Új Néplap, 2005. május (16. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-26 / 121. szám
4 2005. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL RÖVIDEN OLVASÓINKTÓL sóval vagy anélkül? Étkezésünkben nélkülözhetetlen fűszerként van jelen a konyhasó. Sok adat bizonyítja, hogy a túlzott só bevitele emeli a vérnyomást, mely növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Mindezeket megállapított tényként kell elfogadni, ezért világszerte erőfeszítések folynak az egészségvédelem terén a konyhasófogyasztás csökkentésében. Azonban egy mostanában ismertetett amerikai tanulmány ennek ellenkezőjét állítja. Megállapításukat arra alapozzák, hogy a tudósok tizenhárom éven át ebből szempontból hétezernél is több egyént vizsgáltak. Megállapításuk szerint aki 2400 milligrammnál kevesebb konyhasót fogyasztott, annak a szívbetegség kockázata 50 százalékkal nagyobb. A két tanulmányból az egyik ártalmasnak mondja ki a túlzott sófogyasztást, míg a másik a kevés sófogyasztást tartja annak. Következtetésként eddig is meg ezután is az arany középutat választom a mértékletesség betartásával. B. J., SZOLNOK SZERESSÜK EGYMÁST GYEREKEK! Felejthetetlen délután szerveztek községünk gyermekeinek a cserkeszőlői Coop ABC vezetője, Kovács Gáborné és a bolt dolgozói, akik zenés- és kézműves-foglalkozásokkal, versenyekkel, ugrálóvárral, arcfestéssel és rejtvényekkel tették érdekessé a gyerekek programját. Az idő is kegyes volt hozzánk, így valamelyest bepótoltuk az elmaradt falumajálist. Lám, nem kell más, csak szívélyesség, emberség, hogy örömet szerezzünk a gyerekeknek, a felnőtteknek és önmagunknak is. BUDAVÁRI ÁDÁM kié a cica? Szolnokon a Zagyva folyó, a Várkonyi tér, a Pozsonyi út és a vasút által behatárolt területen élt a gazdája annak a hamuszürke, az ál- lán és a hasán fehér színű kandúr macskának, amelyet baleset ért (elütötte valami vagy megdobták), a balesetből már meggyógyult. Egy néni túl bizalmas volt a macskához, a macska viszont ezt nem vette jó néven, így sérüléseket okozott neki. Szeretnénk, ha jelentkezne a cica tulajdonosa, vagy az, aki tudja a cicáról, hogy merre szokott tartózkodni, esetleg veszett állattal találkozhatott-e? NÉV ÉS CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN A közelmúltban ünnepelte Mendler György és felesége, Almási Ilona ötvenedik házassági évfordulóját Fegyverneken. A különleges eseményen nagy-nagy szeretettel köszöntötték őket. (Beküldött totó) FEL ÉVSZÁZAD EGYÜTT Negyvennégy év után vagy?” Az osztályfőnöki órán Negyvennégy év! Milyen könnyű kimondani, átélni azonban már nehezebb! Épp ennyi esztendő telt el, amióta végeztünk az iskolánkban. A közelmúltban újra találkoztunk Jászalsószentgyörgyön a volt iskolánkban. A szervezők - Horváth Jánosáé, Marika, Ádám László és a többiek — áldásos munkájának köszönhetően szép számmal megjelentünk. Néztük egymást. Voltak, akiket név szerint szólítottunk, voltak, akiket megkérdeztünk: „Te ki röviden mindenki elmondta magáról, családjáról a leglényegesebb dolgokat. Micsoda emberi sorsok! Tanáraink, osztálytársaink közül már sokan nem tudtak részt venni a találkozón az élet parancsolata szerint. Főhajtással emlékeztünk róluk az osztályteremben és a temetőben. A finom vacsora elköltése közben már fesztelenül beszélgettünk, megegyeztünk, hogy öt év múlva újra találkozunk. FRANTSIK FERENC, JÁSZBERÉNY ÉVFORDULÓS EMLÉKTÚRA A jászjákóhalmi Horváth Péter honismereti szakkör tagjai emléktúrára indultak a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulóján. A csoport meglátogatta a nagykereki Bocskai-kastélyban lévő emlékkiállítást is (a kép az épület zárt udvarában készült). Eljött az újrakezdés ideje, dönteni kell keresztút — Az ország változás előtt áll Tizenöt évvel a rendszer- váltás után Magyarország keresztúthoz érkezett. Hazánk független, szabad, demokratikus országgá vált, tagja az EU- közösségnek, a rendszer- váltás nyitotta lehetőségeket gyorsan és jól kihasználta, működik a gazdaság, jól funkcionál a kultúra, az önkormányzatok teszik a dolgukat. Ám a megszerzett előny, a javuló versenyképesség, a részbeni modernizáció növekvő egyenlőtlenséggel jár, a gazdagok tovább gazdagodtak, a szegények még inkább elszegényedtek. Hazánkban hárommillió ember létminimum alatt él, százötven- ezer gyermek éhezik, Európában 65-70 millió ember él tartós szegénységben. De jó, hogy felismertük, a nyomor ellenszere a fejlődés, a társadalmi-gazdasági versenyképesség és a szolidaritás erősítése. Közben kiderült, hogy modernizáció és egyenlőtlenség, piacgazdaság és társadalmi igazságtalanság együtt jár. A rendszerváltó ígéretek nem teljesíthetők. Nőtt a létbizonytalanság, kiéleződött a főváros-vidék, a fejlett és fejletlen régiók, város és falu különbsége, olykor ellentéte. A kistelepülések töredék értékekkel és érdekekkel, eltérő szokásokkal, jelentős vagyoni, jövedelmi és életmódbeli különbségekkel, identitás- és mentalitásbeli problémákkal küzdve, megosztott társadalmi viszonyok között élnek. így léptünk be az Európai Unióba, miközben gyengült a politikai rendszer integráló, összeszervező képessége, amely egyenes arányban csökkenti az ország versenyképességét. A pártok megroggyantak, erkölcsi, anyagi és szellemi tartalékaik, úgy tűnik, kimerülőben. A szavazásra jogosult állampolgároknak csupán negyven százaléka él szavazati jogával. A drámai változás elkezdődött, a politikus fut a szavazó után, a szavazó számon kér és dönt, ő az úr. A demokrácia főszereplői meghatározó szerepet játszanak az érték- és érdekérvényesítésben. Valami azonban hiányzik! Mi kell? Csinálni kell egy jobb, versenyképesebb, szolidárisabb, jómódúbb megyét, országot, ami még hiányzik, amire van igény, erő és akarat. Hűség a modern eszmékhez, célokhoz, merészség, bátorság a jól szervezett tettekhez. A szabadsághoz, amit úgy kellene csinálnunk, hogy ne legyen növelhető mások kárára. Hisz' a szabadság és egyenlőség eszméje a szolidaritás megvallása és vállalása nélkül torzó jelenség marad és forrása lehet társadalmi feszültségeknek. Szükséges az igazságosság, a versenyképesség és a szolidaritás összekapcsolása. Nem jó állapot, ha a tehetségek elkallódnak egy pénz- , szavazó-, hatalomcentrikus világban. Ha nem változtatunk, akkor az országot morális ösz- szeomlás fenyegeti. Jól pedig csak művelt és erkölcsös nép élhet, hisz egy társadalom talpköve a tiszta erkölcs, ahhoz, hogy rend legyen egy országban az állampolgároknak követniük és tisztelniük kell az állam által vallott normákat. Magyarország keresztúthoz érkezett, nincs mire várnunk, változtatni kell, eljött az újrakezdés ideje, dönteni kell, mire tesszük a hangsúlyt! A drámai változás elkezdődött! DR. BÁLINT SÁNDOR, SZOLNOK Igazságosság, versenyképesség, szolidaritás Az ország keresztúthoz érkezett, nincs mire várnunk, változtatni kell, eljött az újrakezdés ideje, dönteni kell! Szükséges az igazságosság, a versenyképesség és a szolidaritás összekapcsolása. A holnap, „Ma van az a holnap, amitől tegnap annyira féltem” címmel nyílt meg a napokban Viczay Lajos fotóművész kiállítása a Hild Viktor Városi i Könyvtárban. ■ j A művész évek óta a fotózásnak él. Első munkáját 1977- ben fogadták el, azóta már mintegy kettőszázhúsz kiállításon vett részt, amelyeken nem kevesebb, mint ötszáztíz r munkáját tárta a nagyközönség elé. Több díjat is nyert már, alkotásait önálló kiállításokon is bemutatta. Egyébként a miskolci fotóklub tagja, 2001- ben kapta meg a Mafosz fotóművész diplomáját. Jelenleg Kalocsán él, gyermekei és unokái közelében tölti nyugamitől tegnap féltem díjas éveit, mint „nyugalmazott” aranykoszorús látsze- részmester. A napokban Szolnokra érkezett, és bemutatta a Ma van az a holnap, amitől tegnap annyira féltem című kiállítását. A Hild Viktor Városi Könyvtár földszinti klubszobájában megtekinthető tárlat június 20-ig várja az érdeklődőket. RÁ A levelekből válogatunk. A kiválasztott írások — a levélíró hozzájárulása nélkül, mondanivalójának tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőség álláspontjával. Névtelen vág}' címhiányos írások közlését mellőzzük. Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levélként kezelje. Az írásokat a rimoczia@axels.hu e-mail címre is várjuk. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) »ODOR ISTVÁN FERENC, IÁ.SZJ ÁKÓHALWA
