Új Néplap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-18 / 41. szám

4 2005. FEBRUÁR 18-, PÉNTEK MEGYEI TŰKOR A hegedű eredete A vonós hangszerek legismertebbje, a hegedű típusú vonósok legkisebb tagja. Eredete az arab területekről a középkorban Európába át­került rebek nevű hangszerre vezethető vissza. A vonós játék és a hangszer iránt támasztott megnövekedett igények következtében az egyik legkomolyabb építési szakértelmet igénylő hangszer, ám a gondos készítési és játék­technikai bánásmódot a legtöbb húros hangszert meghaladó virtuozitást, vala­mint széles skálán változtatható dinami­kai előadást is megengedő teljesítmény­nyel hálálja meg. A klasszikus hegedű a XVI. század óta szerepel az európai zenében - bár eleinte sokkal kevésbé arisztokratikus hangszernek tartot­ták, mint manapság. Fénykorát a ba­rokk concertók és hegedűvirtuó­zok korában élte, de mint szóló- és szimfonikus zenekari hangszer azóta is a legnépszerűbb hangszerek egyike. A XVII. században hirtelen fejlődésnek in­dult, kiszorítva a gombákat — ezeket a halk, arisztokratikus, régi típusú vonósokat — a színről. A XVII. században a gambafélék és a violafélék (azaz a hege­dűcsalád) már jól elkülöníthetők egymástól a gambák közül csak a mai nagybőgő élte túl (ha nem is teljesen változatla­nul), a századokat a nem historikus zenében - ennek a hang­szernek az alakját összehasonlítva a cselló-hegedű-brácsa for­mával a különbség még ma is szembetűnő. Az eredeti, gom­báknak csapott válla, egyszerűen homorú közepe, általában C alakú hanglyuka, lapos háta és a leggyakrabban lantszerű érintői vannak, míg a violaféléknek a válla is és a középső keskenyedése is ívelt, hangrése falakú, ami pedig a vonókeze­lést illeti, nagyon sokban eltér egymástól a kéztartás, a vonó alakja, súlya, de még az ívelése is. Európában a hegedű nagy népszerűségével egy időben sok országban népi hangszerré is vált A magyar népzenén kívül többek közt német, osztrák, szláv, skandináv, ír és egyéb népzenét is játszanak rajta. A hangszerek kezdték érdekelni —A zongoraórák után úgy éreztem, nem vagyok valami komolyzenei tehetség, így megpróbáltam a hangszerek felé fordulni — idézi fel a szakmaváltás kezdeteit Papp Tibor. Kaszás Imre bácsitól, aki valamikor a zeneiskola hangszerjavítója volt, elles­tem, hogyan kell egy törött hegedűt újból életre kelteni. A karcagi Papp Tibor eredeti szakmája keramikus. Jelenleg azonban a zeneiskola és a város hangszerja­vítója. gamesznál helyezkedett el. Közben édesanyjától kapott egy zongorát, s beiratkozott a zeneiskolába, ahol Koppány Mária volt a tanára, s majd húsz évig énekelt a városi énekkarban, és műkedvelő­ként gitározott. Papp Tibor először csak hob­biként javítgatgatott, Mészáros Ferenc karnagy közbenjárás­ára a zeneiskola elöregedett hangszereit — melyhez az al­mesterfogások elsajátításá­ban. Az évtized alatt a műhelyt is kinőtte, így azt kibővítették számára. Tibor pedig saját költségén újabb célszerszámo­kat vásárolt A hegedű, brácsa, bőgő, cselló és a többi vonós hangszer mellett a zongorák teljes generál felújítása is az ő feladata. Az általa vásárolt gé­pekkel és szerszámokkal most már maga is le tudja gyártani a Dáróczi Erzsébet Papp Tibor kézügyességét már a Zádor úti általános iskolában felfedezték. Tanárai biztatásá­ra rajzolgatott. Érdekelte a tör­ténelem is, ötödikben egy kiál­lításra kerámiatárgyakat és jurtákat készített. Ekkor köte­lezte el magát a fazekasság mellett. Kántor Sándor műhe­lyébe járt el megtanulni a szakmát, majd keramikusta­nulónak ment. Amikor végzett, a helyi agyagipari szövetkezet­ben helyezkedett el, ahol Sz. Nagy István népi iparművész­től is sokat tanult. Keze alól Miska-kancsók, plakettek, pá­linkáspoharak sokasága került ki. Mindig elfogadta az időseb­bek - így szülei — szakmai ta­nácsát, saját tudását is állandó­an fejlesztette. Aztán úgy alakult, hogy munkahelyet váltott, az akkori katrészt az intézmény szerezte be - is reparálgatta. Sípos An­tal igazgató elégedett volt a munkájával, így amint lehető­sége adódott, felvette főállású hangszerjavítónak Papp Ti­bort, aki a város iskoláinak hangszereit is javítja. Folyamatosan képezi magát. Hiszen ma már nemcsak javít­ja, hanem készíti is a hegedű­ket. Debrecenben Szőke Imre hangszerkészítő segít neki a hegedűkulcsokat, az álltartó- kat, a csellókhoz hidat, tucát készít. Emellett elvégzi a hang­szerek lakkozását, restaurálá­sát, valamint hegedűt és cite- rát is tud gyártani. Papp Tibor a hangszerek megszállottja, ezt tudják róla az ismerősei, a kollégái is. Fele­sége is elfogadta, hogy a hang­szerjavítás, -készítés számára egy életforma. Ez a munka sok lemondással jár, mióta azon­ban családja van, gyermekeire a 4,5 éves Alexandra Zitára és a 14 hónapos Zsolt Jánosra mindig szakít időt. Mivel számára a munka az első, így a saját hegedűje nem halad. Lassan már három éve várja, hogy befejezze. Ha végre elkészül, Tibor szeretne vele részt venni egy hangszerkészí­tő versenyen is. Számára min­den problémás hangszer egy kihívás, így most épp egy 1735-ben készült Joseph Klotz- hegedűt és egy még korábbi hangszert restaurál. Az aprólé­kos és pontos munka végén mindkét hangszer eredeti álla­potában fog ismét tündökölni, dicsérve Tibor szakmai hozzá­értését. Ezt többen elismerték már. Legutóbb épp a zongora­hangolását méltatta igazgató­jának, Sípos Antalnak egy bu­dapesti zongoraművész, aki augusztusban játszott a kun városban. mesterfogások Először csupán hobbiként foglalkozott a hangszerek helyreállításával, mára azonban életformájává vált ez a tevékenység A HEGEDŰK ELHIVATOTT „GYÓGYÍTÓJA” Tigáz: a földgázra nem lehet panasz minőség Hétpercenként ellenőrzik a fűtőértéket Nem a gázszolgáltatón múlik, milyen gyorsan melegszik fel a fazékban a víz. A Tigáz hálózatá­ban télen-nyáron ugyanaz a gáz áramlik. Teleki József A földgáz egy olyan termék, melynek ára a minőséget köve­ti - tudtuk meg a Tigáz Rt.-től. Abban pedig nem lehet nagy in­gadozás, hiszen azt szabvány­ban határozzák meg. A fűtőér­téket a Mól folyamatosan, mint­egy hétpercenként a legkorsze­rűbb eszközökkel ellenőrzi, és rendszeresen tájékoztatja a szolgáltatót. Mindez a számlán is megjelenik, így azt a fogyasz­tó is nyomon követheti. A Tigáz szerint a szolgáltatott földgázra nem lehet panasz. Ha néha, így a hideg évszakban, mégis nehezebben forr fel a víz a fazékban, vagy langyosabb víz folyik ki a bojlerből, az an­nak tudható be, hogy télen 5-10 fokkal is hidegebb víz kering a vezetékekben, amit tovább tart felmelegíteni. RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL kunhegyes. Lelkesen készü­lődnek Kunhegyes óvódásai a március 5-én megrende­zendő tavaszváró műsoros délutánra. Nagy Sándorné, az óvodai intézmények vezetője elmondta: ezt a műsoros dél­utánt négyévente azért szer­vezik meg, mert ezzel szeret­nék megköszönni a szülők, patronálok munkáját. A tag- intézmények ovisai külön- külön műsorral is készülnek. KT SZOLNOK. A Nemzeti Ci­vil Alapprog­ram Észak- alföldi Regio­nális Kollégi­uma elnöke, dr. Mészárosáé Parádi Tünde lapunknak elmondta, hogy azok a civil szervezetek, ame­lyek tavaly év végén működé­si költségük finanszírozására pályáztak, napokon belül megkapják a megnyert támo­gatás összegét, a Szolnok. Alkalmasabb pilla­natban aligha hangozhattak volna el a költő szerelmes versei, mint épp Valentin napján, a szerelem ünnepén. A szolnoki Tallinn mozi ren­dezte szavalóversenyen kö­zépiskolás lányok és fiúk mondtak el egyet-egyet azok­ból a költeményekből, ame­lyekben József Attila mérhe­tetlen szeretetvágya és igaz, megértő társ utáni vágyako­zása szólal meg mélysé­gesen. A han­gulatos talál­kozónak is beillő vers­délutánon a választott költeményeket a legihletettebben Pócs Gabriel­la, Hajdú Anikó, Sárai Adri­enn (Verseghy F. Gimnázium) és Vida György (Perfekt Szak- középiskola) tolmácsolta - felfedezvén és felragyoghatván a költő lírai gazdagságának kevésbé ismert színeit. Közös jutalmuk: öcsödi kirándulás, a József Attila Múzeum meg­tekintése. Az emlékezés je­gyében megtekintették a résztvevők Szirtes András modern formavilágú, a költő verseire írott filmetűdjét, s gondolatokat cseréltek alkotó­jával a 100. születésnapi jubi­leumához érkezett József Atti­láról. A filmszínház eme gesz­tusa az évforduló megyei programjának sorába is illesz­kedett. VM zagyvarékas. Alapítványi bál­ra várják az érdeklődőket a művelődési házban szomba­ton este hét órától. Az immár hagyományos rendezvény be­vételével a település szem­pontjából fontos célokat, az is­kolás diákok kirándulását és táborozását, a mazsorettcso- portokat, néptánccsoportokat, a labdarúgócsapatokat és a tollaslabda-szakosztályt sze­retnék támogatni, rá Papp Tibor munka közben, amely életforma is a számára

Next

/
Thumbnails
Contents