Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

7 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ VILÁGTÜKÖR Állandó feszültségforrás Gibraltár Az egész Földközi-tenger hajóforgalmát ellenőrzi Olykor feszültséget kelt Madrid és London viszonyában Gibraltár. Gyulay Zoltán Aki Gibraltárt birtokolja, az egész Földközi-tengert ellenőrzi. Ezt az Igazságot már a föníciaiak és az ókori görögök Is jól Ismer­ték. A történelem során heves harcok dúltak a tulajdonjogért. A spanyolok kezére került 1462- ben, ám a spanyol örökösödési háborúban, 1704-ben George Rooke brit admirális három na­pig tartó ostrom utón el tudtu foglalni. A háborút lezáró utrechtl békében (1713) a spa­nyol uralkodó lemondott a terü­letről a brit korona javára. Harcászati jelentősége a Szue- zt-csatorna megnyitása után (1869) tovább nőtt, hiszen a ke­leti területek, a kelet-afrikai és a dél-, délkelet-ázsiai brit gyarma­tok felé Irányuló kereskedelem ezen a szoroson Is áthaladt. Mind­két világháború során fontos el­lenőrző pontként szerepelt az erőd, a II. világháborúban az oly kiemelt szerepet játszó tenger­alattjárók mozgásának megfi­gyelésében játszott szerepet a gtbraltórl haditengerészeti és lé­gi támaszpont. A spanyolok azonban a mai napig nem mondtak le Gibraltár megszerzéséről, de a Tony Blair vezette angol kormány nem haj­landó tárgyalni a terület ellenőr­zésének megosztásáról. Brit ha­dihajók Időről Időre flottafelvo­nulást tartanak a Gibraltár körü­li vizeken. Madrid pedig válasz­lépésként néhány hétre lezárja a szárazföldi átkelést. Ez a zárlat átmeneti gondot okozhat a terü­let víz- és energiaellátásában Is. A névadó hadvezér az ormot Héraklész oszlopai­nak nevezték az ókort görögök. A rómaiak Calpeként emleget­ték a szorost Mai nevét az araboktól kapta: a Dzsebel el-Tárlk, azaz lórik hegye, egy Tártk nevű hadvezér emlékét őrzi a mai napig. Ő volt az, akt 711-ben Itt kelt át seregi élén Európába, majd legyőzte a gá­takat, és hatalma jelképeként erődítményt építtetett a sziklán. Amíg egyetlen majom él A szikla arról Is nevezetes, hogy Európában egyedül itt élnek ter­mészetes körülmények között majmok. A magót névre hallga­tó állatok farkatlanok. Egy ro­mantikus legenda szerint addig leng brit lobogó Gibraltár fölött, amíg a majmok ki nem pusztul­nak. A tengeren túli terület lakói, akiknek számát naponta négyezer spanyol Ingázó egészíti ki, gondosan őrzik a majmokat. Gibraltár 500 m SPANYOLORSZÁG FRANCIA0RSZÄG K£iP! Cilii .illái 200 km MAROKKÓ \ AlGÉRIA Brit tengerentúli terület 1713 óta Tirlllit: 6,5 km3 Népesség: 27 649 fű (2001. Júliusi becslés) Qlb, eltéri-»*0'0* Ny.lv: angol, spanyol ^ Brit rendőr Irányítja a forgalmat az egyetlen határátkelőhelyen Haider visszatérne pártja élére, de csak feltételekkel SZABADSÁG- pArt Feltéte­leket szab visszatérésé­hez JÖRG haider karín­nal tartomá­nyi elöljáró, akinek pártja, az Osztrák Szabadságpárt az újabb szakadás felé sodródik. Pulitzer-díJ határon túli magyaroknak elismerés Az életmű ka tegórlában a Magyar Rádió szerkesztőjeként tudományos témákkal foglalkozó Márton An­na kapta az Idei Pulltzer-díjat. Publicisztikái ért Cs. Gylmesl Éva erdé­lyi Irodalomtörténész, kri­tikus és Végei László vaj­dasági regény- és esszéíró, publicista vehette át az elis­merést. Nyilvánosan is megszólalt és hazatért a pápa gyógyulás Gégemetszését követően először szólalt meg nyilvánosan a pápa a vasár­napi Úrangyala-lmádság után. ii. János pál még vasár­nap este visszatért a Vati­kán­ba. Feloldatlan ellentétek Nem sikerült rendeznie a Székely Nemzeti Tanácshoz (SZNT) fűző­dő viszonyát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), amely tisztújító küldöttgyűlést tartott Marosvásárhelyen. Mind­két szervezet az erdélyi, Illetve a székelyföldi önrendelkezésért küzd. Az EMNT gyűlésén élesen bírálták a román és u magyar kor­mányt, valamint az RMDSZ-t. Ugyanakkor elhangzott: részben uz EMNT nyomósának köszönhe­tő, hogy Immár három törvény- tervezet Is megszületett az auto­nómiáról, ráadásul - a küldöttek szerint - az RMDSZ programjába Is nekik sikerült beemeltetni az önrendelkezésről szóló fejezetet. A gyűlés végén négy tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül vá­lasztották újra a szervezet élére uz EMNT eddigi elnökét, Tőkés László klrályhágó-mellékl refor­mátus püspököt. ■.Lukács János, Kolozsvár Kutyabarát és kalácsszerető ügynöklistán Szlovéniát gyakran keverik Szlovákiával Alig tudunk valamit a legsikeresebb jugoszláv utódállamról. Elnökéről, lanez Drnovsekről még ennél Is kevesebbet. Toronyi Attila Bush amerikai elnök bevallotta: Szlovákiáról (!) csak annyit tud, amit annak külügyminisztere (1), Drnovsek úr neki Washington­ban elmesélt. Való Igaz, a két or­szágot sokan összekeverik. Zsák­számra érkeznek Szlovéniának ^ szánt levelek Szlovákiába, és for- J dítva. (Szlovákiát ugyanis saját 1 nyelvén Slovenskónak nevezik.) Az országról azóta hallunk töb­bet, hogy tagja lett az EU-nak és a NATO-nak. Az újonnan csatla­kozók kistigrisének számít; Cip­rus és Málta után Itt a legmaga­sabb az életszínvonal. Janez Drnovsek sokat tett azért, hogy a világtörténelem el­ső szlovén államának sorsa így alakuljon. Mint a jugoszláv hábo­rúról írt könyvében megemlíti, nem volt a szétszakadás feltétlen híve. Ám amikor Belgrád Nagy- Szerbia ábrándját kergetve kirob­bantotta a véres eseményeket, he­lyeselte, hogy Szlovénia - az 1990. decemberi népszavazással - a függetlenséget választotta. A kétmilliós ország népét szo­kás „szlovénul beszélő osztrákok­nak” is nevezni, ami a történelmi sorsközösségen túl arra utal, hogy Szlovénia mindig is a Nyugathoz Janez Drnovsek államfőként egyre több elismerést szerez az országnak tartozott. Drnovsek miniszterel­nöksége és köztársasági elnöksé­ge idején a „balkáni oázis” még jobban felzárkózott Európához. Népszerűségéből a kutyabarát po­litikus akkor sem vesztett, ami­kor neve két éve feltűnt a titói állambiztonság, az UBDA ügynö­keinek listáján. Az internetes bot­rány hamar elült, a „szürke forra­dalmár” arculatának vajmi keve­set ártott. Szlovénia a béke szige­te a forrongó térségben. Ljub- janának csupán Zágrábbal van kisebb viszálya a Piráni-öböl mi­att. Drnovseknek talán sikerül ezt a gondot is előbb-utóbb orvosol­nia, és Szlovénia kijuthat a nem­zetközi vizekre. A megoldást bizo­nyára Horvátország uniós tagsága hozza meg, aminek a szlovén el­nök lelkes támogatója. Janez Drnovsek 1950. május 17-én született Cetjében. 1984-től képviselő a belgrádi parlamentben. 1986-ban doktorált a maribori egyetemen közgazdaságtanból. 1986-1989: bankigazgató Trbovljében, majd diplomata Kairóban. 1989-1990: a jugoszláv állam­tanács elnöke. 1992-2002: szlovén miniszterel­nök. 1992-2002: a kormányzó Libe­rális Demokrata Párt elnöke. 2002 decemberétől államfő. Angolul, franciául, spanyolul és németül beszél Szeret kerékpá­rozni és síelni. Kedvenc étele a potica (töltött, göngyölt kalács). SOROZAT SZOMSZÉDAINK VT Lázadoznak a nagy fizetők európai unió A működőképesség a költségvetés tétje Németország nem maradhat az EU-költségvetés egyik legfonto­sabb befizetője, miközben na­gyon keveset kap vissza a közös­ből - mondta Hans Eichel német pénzügyminiszter. Elemzők a fe­nyegetést a tétek emelésének te­kintik Németország küzdelmé­ben, hogy csökkentse a közös költségvetési befizetések arányát.- Hatalmas terhet kellett a vál- lunkra venni a német újraegye­sítéssel, de még mindig nettóbe­fizetők vagyunk. Az írek közben megelőztek minket életszínvo­nalban, és mégis változatlanul tá­mogatást kapnak - Idézte Elchelt a Focus hírmagazin vasárnap. Eichel nehezményezte, hogy „az EU-alapok több mint fele a mező- gazdasági költségvetésbe kerül, ám Németország nem mezőgaz­Elchel sokallja az uniós befizetéseket daságl ország, úgyhogy nálunk gazdagabb országok többet kap­nak Brüsszeltől". Az EU hat tagállama - Német­ország, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannla és Svédország - nettóbefizetők, va­gyis többet tesznek a közös költ­ségvetésbe, mint amennyit vlsz- szakapnak. Ezért a következő, 2007-tel kezdődő, hétéves költ­ségvetési ciklusban felső határ­ként kívánják rögzíteni, hogy a befizetés felső határa a nemzeti összjövedelem 1 százaléka le­gyen a Jelenleg elfogadott, 1,24 százalékos elvi küszöb helyett. Jósé Manuel Barroso, az Euró­pai Bizottság elnöke januárban úgy nyilatkozott a 2007 és 2013 közötti költségvetési tervekről, hogy nem lehet növelni Európa szerepvállalását, „több Európát" csinálni kevesebb pénzből. Ha - mint egyes országok szeretnék - csökkentenék a közös költségve­tést a nemzeti összjövedelem leg­feljebb 1 százalékára, akkor sze­rinte az EU még vállalt kötele­zettségeit sem tudná teljesíteni. Tiltják a szélsőjobb tüntetéseit berlin A törvény szigorával büntetik a nácik dicsőítését A német parlamenti pártok - le­számítva a szabad démokratá- kat (FDP) - nagy többséggel el­fogadták azt az indítványt, amely korlátozza a szélsőjobboldaliak felvonulásait. A törvénymódosí­tás megtiltja e csoportosulások­nak, hogy gyülekezzenek a két hónap múlva megnyíló berlini holokauszt-emlékhelynél, illet­ve a valamikori koncentrációs táborok területén létrehozott múzeumoknál. A németek szi­gorítják a büntetőtörvény izga­tásra vonatkozó bekezdését is. Eszerint akár három év börtön­nel is sújtható az, aki dicsőíti, mentegeti a náci önkényural­mat, illetve a hitleri rendszert. A tervbe vett módosítást még el kell fogadnia a parlament fel­sőházának (Bundesrat) és a tar­tományok törvényhozásainak is. A szövetségi tartományok várha­tóan összesen további 15-20 til­tott helyszínt fognak saját hatás­körben meghatározni. Az FDP alkotmányjogi aggá­lyok miatt szavazott a törvény- módosítás ellen. Guido Wester­welle pártelnök azzal érvelt a döntés mellett, hogy a szélső- jobboldaliak a „siker esélyével” fordulhatnak a szövetségi alkot­mánybírósághoz, ami számuk­ra „ingyenreklámmal" ér fel. Közben a berlini szenátus be­tiltott két kisebb szélsőjobbolda­li szervezetet. A Berlini Alterna­tíva és a Bajtársi Szövetség hő­söknek nevezett egyes náci veze­tőket, és szerette volna elérni, hogy „külföldiektől mentes öve­zeteket” alakítsanak ki Német­országban. ■ T. A. « i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents