Új Néplap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-11 / 35. szám

2005. FEBRUÁR 11., PÉNTEK 5 MEGYEIT ÖKÖR Struccok kérik a porciót a tanyán gazdálkodás Szép pénzt adnak a húsáért, tolláért Dóra Béla védenceivel, a strucc-csapattal. Most keményen kell rájuk fűteni Köztudomású, hogy a ta­nyasi ember - ha bírja erővel — többféle jószág­gal veszi magát körbe. Dóra Béla tanyáját rend­hagyó módon mégsem csak a hagyományos álla­tok népesítik be, hiszen az egyik fűtött helyiség ben jókora struccok kérik a porciót. ” D. Sz. M. Dóra Béla eredetileg zagyvaré- kasi. Dolgozott Pesten is, majd egy merész húzással 1991-ben megvette a megyehatártól pus- kalövésnyire álló, hajdani po­koltanyai iskolát 600 ezer forin­tért. Kapott érte egy halom ro­Astrucchús fajtái Steak: sütni, grillezni, ránta­ni, pácolt hús Fiié: sütni, rántani, pácolt hús Apróhús: pörkölt, gulyás, da­rált Máj: resztéit, pástétom Zúza: pörkölt, füstölni Nyak: leves mot, mert a kéttantermes, két­lakásos épület - amely 1970-ig a nebulók gyarapodását, pallé­rozását szolgálta — úgy nézett ki, mint Sztálingrád több pe­remkerülete 1943-ban. /Ajtók, ablakok nem voltak, a tető úgy zárt, hogy ha kinn esett, benn is. Nem akármilyen erőfeszítés­sel felújíttatta eddig a felét, és istállót épített az udvar végébe. Kétszáz birka, tizenhárom te­hén is volt, de mára a gyapjaso­kon túladott, a tehenek száma is csökkent, és mivel tejkvótája nincs, a tejet a borjak tüntetik el. Azóta Dóra úr rájött: hiába van 27,5 hektár jó minőségű főid, ebből nem lehet megélni, mert a magyar mezőgazdaság­ban valami alapvető mindig hi­bázik. Vagy a termés nem kell, vagy a tej, vagy a hús, vagy az ígért támogatás tűnik el a feb­ruári ködben. Pedig a kinn lakó, három ge­nerációt ölelő család komolyan vette eddig a tanyasi életet, a gazdálkodást. Szélkereket épít­tetett, van áram, világítás, dol­gozik a hűtő. Szeretnénk igazi tanyasi turizmust létesíteni, hi­szen öt ló meg egy csikó azért maradt. A családfő visszament az iparba, mivel jó szakmával rendelkezik: víz-, gáz-, közpon­tifűtés-szerelő. Ezekben a dider­gés napokban otthon van: az ébresztő után etetés, mindenki teszi a dolgát. Reggeli kilenc­kor, afféle tanyasi kímélő: sült szalonna, dinsztelt hagyma, ha­sábburgonya, tojás. Ebéd kettő tájban: valami abból a hízóból, amelyet legutóbb vágtak, meg befőtt. Amikor az elemózsia el­fogy, újabb hízót dolgoznak fel. Az egyik teremben struccok várják, hogy jobbra forduljon az idő. Most tizenhatan vannak, és a melegkedvelő óriási tollasokra keményen fűtenek egy dobkály­hában. Búzát, árpát, lucernát adnak nekik, és ha 110-120 kiló­sakká terebélyesednek, megve­szik őket, szép pénzt adnak ér­tük. Bizony, a kilencvenes évek elején még álmukban sem gon­dolták, hogy egykoron a juhok Pörkölt és bableves A strucchús lágy és leves vö­rös hús, igen alacsony zsír- tartalommal. Manapság ké­szítenek belőle az erre szako­sodott éttermekben strucc- steaket, struccpörköltet, Új­házi strucclevest vagy éppen Jókai struccbablevest is. helyett az afrikai futómadarak húsa, tolla hoz némi forintot az uniós magyar gazdáknak... Egyesületük is van Magyarországra tizenegy éve hozták be az első futómadarat tenyésztési célból. Manap­ság már közel ötszáz tenyésztő van országszerte, ám ezek közül csak mintegy húsznak van jelen­tős madárállománya, összességében közel nyolc­ezer szárnyas rohangál a magyar rónán. Érdek- védelmi szervezetük is van, Magyarországi 1 Strucctenyésztők Egyesülete néven, melynek fő célja, hogy elfogadtassa ezt az állatfajt a ma­gyar közönséggel, s megalakult az Országos Futó­madár Terméktanács is. RÖVIDEN TELEPÜLÉSEINK ÉLETÉRŐL kunhegyes. Az angol és a német nyelv tanítása mellett lehetőség nyílt a lovári cigány nyelv elsajátítására is. A második éve folyó nyelv- tanítást Tassi Krisztina pszi­chológus, egyetemi hallgató, romológus végzi. A Közép- Tisza Vidéki Iskolaszövetség szervezésében február 3-án a Kossuth iskolában huszonöt diák mérte össze tudását lovári nyelvből. A jó hangu­latú verseny az Országos Összetartó Társadalom pro­jekt része, dszm Szolnok. A Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Államigazga­tási Kollégium a napokban megtárgyalta és elfogadta a megyei közhasználatú épüle­tek - kerekes székes mozgás- sérültek, babakocsis kisma­mák részére — akadálymen­tessé tételének helyzetéről szóló beszámolót, és felhívta a me- gyei közigazga- tási hivatalt a to- vábbi feladatok koordinálására. Elrendelte, hogy 2005-ben két alkalom­mal mérjék föl a közhasznú épületeket, és készüljön javas­lat az esetleges hiányok fel­számolásának lehetőségéről, valamint az akadályok meg­szüntetésének költség- és idő­igényéről. BA Tiszafüred. A Zrínyi Ilona Ál­talános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat idén is megtar­totta hagyományos, Zrínyi-na­pok elnevezésű rendezvény- sorozatát, mely során le- I ^ hetőség nyílt példá- Ikt ul a művészetek megismerésére, így a tűzzománckészítés alapjainak elsajátítására is. Emellett játékos vetélkedő­kön, különböző foglalkozáso­kon is részt vehettek a diá­kok, a színes programban ugyanis sportdélután, rajz-, népdal­éneklő, illet­ve szavaló­verseny is szerepelt. A hét folyamán felavatták továbbá az elsősö­ket, akik a végzősöktől átve­hették az iskola jelvényét. A Zrínyi-napok keretében meg­emlékeztek az intézmény névadójáról is, a gyerekek pe­dig színvonalas műsorban elevenítették fel a magyar nép történetének pillanatké­peit. A rendezvénysorozat far­sangi karnevállal zárult, fi A jóléti mindennapok veszteseiről D. SZABÓ MIKLÓS jó volt látni, öröm tapasztalni, hogy Viktórián, a három gyere­két albérletben és egyedül nevelő édesanyán, hány és hány ol­vasónk segített a róla írt cikk megjelenése után. Holott a leg­több adományozóról kiderült, ők sem kimondottan gazdagok, csak a szívük, jóságuk nagyobb az átlagosnál. de nem csak adományok, levelek is érkeztek. A feladók szerint olyan szegény emberektől, akik sorait olvasva, ők is rászorul­nának ezen támogatásokra. Sajnos, mindez feketén-fehéren azt is mutatja: mennyi szegény ember lakik mifelénk is. Hoz­závetőleges fogalmunk lehet csak a számukról, de ha az igaz, hogy mostanság hárommillió ember él a létminimum körül, ez a szám megyénkben elérheti a lakosság harmadát vagy na­gyobb hányadát is. ugyanakkor folyamatosan tapasztaljuk, hogy az igazán szegé­nyek, rászorulók általában soha nem kérnek, mert restellik. Takargatják az őket körülvevő szegénységet. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aki tollat ragad és kér tőlünk valamit, nem érdemli meg a támogatást. Sajnos, mi szerkesztőség va­gyunk, és nem szeretetszolgálat. Nincs olyan emberünk, aki főállásban foglalkozna adományok gyűjtésével, házhoz szállí­tásával. Ehelyett olyan emberi sorsokat villantunk fel, ame­lyek méltatlanok egy uniós államhoz, úgynevezett jóléti min­dennapokhoz. Ezzel is rávilágítunk a politikának arra, hogy napjainkban a sokat emlegetett esélyegyenlőség, felzárkózta­tás még nagyon gyerekcipőben jár... Sok olyan munka létezik, amit az időjárás jellegétől függetlenül el kell végez­ni. Nem számít, ha esik, ha fúj, ha perzsel a nap, vagy mínusz 20 fokos hi­deg van, a sírásóknak dolgozniuk kell. Horváth Győző A temetéseket szigorú ütemezés szerint tartják, tehát szó sem le­het arról, hogy munkájukat akár a rettenetes hideg miatt fel­függesszék. A munkások sze­rény bérük fejében dacolnak az elemekkel. Tapasztalataik sze­rint épp a januári, februári idő­szakban adódik a legtöbb mun­ka, akkor, amikor a fagyos főid­del kell megbirkózniuk. A szol­noki Körösi úti római katolikus temetőben naponta általában két koporsós temetést tartanak. A sírgödrök elkészítését kora reggel kezdik. Attól függően, hogy milyen mélyen fagyott a talaj, legalább 3 órás kemény és a- Ez nem egy egyszerű állítja Gajdos Jenő temető­gondnok. Na­: gyón nehéz : embert találni erre a munká- \ ra. A sírásásból nem lehet ■ meggazdagodni, ennek elle- : nére nagyon kemény fizikai : munka, de kétségtelen, hogy • a rengeteg temetés a sírásók '■ lelkét is megviseli. precíz munkát jelent a szabvá­nyos méretű, szabályos gödör kialakítása. A mostani nagy fa­gyok miatt körülbelül 60 centi vastag, betonkeménységű föld­réteg kiemelésével kell kezdeni­ük. Ehhez már nem elég a csá­kány, ilyenkor a robbanómoto­ros légkalapácsot is használni­uk kell. Túlságosan korán sem szabad a gödröt kiásni, mert a halomba lapátolt nedves föld ilyenkor rövidesen megdermed. MÉZES HÉT Méhészeti fotókiállítással egybekötött, mézes hetet tartanak szom­batig a tiszafüredi városi művelődési központban. Az érdekes felvételek mellett eszköz- és termékbemutató, illetve kóstoló is várja az érdeklődőket FOTÓ: CSABAI ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents