Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-06 / 105. szám

2005. MÁJUS 6., PÉNTEK 7 VILÁGTÜKÖR Ingerli az orosz medvét George bush Egyszerre emlékezik győzelemre és leigázásra Politikai árukapcsolás­nak, diplomácia kötél­táncnak nevezi a külföldi sajtó George Bush ameri­kai elnök ma kezdődő többcélú európai körútját. Csák Elemér George Bush szombaton a há­rom NATO-tag balti állam veze­tőivel tárgyal. Ezt követően egy hollandiai katonatemetőt keres fel, találkozik a királynővel, majd Moszkvába repül a győze­lemnapi ünnepségekre. Végül „hazafelé” ellátogat az amerikai befolyási övezetbe került volt szovjet tagországba, Grúziába. Az út fő pikantériáját az adja, hogy míg az orosz fővárosban Bush a Sztálin-vezette Szovjet­unió hatalmas világháborús ál­dozatait fogja méltatni, a Balti­kumban azt erősíti meg, hogy a második világháború vége a szá­mos európai állam számára szovjet megszállást hozott. ■ Bush megérti a litván el­nök távolmaradását a moszkvai ünnepségekről Bush a litván televíziónak adott nyilatkozatában megismé­telte: megérti Valdas Adamkus litván elnök távol maradását a hatvanadik évforduló alkalmá­ból rendezendő moszkvai ün­nepségekről. A megemlékezése­ken a lett elnök sem vesz részt. Mindkét ország azt nehezmé­nyezi, hogy Moszkva nem haj­landó beismerni: 1940-ben erő­szakkal csatolták a Szovjetunió­hoz a három balti köztársaságot. Feszültséget kelt az orosz­amerikai viszonyban az elnök tbiliszi látogatása is. Grúzia kö­zelítése az Egyesült Államokhoz gyengíti Oroszország nagyhatal­mi helyzetét a térségben, noha Moszkva még egy ideig fenntart­hatja támaszpontját a kaukázu­si országban. Washingtonban mindazonáltal nem győzik hangsúlyozni, hogy az amerikai és az orosz államfő jó személyes kapcsolatot alakított ki egymás­Az elnöki kutyának nem kell gyalogolnia a repülőtér betonján sál, s Bush nem „üzeneteket” akar küldeni Moszkvának. Stephen Hadley amerikai nem­zetbiztonsági főtanácsadó az út kapcsán hangsúlyozta: Oroszor­szágnak is érdeke, hogy szom­szédai szabad és demokratikus államok legyenek. Ezt hangoz­tatta az orosz fővárosban nem­rég Condoleezza Rice külügymi­niszter is, mondván: Moszkvá­nak „nem kell félnie a határai mentén felvirágzó demokráciák­tól” (értsd: a balti hármak, Ukraj­na, Grúzia és Moldova). ■ Oroszország érdeke, hogy szomszédai szabad államok legyenek A Bild című németnyelvű lap­ban Putyin elnök visszautasítot­ta azt a felfogást, hogy a Szovjet­unió lett volna egyedül felelős Németország háború utáni meg­osztottságáért. „Nem a Szovjet­unió, vagy a Vörös hadsereg vét­ke”, hogy a német lakosság is szenvedett a háborúban. Elutasított beadvány EGY HOLLAND BÍRÓSÁG elutasí­totta baloldali szervezetek, illet­ve aktivisták beadványait, amelyekben a kérelmezők in­dítványozták a Hollandiába lá­togató George Bush amerikai elnök őrizetbe vételét. A tíz cso­port, illetve egyén érvelése sze­rint Bushtfelelősség terheli az Egyesült Államok által Afga­nisztán és Irak ellen indított háborúban elkövetett jogsérté­sekért. Álláspontjuk szerint az amerikai elnököt őrizetbe kelle­ne venni a hadijog alapvető jogforrásának számító „genfi egyezmények többszöri súlyos megsértéséért". A bíróság a ke­resetet annak politikai termé­szete miatt elutasította. Bush elnök, akit szombat estére vár­nak Hollandiába, vasárnap a tervek szerint részt vesz a má­sodik világháború végének 60. évfordulója alkalmából a Maastricht melletti amerikai katonatemetőben tartandó megemlékezésen. Választás a szigetországban Rendkívüli biztonsági készült­ség közepette parlamenti válasz­tásokat tartottak tegnap Nagy- Britanniában. Felmérések sze­rint várhatóan ismét megszerzi a többséget a kormányfő vezette Munkáspárt. Az iraki háború kö­rüli botrányok miatt azonban nem valószínű, hogy Tony Blair az előző két szavazáshoz hason­ló földcsuszamlásszerű győzel­met arat. Az ellenzéki Konzer­vatív Párt csak abban reményke­dett, hogy ezúttal elkerüli a sú­lyos vereséget. Közben robbanás történt a New York-i brit konzulátus épülete előtt, de senki sem sé­rült meg, nagyobb anyagi kár sem keletkezett, csupán néhány ablak tört be. A külképviselet a legnagyobb brit diplomáciai létesítmény az Egyesült Álla­mokban a washingtoni nagykö­vetség után. Szakértők nem zár­ják ki, hogy az elkövető tette ösz- szefügg a nagy-britanniai vá­lasztásokkal. Tagadja a jövőt, aki a múltat felejti Auschwitz Gyalog tették meg a három kilométert A múltra való emlékezés és em- lékeztetés fontosságát hangsú­lyozta Gyurcsány Ferenc. A kor­mányfő tegnap az Auschwitz- Birkenau-i volt kényszermunka- és megsemmisítő táborban mon­dott beszédet a holokauszt em­léknapja alkalmából. „Nem fe­lejtjük el, és másoknak sem en­gedjük, hogy elfeledtessék ve­lünk a holokauszt tragédiáját” - mondta a miniszterelnök. Az Auschwitz-Birkenau-i haláltábor Vasúti sín Birkénau ilyaudvar Auschwitz Litvánia LENGYELORSZÁG . Varsó heutige B .Grenzen 1940 és 1945 között 1,1-1,5 millióan haltak meg a koncentrációs táborban Katovice oKrakkó 100 km Auschwitz II Birkenau Gyurcsány szerint nem lehet megbékélni a gyűlölettel; meg­engedhetetlen, hogy származás, vallás, meggyőződés, kulturális vagy más okból különbséget te­gyünk ember és ember között. ) „Aki Auschwitzot megtagadja, az nem csupán holokauszt­tagadó, hanem jövőtagadó. Véd­jük meg ezt a jövőt, védjük meg gyerekeinket, védjük meg em­berségünket.” A több mint ötven ország kép­viselőinek részvételével tartott megemlékezést követően a vi­lág minden részéről érkezett fia­talok, túlélők Marek Belka len­gyel kormányfő és Gyurcsány Ferenc vezetésével gyalog tették meg az auschwitzi tábort a birkenauitól elválasztó több mint három kilométeres utat. Az idei holokauszt-megemlékezés súlyát növeli, hogy csaknem egybeesik a második világhábo­rú európai befejeződésének hat­vanadik évfordulójával. Európai parlamenti elnökök tanácskoznak a hét végén Budapesten Tanulságok és következtetések az EU-tagság első évéről címmel há­romnapos tanácskozást rendez­nek a fővárosban. A rendezvé­nyen részt vesznek többek között az európai parlamenti képvise­lők, valamint Josep Borrell, az EP elnöke. Az unió valamennyi tag­állama magas szinten képvisel­teti magát a parlamenti elnökök éves konferenciáján. Egyaránt a meghívottak között foglalnak he­lyet a nemzeti parlamentek elnö­kei, a csatlakozó és tagjelölt or­szágok, valamint a Nyugat-Bal­kán országainak parlamenti irá­nyítói. Borrell tegnap megbeszé­lést folytatott Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével és Mádl Ferenc köztársasági elnökkel. A parlamenti elnökök találko­zóján Borrell mellett részt vesz Margot Wallström, az Európai Bi­zottság svéd alelnöke is. Magyar szivattyúk segítenek a romániai árvízi védekezésben Sulfina Barbu, a romániai kör­nyezetvédelmi miniszter csütör­tökön levélben kért segítséget Magyarországtól a Temes és a Bega folyók áradása miatt Romá­niában kialakult katasztrófahely­zet mérséklésére. A kérésnek megfelelően a magyar vízügyi szervezetek húsz nagyteljesítmé­nyű, másodpercenként ötszáz li­ter vízszállítási képességű szi­vattyút küldenének hét végén az árvíz sújtotta településekre. Az eszközök telepítését előkészíteni két szakember utazik pénteken a szomszédos országba. Ismeretes, a román környezetvédelmi mi­nisztérium kedden újabb árvíz­riadót rendelt el, mivel Románia középső, északi és nyugati ré­szén a hét közepétől a hét végéig felhőszakadásokra számítanak. Kiemelte a polgári védelem a Tiszából a becskereki baleset egyik áldozatát Megtalálták a Tiszán a három he­te történt buszbaleset egyik el­tűntjének holttestét A kutatásban résztvevő magyar szakemberek ötnapos munka után hazautaztak a Délvidékről. Az egyik eltűnt sze­mély édesapja is megerősítette: látta, amint a szerb polgári véde­lem szakemberei kiemeltek a víz­ből egy holttestet. Az Újvidék és Versec között közlekedő busz egy teherautóval összeütközve április 15-én zuhant a megáradt folyóba a nagybecskereki hídnál. A jár­műben feltehetően több mint hú­szán tartózkodtak, de az eltűntek után kutató szakemberek eddig nem jártak sikerrel. A legnagyobb gazember prága Hárman végeztek fej fej mellett Érdekes felmérést szervezett a cseh közszolgálati televízió. A nézők arról szavazhattak, ki volt minden idők legnagyobb gazembere Csehországban. Az első helyet a volt kommu­nista pártvezér, az ötvenes évek­ben Sztálinhoz való hűségéről közismert Klement Gott- wald „szerezte” meg. A második helyen vi­szont a fiatal, még mindig negyven alatt lévő, pár napja lemon­dott szociál­demokrata miniszter- elnök, Stanislav Gross vég­zett. Vélhetően azért, mert az el­múlt két hónapban széltében- hosszában tárgyalták tisztázat­lan lakásszerzési ügyét, illetve azt, hogy felesége vállalkozása, ha a törvényt nem is, az erkölcsi normákat sértette. A harmadik helyre szintén kortárs politi­kus, a jelenlegi állam- , , fő, VÁCLAV KLAUS ke- 7 rült. Klaus megosztja a cseheket: a többség nem viseli el agresszív, kioktató modo­rát, önkritika nélküli fellépé­seit és sokszor értelmetlen Európa elle­nességét. Újabb öldöklés Irakban toborzó A tettes elvegyült a tömegben Huszonkét embert öltek meg egy tegnapi merényletsorozat­ban. Bagdad központjában egy öngyilkos merénylő robbantot­ta fel magát a hadsereg egyik toborzóirodája előtt. Egyes szemtanúk szerint gépkocsiba rejtett pokolgépet robbantottak fel, mások egy fiatalembert vél­tek látni, aki elvegyült a tobor­zóiroda előtt várakozók között, majd felrobbantotta magát. A támadásban tizenhármán vesztették életüket, köztük négy katona. Közben összesen kilenc rendőrt öltek meg szin­tén a reggeli órákban. Visszavonulás A BOLGÁR PARLAMENT Úgy döntött, hogy a kormány kéré­sére az év végéig teljes egészé­ben kivonják az ország kato­náit Irakból. A határozatot a távozó parlament heves vita után fogadta el, ezért elkép­zelhető, hogy a júniusban megalakuló új törvényhozás felülvizsgálja a döntést. A csapatkivonás 2006-ban azonban bizonyosnak látszik, minthogy a választásokon esélyes baloldal szintén a csa­patkivonás híve.

Next

/
Thumbnails
Contents