Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-14 / 61. szám
2 :005. MARCUS 3A. HÉTFŐ MÚLTIDÉ ZŐ Már életében gyűjtötték a tárgyait kossuth-kultusz Kalandos utat járt be az államférfi hagyatéka Több százra tehető a hiteles Kossuth-relikviák száma. Ám míg a politikus életének a haza határai között leélt 47 évéből alig marad fenn tárgyi emlék, addig az emigráció olasz- országi szakaszából származónk múzeumokat töltenek meg. Körmöczi Katalin__________ A kiegyezés után olaszországi otthonában élő, a politikai élet aktív alakításától visszavonuló Kossuth Lajos rendszeres kapcsolatot tartott magyarországi híveivel. Az emlékeit rendező, emlékiratait (ni Idős politikus napi anyagi gondjain tisztelői könyvtárának és Irathagyatékának megvásárlásával és a múzeumban való elhelyezésével Igyekeztek segíteni. Eötvös Károly és Hermann Ottó erőfeszítéseit végül siker koronázta, az ötlet találkozott Kossuth azon gondolatával, hogy 1848—1849 emlékeit egy heben, az ország fővárosában kell összegyűjteni. így a Kossuth párthívei által elindított Könyv a polcon Kossuth utolsó lakásának berendeli táncai nil, kőin i tárdrót, imtluigi víéká- iái jegy zékek készültek ré- szint még életében, lészint halálát követően. A dokumentumok-a lapján jószeié- vei lekonstruálható, hog- dolgozószobájában hol állt a köinrcspolc, azon miben művek hebezkedtek el. Életviteléhez fontos adalék utolsó éveiben \e:etett háztartási könyvelése, sőtjennma- mdt egy gazdaasszonyt keie- ső hirdetésének kézimtos fogalmazványa is. gyűjtésből befolyó összegből a Magyar Nemzeti Múzeum számára megvásárolták a turlni köny vtárat és Kossuth irathagyatékát. A hagyaték Nemzeti Múzeumba kerüléséről Kossuth Lajos halála után a fiai Intézkedtek. Turinból azonban egy magán- gyűjteménybe is kerültek tárgyak. Kreith Béla ugyanis a XIX. század második felében 1848—49-es emlékmúzeumot szervezett. A gyűjtemény későbbi elárverezése révén a magántulajdonba került tárgyak egy része Ismét közgyűjteménybe sorolódott - ezekből Szentesen, Miskolcon, Cegléden és a Magyar Nemzeti Múzeumban Is őriznek darabokat. Átfogó Kossuth-klállítás megrendezését a XIX. században részben a hatalmi tényezők, a hivatalos állami politika, részben a családdal kötött szerződés akadályozta harminc évig. A Nemzeti Múzeum a Kossuth- hagyatékot ez Idő alatt ereklyegyűjteményében őrizte, 1924- ben nyílt meg az első teljes emlékanyagot bemutató kiállítás, A Kossuth-kultusz űj fázisát Jelentette a Parlamenti Múzeum létrehozása, a politikus egykori szobáját a Nemzeti Múzeumból átadott ereklyékkel rendezték he, A Parlamenti Múzeum 1949-ben megszűnt, anyagát zömmel a ceglédi Kossuth Múzeumban helyezték el. 1948- ban, a szabadságharc centenáriumán a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett központi nagy gyűfteményes kiállítás melleit további Kossuth-emlék- helyeket és múzeumokat hoztak létre. A rnonokl szülőház a Nemzeti Múzeum fináléja, az emigráció Jelentősebb állomásain - Sumenben, Kütahyában és Torinóban Is - a Nemzeti Múzeum anyagából rendezett kiállítások őrzik Kossuth Lajos emlékét ma Is. Vitézek a múlt ködében szolnoki csata A magyar hadtörténelem szempontjából is fontos ütközet volt A magyeszekhelyen évek óta felelevenítik az agykori izolnokl ceata emlékét Anno, a Damjanich János és Vécsev Károly honvéd tábornokok vezette magyar csapatok kétfelől rohamozták meg Szolnokot, nagy meglepetést okozva ezzel a várost védő osztrák parancsnokságnak. A harcok kezdetben a város határában, az indóháznál folytak. Damjanich törzstisztié, Horváth Pál kapitány az Indóház körüli csatáról Jegyezte fél: „Egy csapat önkéntes lengyel léglonlsta pi- kástnn 86 fő 2 tiszttel azt hitték, mint Igazi lengyel ulánusok, csak a plkával (a lengyelek sajátos fegyvere 283 cm hosszú lándzsa, vasból készült véggel) győzik le az ellenséget. A császáriak ellen vívott támadásaikkal kudarcot vallottak. Bár bátran nekl- rúgtak, de a német lovasok vértesek, s a mellük vaspáncéllal védve volt. Az eltörött pikanyéllel védekeztek a németek éles kardja ellen, Ml volt a következmény? A 86 emberből mind a két tiszt és 60 ember sebesülve és 3 halottul maradt a csatatéren." A honvédek azonban fokozatosan beszorították a horvát határőrökből és u császárvadászokból álló ellenséget a városba. A szegedi honvédek nem mindennapi cselekedettel még az egyik ágyút Is elorozták. Vécsev tábornok ekkor Indított támadást Szandaszőlős felől a Tlsza-hldon át. A császáriak észak felé menekülve többször megpróbáltak átkelni a Zagyván, ám a magas vízállás és a honvédek rohamul ezt meghiúsították, Végül a folyó egyik kanyarulatánál a magyar csapatok vízbe' szorították és fogságba eltették az ellenség java részét. A diadal nemcsak a város, hanem a magyar hadtörténelem szempontjából Is fontos esemény. Bár a téli hadjárat része volt az ütközet, ám az áprilisban meginduló tavaszi hadjárat nyitányaként Is felfogható. Talán ezért is a hagyományőrzők hadijátéka nyitja meg már esztendők óta a megemlékezéseket a megye- székhelyen. A huszárok ké- t sei utódainak csatája, persze ma mór számunkra csak Játék, még akkor Is, hu a Zagyva most Is árad, Történelmi hétköznapok szabadságharc A Nádor-huszárok „nyergeitek és fordultak” Aligha akad ember fia, aki ne ismerné a márciusi ifjak cselekedeteit, a pesti március 15-i eseményeket. Szőkébb hazánk történéseit azonban jószerivel csak a helytörténet elkötelezettel tudják felidézni. Ezekről beszélgetünk Papp Izabellával, a megyei levéltár munkatársával. Teleki József- Az országos események mennyire érintették meg a me- g'ét?- A pesti március 15-i eseményeket minden településen lelkes hangulatú népgyűléseken ismertették, és hamarosan megkezdődött a nemzetőrség szervezése, a honvédek toborzása. A lakosok pénzt, ékszert, ruhaneműt ajánlottak fel a haza javára. A katonaállításban, önkéntesek toborzásában igen Jelentős részt vállalt a különleges kiváltságokkal rendelkező Jászkun Kerület. A jász- kunok körében a katonáskodásnak komoly hagyományai voltak, hiszen kiváltságaikért elsősorban hadi szolgálattal tartoztak. Jelentős számú nemzetőrt állítottak ki, s az újonnan szervezett honvédségbe is küldtek csapatokat.- A leghíresebbek talán a huszárok voltak.- Két huszár alakulata is volt a jászkunoknak. A Lehel huszárezred mintegy 1400 főből állt. Harcoltak a tavaszi hadjárat csatáiban, ott voltak Komárom és Buda felszabadításánál. Öt századuk a világosi fegyver- letétel után sem kapitulált, hanem fegyvereit és zászlóit elrejtve oszlott fel. A Nádor-huszárok története a Kőszívű ember fiait idézi. 1848-ban Csehországban állomásoztak. Amikor hírt kaptak a császári haderő támadásáról, tömeges szökések sorozata Indult meg az ezredből. Az üldözőkkel vívott harcokban sokan életüket vesztetI o A Jászkerületi 48-as hónvédegylet naplója. Az egykori szabadságharcosok Igyekeztek számba venni mindenkit, a honvédektől a tisztekig, akik részt vettek a hadjáratokban ték, másokat hadbíróságok ítéltek halálra. A 650 főből így mindössze 265-en értek haza.- Mennyire volt fontos a szabadságharc vezetőinek Szolnok és a Jászkunság?- A szabadságharc kiemelkedő személyiségei közül többen is jártak a megyében. Damjanich mellett Klapka, Perczel Mór, Leiningen, Vécsev, Vetter Antal is harcolt, illetve átvonult itt csapataival. Kossuth Lajos több megyebéli településen is megfordult. Szolnokra először alföldi toborzókörútja során, 1848. szeptember 26-án érkezett. Az indóháztól vállukon vitték az emberek a városba. Másnap a városháza udvarán tartott népgyűlést. 1859 áprilisában három napot töltött Jászberényben, de járt Tiszafüreden, Karcagon, Kunszentmártonban és Mezőtúron is.- Hogy éltek akkor az emberek, milyenek voltak a szabadságharc hétköznapjai?- A lakosok gyakran igen jelentős terheket vállaltak, Sokan katonáskodtak. Fennmaradt nem egy végrendelet, melyekben a honvédnek állt fiatalemberek rendelkeztek. Az élet azonban nem állt meg. Tovább folytak még a bírósági perek is. Az első, az 1848 Júniusi népképviseleti választásokat például meglehetősen alacsony érdeklődés kísérte. Az embereket Jobban foglalkoztatták a mezőgazdasági munkák. A választáson egyébként helyiek nyertek. Pedig a Jászkun kerülethez tartozó Szabadszálláson Petőfi Sándor is jelölt volt. Ám a radikalizmusától megijedt gazdák még azt is megakadályozták, hogy a beszédét elmondja.- A szabadságharc bukását követte a megtorlás. fegyverletétel után súlyos büntetés várt azokra. akiknél Kossuth-bankót találtak- Á Jászkunság két kormány- biztosát, llléssy Jánost és Varga Imrét halálra ítélték, és több megyebéli szabadságharcos kapott évekig tartó várfogságot, börtönbüntetést. De szigorú büntetés járt még azért is, ha valaki Kossuth-bankót birtokolt. Sokan azonban ennek veszélyét is vállalták, és eldugták a pénzeket. Á kiegyezés után sorra alakultak a honvédegyletek, 48-as olvasókörök, hagyományőrző egyesületek. Szolnokon 1869-ben, egy évvel később pedig Jászberényben emlékművet is állítottak a szabadságharc hőseinek. »
