Új Néplap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-08 / 56. szám

2005. MÁRCIUS 8., KEDD MEGYEI TŰKOR 5 szenvedélybetegség A kisebb-nagyobb nyeremények csupán többnyire a vágy felkorbácsolására elegendőek, a függőség kialakulását gyorsítják fel TÖNKREMENT ÉLETEK A JÁTÉKGÉP BŰVÖLETÉBEN Szenvedély, esetleg embe­ri gyengeség? Meggondo­latlanság, vagy csupán túlzásba vitt szórakozás? A játékgépezők családo­kat tesznek tönkre, mi­közben maguk is anyagi és erkölcsi mélypontra kerülhetnek. Betegség ez a javából — vallják egyre többen, de vajon mit gon­dolnak minderről maguk az érintettek? Pókász Endre Egyik cigarettáról a másikra gyújtott Péter, miközben idege­sen ütögette a játékgép gombja­it, de csak nem hangzott fel az áhított kattogás, amikor a nye­rőautomata kilöki magából a százasokat. — Ma nincs szerencsém — né­zett rám a kialvatlanságtól be­dagadt és beszűkült szeméből. - Ma sem - tette hozzá sóhajt­va. - Lassan abba kéne hagy­nom — hangzott a sómmázott Mint minden esetben, nála sem a gép a vesztes, a kisebb- nagyobb nyeremények csupán a vágy felkorbácsolására voltak elegendőek, a függőség kiala­kulását gyorsították föl. Néhány hónap alatt elveszítette a mun­káját, mert még a költségeire adott munkahelyi pénzt is elját­szotta. Hiába kapott újabb állá­sokat, mindenhonnan elzavar­ták. Egyre fogyott a pénz, az építkezést félbe kellett hagyni, s az egyik nap még a felesége is elhagyta az adósságcsapdába került Pétert. — A múltkor összeszámol­tam, olyan jó ötmillió forintot játszottam el. A félig kész há­zam viszont megvan, ott akarok új életet kezdeni - fűzte hozzá reménykedve, miközben le nem vette szemét a gépről, me­lyen egy tizenéves iskolás ját­szott éppen. — Mi lesz most veled? Létezik visszaút? — Igen, talán létezik. Valami­kor rengeteg barátom volt, most jó, ha kettőt tudok mondani. Ők Függőség Szinte minden mai társadalomban megtalálható a játékszenvedély­hez kapcsolódó függőség. Szokásokon, illetve hozzászokáson ala­pul. A szakirodalom szerint ugyanúgy életünk részévé válhat, mint az evés, ivás, vagy az alvás. A játékgépezés hasonló szenvedélybe­tegség, minta kleptomania, a tisztálkodási kényszer, vagy'éppen a bulimia. vélemény, miközben tovább do­bálta a pénzt a feneketlen gyomrú gépbe. Péter egykor sikeres ember volt, munkaterületén az egyik ’ legjobbnak tartották. Mindene megvolt, szép feleség, gyönyörű kislány, márkás autó, valamint egy épülőfélben lévő ház. Aztán jött az a buli, ahol kocsmáros cimborájánál játszottak a have­rokkal.- Éppen az előléptetésemet ünnepeltük - mesélte immár egy asztalnál. — Az akkori pesti cégemnél lettem fejlesztési igazgató, így nagyvonalú vol­tam, nem sajnáltam a pénzt. Beleszerettem a pörgő gyümöl­csös játékba, a klasszikus félka­rú lett a kedvencem. Azóta min­dennap játszom. Hol nyerek, hol veszítek. szereztek egy pszichológust, akihez hamarosan elmegyek.- Abba tudod majd hagyni?- Szerintem nem lesz gond. Csak elhatározás kérdése - bó­logatott mintegy bátorítva ön­magát. - De most mennem kell, mert már elég sok a bonusz, azt ki akarom venni. VESZÉLYBEN A FIATALOK Sajnos egyre több fiatal jár Pé­terhez hasonló cipőben, csak ők még nem tudják önerőből fizet­ni szenvedélyüket. Csabával és Zolival egy másik szórakozóhe­lyen futottam össze. A két kö­zépiskolás számoltatlanul do­bálta a fémpénzt a gépbe, szem­mel láthatóan majd felrobban­tak az izgalomtól, úgy figyelték az imádott masinát.- Függők vagytok?- Mi?! Ezt meg ki mondta? - kérdezett vissza Csaba megle­pődve.- Csak azért kérdezem, mert szemmel láthatóan óriási örö­möt okoz nektek a játék.- Ja, erre gondol? Á, ezt ma már mindenki csinálja! Szerin­tem nagyon jó kikapcsolódás.- Mennyit költötök rá?- Pár ezret beledobtunk, de ez nem olyan nagy pénz. Az eddig csöndes Zoli szem­mel láthatóan nagyon elgondol­kodott, majd mikor barátja elvi- harzott, ő is megszólalt.- Most, hogy jobban belegon­dolok, valószínűleg nehéz len­ne abbahagyni máról holnapra az egészet. Nekem nincs sok pénzem, de volt már, hogy köl­csön kellett kérnem haveroktól a játék miatt.- Es Csaba? A ruházata alap­ján nincsenek anyagi gondok ott­hon. — Az ő szülei nagyon gazda­gok, de nem adnak neki pénzt ilyesmire. Úgy tudom, hogy né­ha lenyúlja őket, észre sem ve­szik a dolgot. De ma ez annyira általános, egy jobb bulihoz kell vagy ötezer forint, különben nincs társaság, barátok, kikap­csolódás. A fiúk szerint korosztályuk számára épp olyan természete­sen a játékgépezés, mint mond­juk a cigaretta, vagy az ital. Sőt, amolyan szimbólummá is válik egyik-másik társaságban, s bár a zsebpénz határt szab a szen­vedélynek, a lelki kötődés már ekkor kialakul. Az egyik kocs­máros szerint egyre több fiatal tölt el naponta órákat a nyerő­gépeknél, költ el több ezer fo­- A mai napig akadnak szakemberek, akik megkérdőjelezik a szenvedélybetegségek kezelhetőségét - beszélt lapunknak a ká­ros szenvedélyekről Szebeni Erzsébet pszichológus. - Nehéz és hosszadalmas a terápiája, mivel hozzászokásokon alapuló be­tegségről van szó. A családnak és a barátoknak a gyógyulás idején a beteg mellé kell állni, mert így lehet igazán eredményes a folyamat. Azt tanácsolom, hogy feltétlenül kérje egy szakem­bersegítségét, aki ki akar gyógyulni káros szenvedélyéből Szebeni Erzsébet szerint a serdülők is veszélyeztetett korcsoport­nak számítanak.- A fiataloknál a társcsoportok szerepe igen meghatározó, a rossz példa gyakran követendő cselekmény lesz. A szenvedélybe­tegség mára a modern lét egyik legáltalánosabb jelenségévé vált. Összefügg az iparivá, fogyasztóivá váló társadalom etoszával. Minden esetben megfigyelhető, hogy ezeknek az embereknek az érzelmi élete elsivárosodik, a mindennapokat a pénzszerzéssel töltik, adósságaik felhalmozódnak, ezekkel konfliktusaik gene­rálódnak, aktuális életfeladataik sérülnek, vagy hiányoznak. Ez pedig a fiatalok számára különösen veszélyes lehet. rintot. Hétről hétre válik erő­sebbé a késztetés, s a pénznye­lők zenéje, kattogása ugyan­olyan örömforrás, mint másnak a kábítószer, vagy az alkohol. Hajlamosak vagyunk legyinte- ni rá, mondván, ez csak játék, pedig éppúgy nyomorba dönt­het, mint bármely más káros szenvedély. Hogy kevesebb legyen az állástalan MENTOROK A fő cél az, hogy az érintettek közül minél többen munkahelyhez, s rendszeres jövedelemhez jussanak Nemcsak a lakosság idősödik, korosodik, hanem bizonyos mutatók is nem kívánt, negatív folyama­tokat sejtetnek. Elvégre egyre több a hátrányos helyzetű, megváltozott munkaképességű ember: az olyan személy, aki hosszabb-rövidebb ideje képtelen elhelyezkedni, álláshoz jutni. Tehát a cél adott: javí­tani az ő mindennapjaikat, életminőségüket, és olyan programokat teremteni, létrehozni, amelyek elősegítik társadalmi beilleszkedésüket. D. Szabó Miklós Ezt szolgája a Contact Mentálhi­giénés Konzultációs Szolgálat, amely egy szolnoki szervezet. A Foglalkoztatáspolitikai és Mun­kaügyi Minisztérium pályáza­tán közel 80 millió forintot nyer­tek arra a célra, hogy a hátrá­nyos helyzetű munkanélkülie­ket felkutassák. Ezt követően abban segítenek nekik, hogy ja­Debreczeni Sándorné projektvezető vuljon az elhelyezkedési lehető­ségük, ezért velük kapcsolatban személyre szabott fejlesztési programokat alakítanak ki. Ez a program három területet: Szol­nokot, Törökszentmiklóst és Ti­szafüredet érinti. A megvalósí­tás már februárban elkezdődött, és az előzetes felmérések alap­ján mindez kétszázhúsz embert érint Felkutatják, toborozzák, majd kiválasztják, később be­vonják őket a programba. Hogy kikről van szó? Főleg negyvenöt év felettiről, megváltozott mun- kaképességűekről, alacsony is­kolai végzettségűekről, elavult vagy nem piacképes szakmák­kal rendelkezőkről, továbbá olyanokról, akiknek nincs szak­mája. Mentorok, magyarul segí­tők foglalkoznak ezekkel az em­berekkel. Vannak egyéni és cso­Helyi irodák Ami a helyi, mentori irodákat illeti, ezek; Szolnokon a volt szakszervezetek háza a Sza- páry úton, a Széchenyin a Zöld Ház, Tiszafireden a pol­gármesteri hivatal és Török- szentmiklóson a Kossuth La­jos út 112. számú ház lesz. portos foglalkozások, pályater­vek. Mindezek segítik a lelki egyensúly megteremtését Sze­mélyiségfejlesztő, egészségfej­lesztő, életvitel-tanácsadó progra­mok követik egymást néhány hó­nap során. Ezeket a foglalkozáso­kat szakemberek, mentorok tart­ják. Lesz munkavállalói tanács­adás is, az álláskeresésben segíte­nek a munkaügyi kirendeltségek is. A program februárban kezdő­dött és 2006. július 31-én fejező­dik be. Az érintett kétszáz-egyné- hány főt a hónap végére kivá­lasztják, majd elkezdődnek a képzések, foglalkozások. A fő cél az, hogy a fejleszté­sek és a foglalkozások eredmé­nyeképpen az érintettek közül minél többen álláshoz, munka­helyhez és rendszeres jövede­lemhez jussanak. v t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents