Új Néplap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-11 / 83. szám

2005. ÁPRILIS 11., HÉTFŐ 9 KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS — Érzékelhetően megnőtt a Fidesz támogatottsága változás Horn jelölésének híre csökkentette Szili híveinek számát Hétfőnként új eredmények lapun A Budapesti Corvinus Egyetem (korábban Budapesti Közgazdaságtu­dományi és Államigazgatási Egyetem) Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás Tanszéke az ASM Kiadói Kft.-vel együttműködve közvéle­mény-kutatást végez a lakosságot foglalkoztató közéleti kérdésekről. A megkérdezettek a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosságról ke­rülnek ki Budapesten, és az ország különböző városaiban. A mláta ugyan nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év feletti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. Kérdéseinkre ezen a héten 613 napilapvásárló adott választ. Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott volna? 30 25 20 15 10 5 0 30,2 a megkérdezettek százalékában Fidesz MSZP SZDSZ MDF Kisebb pártok Nem Nem menne összesen döntött ei szavazni Nőtt a különbség az MSZP és a Fidesz támogatottsága között az előző hét óta. Egy tegnap megren­dezett képzeletbeli választások esetén a Fidesz 30,2 az MSZP 24,5%-os szavazatarányt ért volna el. A Fidesz támogatottsága 3,5 százalékponttal növekedett, míg az MSZP-é csökkent az egy héttel ko­rábbi adatokhoz képest. így a kü­lönbség a két nagy párt között 1,3 százalékpontról 5,7-re növekedett. A kisebb pártokra voksolók és a bi­zonytalanok aránya gyakorlatilag nem változott. A biztos pártválasztók körében 8,4%-kal vezet a Fidesz 40 30 44,2 20 10 0 Fidesz MSZP SZDSZ MDF Kisebb pártok összesen Ezen a héten a megkérdezet­tek 68,4%-a rendelkezett ha­tározott pártpreferenciával. A biztos szavazók 44,2%-a a Fideszre, 35,8%-a az MSZP-re szavazott volna, igya különb­ség a két nagy párt között 1,9-ről 8,4 százalékpontra emelkedett. Az MDF támoga­tottsága 4,5-ről 6,7%-ra nőtt, így egy tegnapi választások esetén átlépte volna az 5%-os küszöböt. Az SZDSZ szavazói­nak aránya csökkent az előző héthez képest. Ha közvetlenül lehetne miniszterelnököt választani, ön kire szavazott volna? Orbán Viktor népszerűsége az előző héthez képest 5,5 szá­zalékponttal, 33%-ra nőtt, így egy közvetlen miniszterel­nök-választásnál ő szerezne több szavazatot. Gyurcsány Ferencre a megkérdezettek 25,5 %-a adná le voksát. A bizonytalanok aránya 4,1 százalékponttal csökkent. Ha közvetlenül lehetne köztársasági elnököt választani, ön kire szavazott volna? A legnépszerűbb jelölt továbbra is Szili Katalin (17,8%), de Glatz Ferenc csak 1,6 százalékponttal maradna el mö­götte. Szintén népszerű még Sólyom László, őt a válasz­adók csaknem 14%-a támogatná. Az előző héthez képest enyhén csökkent a bizonytalanok aránya. A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK - REGGEL-GRAFIKA Glatz Ferenc közvetlenül Szili Katalin mögött áll E HETI közvélemény-kutatásunk­ban ismét feltettettük a napi­lapvásárlóknak azt a kérdést, hogy kire szavaznának, ha köz­vetlenül lehetne köztársasági elnököt választani. Négy jelölt nevét tüntettük fel: Szili Kata­lint, Sólyom Lászlót, Glatz Fe­rencet és az előző héten még nem szereplő Horn Gyulát. TOVÁBBRA IS Szili Katalin a leg­kedveltebb jelölt, ám az előző héthez képest 4,8 százalékpon­tot vesztett, így csökkent előnye a többi jelölthöz képest. A párt szavazóinak körében Szili múlt heti 47,4%-os népszerűsége 34,2 %-ra esett vissza, míg Hornra az MSZP-szavazók 22,1 %-a adná le voksát. Az ösz- szes megkérdezett körében Sólyom László támogatottsága szintén csökkent 5,6 százalék- ponttal. Glatz Ferenc népszerű­sége enyhén növekedett az elő­ző héthez képest, elsősorban az SZDSZ-szavazók erősödő támo­gatása miatt. A leendő köztár­sasági elnök személyét tekintve továbbra is sok a bizonytalan (28,5%), arányuk a Fidesz-sza- vazók között a legmagasabb, 20 %-os. ÖSSZEVETVE a jelöltek támoga­tottságát a különböző iskolai végzettséggel rendelkezők kö­zött, érdekes eredményeket ka­punk. Az alapfokú végzettség­gel rendelkezők körében Glatz Ferenc és Szili Katalin egyfor­ma támogatottságot élvez (14,5%), és itt a legmagasabb a „nem tudom” választ adók ará­nya (mintegy 36,8%). A közép­fokú végzettségűeknél ugyan­csak Szili Katalin a legnépsze­rűbb jelölt, 21,4%-kal. A felsőfo­kú végzettségűek legnagyobb arányban Sólyom Lászlót (26,4%) választanák. TÁJEGYSÉGENKÉNT vizsgálva a jelöltek támogatottságát kide­rül, hogy Budapesten és Dél- Kelet Magyarországon Glatz Fe­renc a legnépszerűbb jelölt. Az észak-keleti régióban és Dél-Du- nántúlon Szili Katalint kedve­lik a legtöbben, míg Sólyom László Észak-Dunántúlon a legnépszerűbb. Mielőbb hasznosítanák a tiszaligeti csapatpihenőt válasz Még nem született konkrét javaslat A március 1-jétől bezárt szolnoki honvédüdülőt a tárca véglegesen haszno­sítani szeretné, de ennek módjára még nincs konk­rét javaslat. Baranyi György A tiszaligeti csapatpihenő (amelyet a köznyelv honvéd­üdülőnek hív) bezárásával kap­csolatos írásunkra, illetve az ál­talunk feltett kérésekre (miért kellett bezárni az üdülőt, mi lesz a sorsa, miként fogják a te­rületet karbantartani?) megér­kezett a Honvédelmi Minisztéri­um Ingatlankezelési Hivatal fő­igazgató-helyettesétől, Szénási Béla mérnök ezredestől a vá­lasz. Eszerint az ingatlan február 28-ig állt a HM ReCreativ Üdül­tetési Kht. használatában. Ezt követően a területet a közhasz­nú társaság visszaadta - a Hon­védelmi Minisztérium ingatla­nainak vagyonkezelői feladatait ellátó - HM Ingatlankezelési Hivatal részére. A döntés hátte­rében gazdasági megfontolások álltak, mivel a kht. a csapatpi­henőt nem tudta gazdaságosan üzemeltetni, így lemondott an­nak további használatáról - fo­galmaz a főigazgató-helyettes. A csapatpihenő végeleges hasz­nosításának előkészítése folya­matban van. Ehhez a területet úgymond honvédelmi célból fe­leslegessé kell nyilvánítani, az erre vonatkozó ingatlanjegyzé- ket március 8-án jóváhagyásra felterjesztették a vezérkari fő­nökhöz. A hasznosítás konkrét formájára csak a jóváhagyás után tesz az ingatlankezelési hivatal javaslatot a honvédelmi miniszternek. Szénási Béla hozzátette: a mi­nisztérium célja a terület végle­ges hasznosítása, mielőbb gaz­daságos megoldást találni az in­gatlan jövőbeni sorsára, meg­előzve ezáltal azt, hogy a csa­patpihenő meglévő műszaki és természetbeni állapotában je­lentős állagromlás következzen be. Jelenleg is biztosított A tájékoztatás szerint jelenleg a tiszaligeti csapatpihenő őrzési­védelmi, minimális karbantartási, valamint üzemeltetési felada­tait a HM Ingatlankezelési Hivatal biztosítja. TÜKÖR Egyedül nem megy...? kistérség A közös feladatokról tanácskoztak az iskolaigazgatók A Jászság általános isko­láinak igazgatói nemrégi­ben megalapították mun­kaközösségüket, hogy a későbbiekben kidolgoz­zák a településeken mű­ködő alapfokú oktatási intézmények együttműkö­désének le­hetőségeit. Terveikről Berkes An­na, a mun­kaközösség soros elnö­ke, a jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatója számolt be la­punknak. Banka Csaba A Jászsági Többcélú Társulás életre hívásával a területfejlesz­tés, az egészségügy, a szociális szféra, illetve az oktatás külön­böző területein munkálkodnak azért, hogy az eddig külön vég­zett feladatok közül mely ponto­kon lehetne megtalálni az együttműködés lehetőségeit. Az önkormányzatok kiadása­inak csökkentésére irányuló tö­rekvések, s bizonyos szakmai szempontok is egyre inkább afelé tolják a kistérségi döntés­hozókat, hogy a sok tekintetben meglévő - az egykori közös ta­nácsok működésében gyökere­ző - ellenérzéseiket félretéve új alapokon szervezzék meg a helyhatóságok működését. Ennek egyik eleme lehet a közeljövőben az általános isko­lák mikrorégiós kooperációja is. Berkes Anna elmondta, hogy az általános iskolák igazgatói­nak munkaközössége az alaku­lást követően a napokban indí­totta meg munkáját. Jászladá- nyon tartott értekezletükön el­határozták, hogy minden intéz­ményvezető összegyűjti azokat a területeket, amelyekben lehe­tőséget látnak az együttműkö­désre. Ezek lehetnek munkajogi, pedagógiai, szakmai kérdé­sek, közös fejlesztések, pályá­zatok stb. A május elején ösz- szeülő következő értekezleten rangsorolják ezeket a területe­ket, s megkezdik a közösen el­látandó feladatok kidolgozá­sát, feltérképezik a forráste­remtés lehetőségeit. Minden­képp szoros együttműködés­ben kívánnak tevékenykedni az önkormányzatok vezetői­vel, hiszen munkáltatóként alapvető beleszólásuk van a tervek kivitelezésébe. Gondok után korszerűsítés Felújították a központi körzeti orvosi rendelő épületét Kunszentmárton- ban. A rekonstrukció a főutca egyik meghatározó épületét érintette. Pókász Endre Korábban a városi egészség­üggyel kapcsolatban elsősor­ban az anyagi problémákról tésnek, így ismét koncentrál­hatnak a fejlődésre és a felújí­tásokra. Ezúttal a körzeti rendelőknek helyet adó impozáns épület kül­seje kapott új festést, valamint az előtte lévő járdaszakaszt is kicserélik viakolor-burkolatra a munkálatokkal megbízott szak­emberek. Egyúttal összekötik mindezt az akadálymentesítéssel, így A város egyik dísze lesz a felújított orvosi rendelő adhattunk hírt, hiszen a szak­orvosi rendelőt, illetve térségi ügyeletet magában foglaló in­tézmény komoly pénzügyi gondokkal küszködött. Ezt si­került megoldania az önkor­mányzatnak, illetve az új veze­már a mozgáskorlátozottak is kényelmesen bejuthatnak ha­marosan a rendelőbe. Összessé­gében négymillió forintot fordí­tanak minderre, ebből 3 milliót pályázaton nyert akadálymen­tesítésre a város.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents