rendelkezés­re álló egészségügyi kapacitá­sokból mennyire van finan­szírozási szerződés a megyé­ben, és mennyi az úgyneve­zett szabad kapacitás.- Megállapodtak-e valami­ben a tanácskozás résztvevői? — Elfogadták azt az indítvá­nyomat, amelynek alapján a fenntartó önkormányzatok 2005. június 30-ig megtár­gyalják az együttműködésről szóló kezdeményezést, a ka­pacitások kölcsönös megis­merését biztosító nyilatkoza­tot tesznek. A nyilatkozatter­vezetet a megyei önkormány­zat elkészíti. Megyénk idegenforgalma a termál-gyógyturizmuson, a Tisza-tavi turizmuson és a horgászturizmuson alapul, illetve kiegészül az ökotu­rizmussal, amely mindhá­rom ághoz kapcsolódik, és ide tartozik még a rendez­vényturizmus. Herbály Im­rét, a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Falusi Túriz­mus Egyesület elnökét ar­ról kérdeztük, hogy véle­ménye szerint mit kell ten­ni a látogatottság növelése érdekében. — Tisztán, rendezetten kell fo­gadni a vendégeket. Ki kell ta­karítani a kikötőket, rendbe tenni a termálfürdőink környe­zetét és az épületeket, fól kell készíteni a személyi állományt. A legfontosabb gondunk, hogy útjaink állapotán tudjunk javí­tani. Rendbe kell tenni a Fegy- vernek-Tiszafüred közötti utat, ami a Tisza-tóra keletről ráve­zethetné a forgalmat emberi kö­rülmények között. Ugyancsak az idegenforgalom fogadókész­ségét szolgálja az a kezdemé­nyezés, amely lehetővé teszi a közfürdők vízforgató berende­zéssel való ellátását. Az észak- alföldi regionális fejlesztési pá­lyázatok között lehetőség van a vízforgató berendezések meg­pályázására. Arra kell fölhív­nunk a 36 üzemeltetőt, aki nem rendelkezik vízforgató berende­zéssel, hogy kellő összehangolt­sággal, olyan sorrendben je­lentkezzenek be a pályázatra, A falusi turizmus lehetőségeit tanulmányozó külföldi vendégekkel Kunhegyesen. Balról Geszti Jánosné, jobb­ról a második Herbály Imre amilyen sorrendben rendelkez­nek saját erővel. Ugyanis 2006 végéig bizonyítanunk kell, hogy ezt a folyamatot elkezdjük, ha nem is tudjuk befejezni. A har­madik és legfontosabb dolog a szezon kezdetén, hogy újra és újra felhívjuk a figyelmet azok­ra a vonzerőinkre, amelyekkel a turistákat, a vendégeket ide tudjuk csalogatni.- A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Falusi Turizmus Egyesület vezetésében nemrég változás tör­tént. Mi ennek a célja és a lénye­ge? — Megyénkben jól működik az egyesület, az országos szövet­ség a rendszeresen jól működők között tartja számon. Most lejárt az irányító testület mandátuma, és úgy gondoltam, hogy az egye­sület élén töltött tíz év után az elfoglaltságaim arra ösztönöz­nek, hogy adjam át a stafétabo­tot. Az elnökség ezt az igénye­met csak félig vette tudomásul. Arra kértek, hogy maradjak, de létrehoztuk az ügyvezető elnök posztját, ami lehetővé tette, hogy az operatív munkából ki­vonuljak, és helyettem egy na­gyon lelkes, a falusi turizmusért mindent elkövető személy ke­rüljön az ügyvezető elnöki funk­cióba, Geszti Jánosné személyé­ben, aki eddig a titkári posztot töltötte be, és Falusi Turizmus Országos Szövetségének a szer­vezési alelnöke. Tehát biztos ke­zekbe került az egyesület. — A Virágos Magyarországért mozgalomnak milyen megyei vo­natkozásai vannak?- Úgy gondoljuk, hogy van elő­relépés, illetve érzékeltük annak fontosságát, hogy szép, virágos települések fogadják a vendége­ket. Ezért a falusi Turizmus Egyesület közgyűlése a Termál és Gyógyturizmus Egyesület és a megyei önkormányzat felhívás­sal fordult a megye települési ön- kormányzataihoz, az idegenfor­galmi vállalkozókhoz, és mind­azokhoz, akik tenni akarnak eb­ben az ügyben, hogy nevezzenek be a versenybe, de ha nem tud­nak benevezni, akkor is vegye­nek részt a mozgalomban. A há­rom felhívó szerv értékeli külön a megyei eredményeket, és azokat elismerő oklevéllel szeretnénk dí­jazni, de mindenképpen azzal, hogy a legjobbaknak teret biztosí­tunk anyagi ráfordítást sem saj­nálva, a megye sajtójában. — Mikor hirdetik meg az akci­ót, és mikor lesz az értékelése?- A felhívások vagy megjelen­tek már a helyi sajtóban, vagy a közeli napokban megjelennek. . A .fcJWXM kezdeményeik há­. róni szervezet augusztusban ér­tékeli az eredményeket. Nem kellett fizetni Június 2-án átadták Kuncsor­bán az első olyan aszfaltozott utat, amelyért a lakosságnak nem kellett fizetnie. A szüksé­ges 13 millió 858 ezer forintot a község önkormányzata a me­gyei területfejlesztési tanács­hoz benyújtott pályázaton nyer­te el, saját erőként 1 millió 541 ezret adott. Az útfejlesztés az önkor­mányzat tervei szerint folytató­dik. Kuncsorba ismét pályáza­tot nyújtott be a megyei terület- fejlesztési tanácshoz, 2 millió forintot szeretne kapni 750 mé­ter járda építésére. Bővítik a pedagógiai intézetet Mint arról lapunk koráb­ban hírt adott, a növekvő igényeknek megfelelően bővítik a szolnoki peda­gógiai intézetet. A munka jelenlegi állásáról Elek Sándort, a megyei köz­gyűlés általános alelnök- ét kérdeztük. Tokajiné Demecs Katalin, a megyei közgyűlés alelnöke június elsején a svájci St. Gallenben részt vett az Eu­rópai Régiók Gyűlésének Előkészítő Bizottsága, az úgynevezett Büró ülésén. Bistey András- Az Európai Régiók Gyűlésének Előkészítő Bizottsága, a Büró új­jáalakult, és azt megelőzően a n Megyei Önkor- ^ m á n y z a t o k got a bizottságban. Magyaror­szágnak három képviselője le­het. A javaslat alapján Jász-Nagy- kun-Szolnok megye, Pest megye és Baranya megye adott egy-egy képviselőt. Megyénkből engem jelöltek erre a feladatra.- Voltak a részvételének előz­ményei, vagy teljesen új volt a fel­adat az ön számára?- Az Európai Régiók Gyűlésé­nek a munkájában is részt vet­A régiót is képviselte tem korábban, az úgynevezett „d” bizottságban, amely az okta­tással, a szociális területtel, az if­júsági kérdésekkel foglalkozik, így tavaly november óta ennek a Bürónak is tagja vagyok, amely az első ülését tartotta most no­vember óta. Valahol mindenki a saját régióját képviseli, és próbá­lunk olyan témákban, mint az oktatás, a területfejlesztés, az if­júsági kérdések, valamilyen kö­zös álláspontra jutni.- Melyik volt most a legfonto­sabb téma?- A Büró ülésének egyik leg­fontosabb ügye az Európai Unió alkotmányos szerződésének jó­váhagyásáról szóló állásfogla­lás volt, amelyből ki kell emel­nem, hogy az Európai Régiók Gyűlésén belül is merültek fól aggályok az európai alkotmány tervezetével kapcsolatban, amelyekre sikerült megoldást találni. Az Európai Unió alapel­ve például a szubszidiaritás ér­vényesítése, azaz, hogy a helyi ügyekben lehetőleg helyben szülessenek döntések. Ez ben­ne van az európai alkotmány­ban. Benne van, hogy ismerjék el a regionális sajátosságokat.- Az alkotmánnyal szembeni ellenérzés mennyiben volt téma?- Leginkább azon a szinten volt téma, hogy jó dolog-e nép­szavazást tartani egy ilyen kér­désben, mint az európai alkot­mány. A francia és a holland képviselő is egyértelműen el­mondta, hogy az emberek talán nem is tudják, miről szavaznak.- Az érdemi munkára volt-e hatással a francia elutasítás, és az a tudat, hogy a hollandok is szinte biztosan elutasítják az al­kotmányt?- Tulajdonképpen nem volt. A tapasztalatokat és a tanulságot azonban leszűrte belőle a tanács­kozás. Azt, hogy többet kell tenni a felkészítésért, az EU megismer­tetéséért, és mindannyiunknak a maga területén el kell végeznie ezt a felvilágosító munkát.- A megyei pedagógiai intézet meglévő épületében már nem volt biztosítható valamennyi szolgáltatás, és részben hiá­nyoztak az akadálymentes köz­lekedés feltételei is. Ezért a me­gyei önkormányzat 2004-ben pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanácshoz a bővítésre. A tanács a beruhá­zást 46,2 millió forinttal támo­gatta, összesen 66 millió forint állt rendelkezésre a fejlesztés­hez. Jó ütemben halad az építkezés a pedagógiai intézet udvarán A tervezett épület kétszintes, magas tetős, hasznos területe összesen 315,8 négyzetméter, 35 gyermek vizsgálatát teszi le­hetővé. A földszinten négy vizs­gálót, várót, orvosi szobát és vi­zesblokkot alakítanak ki, az emeleten pedig vezetői iroda, leírószoba, logopédiai fejlesztő szoba, mozgásfejlesztő szoba, irattár, vizesblokk és kazánház kap helyet. A munkaterületet a közbeszerzési eljárás keretében tavaly kiválasztott kivitelező 2004 decemberében átvette, a munka jó ütemben halad. A be­fejezés tervezett határideje 2006 január 30-a. Június 6-án megyei pedagógusnapi ünnepséget tartottak Szolnokon a Damjanich múzeum konferenciater­mében, ahol Elek Sándor, a megyei közgyűlés általános alelnöke és dr. Bozsó Péter főjegyző hat pedagó­gusnak és egy tantestületnek átad­ta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Díjat. Képünkön Csö­mör Józsefné nyugalmazott jászbe­rényi tanárnő veszi át a díjat Elek Sándortól. Mellette jobbról egykori tanítványa, SzalókJ Miklós, az újszá- szi Kastély Otthon igazgatója. Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.

Next

/
Thumbnails
Contents