Új Néplap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

2 MEGYEI TŰKOR 2005. FEBRUÁR 26., SZOMBAT A *' 2 rögdön a szolnoki helikopterez- A négyszáz méteres magas- red Mi-8-as szállító- és Mi-24- ságból, bekötött módszerrel, té- es harci helikopterei segítségé- li álcaruhában és fegyverrel vei. Az első héten egyébként lö- végrehajtott ejtőernyős ugrások vészed és harcászati feladató- jól sikerültek, ta Megyénkben a legna­gyobb vásárlóerővel Szol­nok, a legkisebbel Ti­szabő rendelkezik. B. Gy. Korábban már közöltünk abból a kutatásból részletet, amelyet a GfK Hungária Piackutató In­tézet adott közre, és 3144 tele­Gazdagok és szegények A vidéki Magyarország tekin­tetében Csornád és Hévíz a két leggazdagabb település, közel negyven százalékkal szárnyalják túl az országos átlagot, míg a legszegényebb területek eredménye ugyan­ennek egyharmadát sem éri el. A sereghajtók Csenyétét (30,3), Gilvánfa (29,2) és Kiscsécs (26, 6). HÍRSÁV Régi-új igazgató Az országban január l-jével létrejött tizenkét környezetvé­delmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, mint egységes Zöld Hatóság igaz­gatói posztjára pályázatot hir­detett meg a Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium. A kiválasztás befejeződött, s ennek alapján március 1-jétől továbbra is a jelenlegi igazga­tó, dr. Hájra István vezetheti a jövőben a szolnoki székhelyű Közép-Tisza Vidéki felügyelő­séget - tájékoztatott a minisz­térium sajtóirodája, (bgy) Szigorúbb ellenőrzés Az adók csökkentésével egy időben szigorítaná az adó­igazgatást Kis Zoltán. Az SZDSZ megyei képviselője szerint egyes esetekben szembetűnő különbség van a befizetett adó és a vagyongya- ^ rapodás kö­Minderről még alkotmánybírósági állás- foglalás is van. Az arányo­sabb közteherviselés érdeké­ben a politikus még alkot­mánymódosítást is elképzel­hetőnek tartana. A vagyon­gyarapodás ellenőrzésével ugyanis lehetővé válna, hogy az eltitkolt jövedelmek után is beszedje az adót a hivatal, (tj) Viviennek nyolc év jutott fájdalom Reménykedtek, hátha csoda történt Fábián Jánosné Ildikó kislánya sírjánál FOIŰ: BAKOS JUDIT Noha a halál, az elmúlás velejárója az életnek, hi­szen tulajdonképpen összetartozó, egymást követő és elkerülhetet­len jelenségekről van szó, mégsem mindegy, kinek hány esztendő jut ezen a földön. Hiszen akit szeretnek, mindegy, milyen életkorban hal meg, pótolhatatlan űrt hagy maga után még hetven-, esetleg nyolc­vanévesen is. Fájdalom, akadnak lelkek, akiknek a nyolcvan esztendő tize­de jut. Mint a kezdetben eleven és örökmozgó, szép kis Viviennek Kun­hegyesen. D. Szabó Miklós Bari Ildikó tizenkilenc évesen Fábián Jánosné lett. Boldogok voltak, mindketten dolgoztak, a fiatalasszony a BHG-ben, Já­nos Németországban. Spórol­tak, haladtak, építkezésbe fog­tak. Érkeztek a gyerekek, első­nek egy fiú, majd 1995. febru­ár 14-én egy kisasszony, Vivi­en. Teljes lett az életük, meg­volt a két gyerek, épült az ott­honuk. A bajok 1998 januárjában kezdődtek, a hároméves lány­nak fájni kezdett a keze. Vé­gigjártak min­den helyet: ügyelet, itt kór­ház, ott kórház, de semmi újat nem tudtak meg. Mivel nem javult az állapo­ta, a szegedi kli­nika követke­zett. Hamarosan megszületett a lesújtó diagnó­zis: leukémia. Il­dikó elájult. El­kezdődött a kislány kemoterá­piája, kihullott a haja, fél év után kétszer vetették alá a ke­zelésnek. Biztatta az adjunk­tusnő. — Szerencséjük van, anyuka, még idejében ide került és nagy a valószínűsége, meg­gyógyul! — így vigasztalta. Valóban: két és fél év tünet­mentesség következett. Felléle­geztek: talán egészséges lesz a csöppség. Iskolába járt, szépen haladt. Egyszer, talán 2002 ok­tóberében azt vette észre Ildi­kó, a kislánya arca furcsa. Fél­recsúszott, és újra elkezdett fájni a könyöke, a karja.- Biztos a sok írás miatt! - magyarázgatták, de ennek el­lenére elvitte az anyukája ismét Szegedre. A sej­tése, félelme be­igazolódott, újra visszaesett. Sőt, bizalmasan megsúgták ne­ki, pár hónapja van hátra a kis­lánynak. Feküdt az ágyban, any- nyi ereje sem volt, hogy men­jen. 2003 janu­árja elején még egyszer haza­engedték, utoljára. Két hétig csodálatosan érez­te magát és tulajdonképpen le­játszotta csöpp kis életét. Éne­kelt, táncolt, játszott, jöttek a rokonok, a nagyszülők, beszél­getett velük. Reménykedtek: csoda történt. Sajnos nem, két hét után akkora fájdalmai let­tek, hogy a tapétát lekaparta a falról a körmeivel. A szülei ma sem állították helyre a falat. Vissza kellett vinni Szegedre, erős gyógyszereket kapott. Amikor magához tért és így szólt:- Jó volt otthon az a két hét. De minek már az ilyen élet, hogy menni se bírok! Jobb len­ne tán, ha nem lennék.- Ne beszélj ilyet kislányom, hiszen gyógyulsz - vigasztalta anyukája és hullottak a köny-! nyei. Az utolsó szava az volt:- Anya, anya - és már más­ra nem maradt ideje. 2003. ja­nuár 31-én este hatkor meg­halt. Az apa változatlanul Német­országban dolgozik, és azóta Ildikó tizenötször volt kórház­ban: többször akart öngyilkos lenni. Velük lakik a húga, Éva, és ott van a nagy fia, aki isko­lás. Szóval nem egyedül él. Mégis valahol a szíve mé­lyén képtelen megnyugodni, elengedni magától rengeteget szenvedett kislányát. Aki már megnyugvást talált a reformá­tus temetőben, nem úgy, mint megtört édesanyja. Naponta kimegy hozzá még a nagy hi­degben is, hogy ne legyen egyedül a kicsi. Azután irány haza: mert főzni kell, mosni, vasalni, hiszen a kisfia is várja anyukáját, a törődést. Viviennek az életből nem egészen nyolc év jutott RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL fegyvernek. Huber Ferenc illet­ményét január elsejétől 385 ezer forintban állapította meg az ön- kormányzati képviselő-testület nemrégen megtartott ülésén, mg Karcag. Aranyos Napok kez­dődnek hétfőn az Arany János Általános Iskolában. Lesz vá­rosi Toldi-erőverseny, iskola Ki mit tud?, pénteken pedig díj­átadó ünnepség zárja az idei programsorozatot, de Öcsöd. Baleset történt tegnap dél körül a 44-es főúton Öcsöd és Kunszentmárton között. Két kamion ütközött össze úgy, hogy egyik hátulról haj­tott bele a másikba. Személyi sérülés nem történt, de a ka­rambolozó járművek akadá­lyozták a főút forgalmát. A kunszentmártoni tűzoltók fél­pályás útlezárás mellett von­tatták el a teherautókat, hgy nagykörű. Immár tizenegye­dik alkalommal rendezik meg az iskolai alapítványi bált, amely ez évben a mesék A tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban továbbra is látogatható a Mesterek és mesterművek című helytörténeti és néprajzi kiállítás. Ugyanitt egyébként március 2-től az Eventus Művészetoktatási Intézmény alkalmazott és elektronikus grafikusainak munkált is megtekinthetik az érdeklődők fi köré szerveződik majd. A ma este hat órakor kezdődő ren­dezvényen ezúttal az óvodá­sok is fellépnek néptánc-elő­adással, az iskola diákjai; va­lamint a pedagógusok pedig a táncok és énekek mellett meséket adnak elő. A bál be­vételéből az oktatás minősé­gét szeretnék javítani külön­böző fejlesztő eszközök és berendezések vásárlásával. RÁ Szolnok. Mészáros Ádám, a Szolnoki Főiskola tanársegéd­je is előadást tart azon a ta­nácskozáson, amit a Politika- történeti Intézet Társadalomel­méleti Osztálya szervez hétfőn két órától Budapesten, a Politi­katörténeti Intézetben, mga Szolnok elöl, Tiszabő hátul vásárlóerő Romlott az érték pülés, valamint a főváros és 23 kerület, illetve a megyék és kis­térségek lakónépességének egy főre jutó vásárlóerő indexét és az ezrelékben számított vásár­lóerőt tartalmazza. Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében a vásár­lóerő-index 85,1, így a megyék közül a 15. helyen van. Megyénkén belül Szolnok vá­sárlóerő-indexe 104,4 (a legna­gyobb vásárlóerővel Székesfe­hérvár rendelkezik a megye- székhelyek közül), a megyei lis­tán ezzel az értékkel az első he­lyen áll. Az előző, két évvel ezelőtti felmérés adatai szerint így ha kismértékben is, de vesztett a vásárlóerő-indexéből (109,6). Szolnokot két jászsági települé­sünk követi: Jászberény (103,8) és Jászboldogháza (91,5). Ezzel szemben a megyénkbéli telepü­lések rangsorában az utolsó he­lyeken található Hunyadfalva (60,9), Tiszabura (52,3) és Ti­szabő (42,7). Téli kiképzést tartottak honvédség Veszélyes az ugrás kát is végrehajtottak — írta a HM honlapja. A téli körülmé­nyek között végrehajtott ejtőer­nyős ugrás mindig veszélye­sebb, mint a nyári. A katonák földet érését ugyanis nehezíti a havas terület, azaz nem látják, hogy milyen ve­szély leselkedik rájuk - például sziklák, árkok, üregek - a fehér lepel alatt. Kéthetes téli kiképzést tudhatnak maguk mögött a szolnoki felderítő kato­nák. Az MH 34. Bercsényi Lászlt Felderítő-zászlóalj katonái a he likopteres deszantolást, vala mint a téli időjárási körűimé nyék között végrehajtott ejtőer nyős ugrást gyakorolták Újdö

Next

/
Thumbnails
Contents