Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-14 / 112. szám
Jász-Nagykun-Szolnok megye és olaszországi testvérmegyéje, Asti sportoló diákjai április 29-én Szolnokon a sportcsarnokban mérkőztek meg egymással különböző sportágakban. így teremfociban, kosárlabdában, röplabdában vívtak egymással küzdelmet a fiúk és a lányok. Összesítésben megyénk sportoló diákjai nyertek. A győztesnek járó kupát Tokajiné Demecs Katalin alelnök adta át a szolnoki Tiszapartl Gimnázium és Humán Szakközépiskola kosárlabdacsapatának. Április 28-án ismét megrendezte dr. Kenyeres Imre, a Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztő, Beruházó, Szolgáltató Kht. igazgatója a térség mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozói számára azt az agrárfórumot, ahol a mezőgazdaság jelenlegi gondjairól, pályázati lehetőségeiről hallhattak első kézből információkat a jelenlévők. A megyei önkormányzat képviseletében Lóczi Miklós alelnök tartott előadást, aki maga is megyénk egyik legnagyobb mezőgazdasági cégének vezérigazgató-helyettese. Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése 2004. decemberi ülésén arról döntött, hogy Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendészeti és Közbiztonsági Díjban részesíti Halasi Balázs tűzoltó alezredest, a kunszentmártoni hivatásos önkormányzati tűzoltóság parancsnokát, akinek április 29-én Szolnokon, a városháza dísztermében dr. Bozsó Péter főjegyző adta át a kitüntető elismerést Malopolska vajdaságban, Tar- nów járásban a sok turisztikai és történelmi emlékhely egyike az első világháború időszakából máig megőrzött, felújított és rendben tartott katonai temetők sora. E temetők emlékeztetnek a Nyugat-Galícia területén, többek között Tarnów környékén az 1914-15. évek fordulóján az orosz és az osztrák-magyar hadsereg között folytatott véres ütközetekre, melyeket gorlicei áttörés néven tart számon a történelem. A csata helyén lévő, fákkal benőtt temetőkben különböző nemzetek katonái, a lengyelek mellett magyarok, németek, csehek, oroszok, bosnyákok, olaszok nyugszanak. Tarnów járás a gorlicei ütközet és hadműveletek 90. évfordulóján szervezett ünnepségre meghívta Jász-Nagykun-Szolnok megye küldöttségét. Plesna településen, több hivatalos külföldi delegáció, diplomata mellett Tokár István, a megyei közTokár István, a megyei közgyűlés elnöke koszorút helyez el a lengyelországi Tarnów járásban lévő Plesna településen az első világháborús felújított katonai temetőben gyűlés elnöke és Balogh Béla, a nowska temetőben. Az ünnep- állam és az osztrák Fekete Keközgyűlés tagja helyezett el ko- ségen egyházi szertartás kere- reszt társaság támogatásával szorút a Dabrowska Szczepa- tében szentelték fól a lengyel felújított temetőt. Egymillió forint a felnőttoktatás népszerűsítésére A „Holnapért” Közalapítvány Jász-Nagykun-Szolnok Megye Cigánylakosságáért pályázatot nyújtott be a felnőttoktatásnak a cigány lakosság körében történő népszerűsítésére. A pályázat eredményes volt, a kapott pénz felhasználásáról Fodor Andrea roma esélyegyenlőségi szaktanács- adót kérdeztük. B. A. Mint a pályázat előtörténetéről elmondta, a közalapítványt 1997-ben hozta létre a megyei közgyűlés azzal a céllal, hogy a cigány kisebbségekkel kapcsolatos tevékenységekre forrásfeltáró, forrásgyűjtő tevékenységet folytasson. A kuratórium elnöke dr. Őze Sándor, Cibakháza polgármestere. 2004 novemberében a köz- alapítvány pályázatot nyújtott be kétmillió forintra a Nemzeti Felnőttképzési Intézethez. Ennek célja a megyében lévő képzőintézmények közötti együttműködés fejlesztése a felnőttoktatásban, célzottan a roma lakosság számára a felnőttoktatás fontosságának tudatosítása. A pályázat eredményes volt, bár a kapott összeg egymillió forint, amit három részletben kap meg a közalapítvány. A pályázat sikere lehetőséget adott arra, hogy a kistérségekben fórumokat rendezzenek (részben összevonva) a cigány kisebbségi önkormányzati képviselőknek, roma közösségfejlesztő aktivistáknak, roma civil szervezetek képviselőinek, illetve a gyermekjóléti és családA „Holnapért” Közalapítvány Jász-Nagykun-Szolnok Megye Cigánylakosságáért fórumán Toldy Ferencné, a Hilarius Oktatásszervező és Szolgáltató Kft. vezetője a felnőttoktatásról mint a romák életesélyei javításának egyik fontos tényezőjéről tartott előadást Fodor Andrea segítő szolgálatok munkatársainak. Ezek közül az utolsót az elmúlt hét csütörtökén tartották Szolnokon. Ezzel azonban a program nem zárult le, egy intenzív tréninggel folytatódik. Erre a fórumok résztvevői közül fogadtak jelentkezőket, de a roma lakosság köréből közvetlenül is jelentkezhettek érdeklődők. A tréningeken egyebek mellett az álláskeresés, a pálya- orientáció, az önismeret, az an- tidiszkrimináció volt a téma. A jövő héten dől el, hogy egy másik pályázat eredményes volt-e. Ezt ugyan nem közvetlenül a közalapítvány nyújtotta be, hanem Tiszabő települési önkormányzata az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz, de ha nyer a pályázat, a vállalt feladatok teljesítésébe bekapcsolódik a köz- alapítvány is. Köztisztviselőként sem szakadt ei az iskolától- A szülő és a tanügy-igazgaDr. Pereszlényiné Kocsis Éva, a megyei önkormányzat címzetes vezető főtanácsosa március 14- én átvehette a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést, amelyet az oktatási miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök adományozott. Bistey András- Mindkét szülője pedagógus, édesapja Kunszentmártonban iskolateremtő, az ottani szakmunkásképző intézet első igazgatója volt. Nyilván nem véletlen, hogy már korán kedvet érzett a pedagóguspályához.- Már Kunszentmártonban, a gimnáziumban elhatároztam, hogy pedagógus leszek, és ebben a családi hagyomány szerepet játszott. A nővérem is pedagógus lett. Mindig érdekeltek a természettudományok, ezért kémia tagozatos osztályba iratkoztam, majd Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomát szereztem. A pályámat Tiszaföld- váron, az akkori Hajnóczy József Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskolában kezdtem. Tíz évig tanítottam, közben vezették be a technikaoktatást a gimnáziumokban, és engem, mint pályakezdő kolléganőt, beiskoláztak technika szakra Debrecenbe, ugyanis hirtelen szükség lett technikatanárokra. Tíz évig tanítottam, azután váltás következett: az új munkahelyem a Magyar utcában a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet lett, ahol két évet töltöttem.- Ott mivel foglalkozott?- Tanulmányi versenyeket szerveztem gimnazistáknak és közismereti tárgyakból szakmunkástanulóknak, de a feladataim közé tartozott a szaktanács- adók és a középiskolai tanárok továbbképzésének szervezése is.- Mikor került be a köz- igazgatásba?- 1991-ben kezdtem dolgozni a megyei önkormányzatnál a tanügyigazgatásban. Tíz évig fontos feladatom volt a középiskolai érettségik szervezése, de természetesen más munkák is hárultak rám, így foglalkoztam a középfokú intézmények beiskolázásával, a megyei fenntartású intézmények szakmai irányításával.- Ezek a munkák a korábbiaknál másféle felkészültséget igényeltek. Hogyan tudott megfelelni az új követelményeknek?- Elsősorban tanulással. Az elsők között kerültem föl a szakértői névjegyzékre, ’96-tól a Közoktatási Szakértői Egyesület megyei tagozatának elnöke vagyok, tanügyigazgatási és minőségfejlesztési szakértőként. Ehhez alapos felkészülésre és vizsgára volt szükség. 2001 óta az oktatási miniszter megbízásából tagja vagyok az Észak-alföldi Régió Fejlesztési és Képzési Bizottságának. Részt vettem többek között a szakiskolai fejlesztési program pályázati elbírálásában. Rendszeresen végzek a megyén kívül szakértői munkát, gyakran fölkérnek előadásra különféle országos konferenciákon.- Nem hiányzott a tanítás? Nem érezte szükségét, hogy eleven kapcsolatban maradjon az iskolával?- Tudatosan törekedtem rá, hogy ne szakadjak el az iskola hétköznapjaitól, ezért egészen az utóbbi néhány évig tanítottam középiskolában óraadóként fizikát és kémiát. Sőt tervezem is, hogy ilyen módon visszatérek még a katedrára. De szülőként is hosszú idő óta kapcsolatban vagyok az iskolával, hiszen két gyermekem közül az egyik még középiskolás. tási tisztviselő nem került néha ellentétbe?- Előfordult ilyen ellentmondás is, és a szülői tapasztalatok nemegyszer segítettek az igazgatási munkában.- A közoktatásban szinte állandóan viharos gyorsaságú változások tanúi vagyunk. Hogyan lehet megfelelni ezeknek a változásoknak? Mit tervez a következő évekre?- Úgy gondolom, van bennem fogékonyság az új dolgok iránt Ha lesznek új kezdeményezések, szívesen bekapcsolódom. Ha ehhez szükség lesz továbbképzésre, szívesen vállalkozom rá. A régi ta- pasztalatokat föl lehet használni, de aki csak azokra hagyatkozik, az elmarad a követelményektől. Folyamatosan szükség van új ismeretek, tapasztalatok szerzésére. Dr. Pereszlényiné Kocsis Éva fotó csabai Az oldal a megyei önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az intézmény viseli.
