Új Néplap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-24 / 19. szám

2005. JANUÁR 24., HÉTFŐ ALMA MATER 15 — MEGYEI TÜKÖR Markovics Attila párjával, a szegedi Szemes Ágival sodikok, a serdülőknél bronzér­mesek. Egyéniben pedig hat­szoros vidékbajnok, az országo­son bronzérmes. Mindez úgy kezdődött, hogy a nagyanyja Szege­den él. Mivel Csábi­nak van egy ikertesója, ha lenn szünidőztek nála, nem lehetett bírni velük. Nosza, a mama Bécs- ben vásárolt ne- v- ' kik egy műkorcso­lyát. Négyévesen még csak sza­ladgált, bukdácsolt vele, hétéve­sen már edzője volt. Kezdetben egyéni versenyzőként jeleske­dett, de tizenhárom évesen a párosban találta magát. Né­hány lány kinőtte és a jelenlegi partnerével, Szemes Ágival egy­re jobban összeszoknak. Csaba hét közben Kunhegyesen tanul, a hétvégéket pedig Szegeden tölti a műjégpályán: ezek a na­pok szakadatlan gyakorlással telnek. Elég feszes az év első néhány hónapja, bemutató be­mutató után, majd február 26- án szombaton az országos jég­táncbajnokságon szerepelnek. Mégpedig az ifik között a jég­táncban. Titkos tervük: jó lenne valami szép helyezést elcsípni ezen a megméretésen. Elvégre Csabi 16 éves, Ágnes pedig 13, és voltak már harmadikok, má­sodikok, és ha a jég nem tréfál­ja meg őket, a Markovics-Sze- mes táncospár szeretne egyet lépni. Előre... Megsokszorozzák a pénzt NAGY LÁSZLÓ SZAKKÉPZQ^KOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM - KUNHEGYES A hírnév előtt Hogy lesz-e országszerte, sőt tágabb kör­ben elismert jégtáncos Markovics Csabá­ból, az néhány éven belül kiderül. Addig is a tizenhat éves karcagi legény, aki a kunhegyesi suli 9. osztályában szakács­nak tanul, rengeteget dolgozik a sike­rért. Eddig versenyeken, gálaműso­rokon szerepelt már Gyulán, Szegeden, Pesten, Ausztriában, Olaszországban. A sikerlistája sem akármilyen ennek a 175 centi magas, 70 kilós legény­nek, hiszen a jégtáncosok kö­zött voltak már az ifjúsági / kategóriában országos má- Igj Mint mostanság a legtöbb okta­tási intézményben, itt is talán a pénzből van a legkevesebb. Pontosabban fogalmazva akko­ra sincs az iskola költségvetése, hogy saját erőből még fejlesz­tésre is futná. Éppen ezért az is­kolavezetés meg a szaktanárok minden lehetséges pályázati al­kalmat kihasználnak, hogy pluszpénzekhez jussanak, tud­tuk meg Kelemen József igazga­tóhelyettestől. Tavaly tizenhét pályázatot nyújtottak be, ame­lyet néhány ember írt meg. Ösz- szesen 56,7 millió forintra pá­lyáztak, és a tizenhétből csak kettő nem nyert. A tizenöt elfo­gadott „próbálkozás” 46,1 milli­ót hozott, amelyet mind fejlesz­tésre fordítottak. Az iskola oly módon növelte az összeget, hogy saját erőből kétmilliót tett hozzá, így 48,1 milliót áldozhat­tak rengeteg hasznos dologra. Hogy mi mindenre? Cukrászati berendezésekre, internetes la­borra, nyelvi projektre a világ­nyelvprogramban, internetes vételi rendszer kiépítésére, sportszervásárlásra, könyvtár- fejlesztésre, multimédiás infor­matikai rendszer beszerzésére, mezőgazdasági munkagépekre, a szakiskola különböző fejlesz­tési programjaira. Kanó Laci már túljutott az érettségin, amelyet Békés­csabán tett le. Az eredeti­leg füzesgyarmati srác ezt követően jelentkezett a kunhegyesi középiskolá­ba tévé- és videotechnikai műszerész szakra, ahol kétéves a képzés. Laci most 13.-os, és indult Győrben egy komoly, két­napos megméretésen, amelyek Pattantyús na­pokként közismertek. Ez nem más, mint nyomta- tottáramkör-tervező ver­seny. Az első fordulóban adtak egy úgynevezett el­vi rajzot, amelyről az in­dulóknak meg kellett ter­vezni a huzalozási rajzot. Ez volt a verseny első nap­ja, azaz fordulója. Ezután következett a lényeg, mert ezen az adott feladatok szerint különböző méré­seket kellett végezni. Te­hát a szerkezetnek eleve működőképesnek kellett lennie. Ehhez a feladathoz három óra állt rendelke­zésre. Összesen huszon­ötén jutottak a döntőbe, és noha Laci csak fél éve ta­nulja még az elektronikát, Metzinger Ferenc tanár úr diákja derekasan helyt­állt. Egyébként ezt a ter­vezőprogramot a decent­ralizált alap által kiírt pá­lyázaton nyerték el, vala­mint a megvalósításához szükséges nyákmaró be­rendezést is. Kanó Laci még csak fél éve tanút ebben az iskolában, de már egy országos szak­mai versenyen kitűnően helytállt Érettségi után A felnőttekre is számítanak A felnőtt-tagozat vezetője, Szabó Mária tanárnő szerint az iskola tevékeny sze­repet vállalt, illetve vállal a felnőttokta­tás és -képzés területén is. A felnőttok­tatásban esti tagozaton le lehet érettsé­gizni. Ez hároméves, és heti három dél­utáni elfoglaltságot jelent. Ezek után a hallgatók a nappalival egyenértékű gimnáziumi érettségit tesznek. Ami a felnőttek képzését illeti, az is­kola hamarosan tagja lesz az akkredi­tált intézményeknek. Mindez azt jelen­ti, hogy jelenleg a nappali tagozaton oktatott minden szakma felnőttképzé­sen is elsajátítható. Tavaly nyár óta az iskola ECDL-vizsgaközpont. Ezért aki ezen a vizsgán megfelel, európai szá­mítógép-használati jogosítványt kap, akár nappali tagozatosként, akár fel­nőttként tett eleget a vizsgakövetelmé­nyeknek. Az iskolában eddig már har- mincketten tettek eredményes vizsgát. Nyolc újszámítógép A kollégiumban kilencven- három kis- és nagydiák él, akik harmada általános is­kolás focista. Több mint ti­zenöt helyről érkezett ez a kis csapat: még megyén kí­vüli településekről is. Az utóbbi egy évben sokat fejlő­dött a létesítmény: a föld­szinti részt kifestették, két fürdőszobát felújítottak, a pincében konditerem léte­sült, új szőnyegeket vásárol­tak. Tizenegy számítógéppel rendelkeznek, amelyek kö­zül nyolc most érkezett a tanév kezdetén. Mindezek­hez pályázat útján jutottak. A felvételünkön Kovácsáé Grabecz Erika nevelőtanár a számítógép előtt. Az összeállítás az iskola és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az iskola viseli. Védelem a génmanipulált növényektől veszélyesek lehetnek Már több település csatlakozott a Pannónia GM-mentes Régióhoz A kormány legutóbbi ülésén támogatta a génmódosí­tott kukoricafajták importjának és hazai forgalomba hozatalának felfüggesztését. Január 20-tól így tilos a génmódosított kukorica-vetó'mag Magyarország terüle­tén történő' előállítása, felhasználása, forgalmazása, il­letve Magyarország területére történő behozatala. A felhasználásra vonatkozó tilalom alapján a MON 810 génkonstrukciót hordozó kukoricafajták nem vethe­tők. Egyes települések — mint Mezőhék, Karcag — már határoztak arról, hogy területüket génmanipulált nö­vényektől mentesse teszik. Daróczi Erzsébet - BGy Karcagon Hubai Imre, á Nagy­kun Gazdakör elnöke kereste meg azzal a javaslattal az önkor­mányzatot, hogy a város helyi rendeletben szabályozza, illető­leg tiltsa meg a genetikailag mó­; GM-mentes ; települések : Tápiógyörgye; Perenye, Ba- ; ■ konygyirót, Újudvar, Nemes- • : sándorháza, Olasz, Balaton- : : máriafürdő, Balatonszemes, : : Bicske, Nick, Nagytilaj, Gö- • í nyű, Bosta, Szenta, Magyar- \ : szentmiklós, Somogytúr, Za- : : laszentgyörgy, Mihályi, Ma- : : gyarlukafa, Vének, Kelebia • j (tájvédelmi körzet), Várpalo- ■ : fa, Balatonboglár, Mezőhék, : : Hódmezővásárhely, Bakony : • szentlászló, Fenyőfő, Sormás, '■ '■ Marcali, Petőháza, Karcag. dosított (GM) növényi, állati ter­mékek előállítását, kísérleti és köztermesztését a város terüle­tén. Egyidejűleg javasolta, hogy Karcag csatlakozzon a „Pannó­nia GM-mentes Régió”-hoz. A gazdakör elnökének felve­tését megtárgyalta a környezet- védelmi és mezőgazdasági bi­zottság, valamint a képviselő- testület is. Hubai Imre több in­dokkal is alátámasztotta a „Pan­nónia GM-mentes Régió”-hoz való csatlakozás szükségessé­gét. Ezek között volt, hogy az ön- kormányzat már jelentős lépé­seket tett az ökopark kialakítása érdekében. Ezekkel a célkitűzé­sekkel nem fér össze a GM-nö- vények és élelmiszerek előállí­tása. Előre nem látható súlyos és visszafordíthatatlan követ­kezményekkel járhat az ezen termékek környezeti szennyezé­se, más élőlények fertőzése, el­pusztítása. A GM-növények pol­lenjei, virágpora tőlünk függet­lenül több száz méter vagy kilo­méter sugarú körben is megfer­tőzhetik a hagyományos növé­nyeket - írta indokaiban többek között Hubai Imre. Mi a probléma a génmódosítással? A génmódosított élelmisze­rek szintetikus, szükségtelen és nem kívánt élelmiszerek. Ellentétben az ipar állításá­val, a génmódosítás kiszá­míthatatlan és kockázatos folyamat, amelynek követ­kezményeivel senki sincs tisztában. A GM-élelmisze- rek veszélyt jelenthetnek az egészségre, a környezetre és a gazdálkodókra. Hazánkban februárra várható az a rendelet, amely az öko-, a hagyományos és a GM-növény- termesztés együtt-termesztését szabályozná. Addig is a termé­szetvédelmi törvény alapján az önkormányzatnak a védettséget kimondó helyi rendeletben egy­ben védőövezet felállításáról is rendelkeznie kell. Ebben meg­határozhatja, hogy milyen tevé­kenységet szabad és tilos a vé­dőövezetben végezni. A városatyák a fenti kérdés­ben az alábbi állásfoglalást hoz­ták: figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági növények gene­tikai módosítása még mindig elég új technológiának számít, így biztonságossága továbbra is tudományos viták tárgya, továb­bá a genetikailag módosított nö­vények termesztése megoldat­lan jogi, gazdasági, társadalmi és etikai problémát vet fel, így a Karcag önkormányzata csatla­kozik a „Pannónia GM-mentes Régió” kezdeményezéshez. Másrészt a város közigazgatási területét - amennyire lehetsé­ges - a genetikailag módosított növényektől és a belőlük ké­szült élelmiszerektől és takar­mányoktól mentesíti. Az önkor­mányzat GM-mentes politikát követ az általa közvetlenül, illet­Mi az a génmódosítás? A génmódosítás manipulálja a géneket és a DNS-t, az összes genetikai információ hordozóját A hagyományos növényne­mesítéssel szemben a génmódosítás bármely élőlény génjét ké­pes bejuttatni egy másikba. Ezáltal baktériumok, vírusok, nö­vények és állatok génjeit tudják beilleszteni más élőlényekbe, hogy aztán kísérletezzenek velük. Ezeket a növényeket élelmi­szerré alakítják, és a világon mindenütt árulják. ve közvetve nyújtott szolgáltatá­sok (földterület bérbe adása, ét­keztetés, földhasznosítás stb.) kialakítása során, és minden le­hetséges eszközzel elősegíti a génmanipulált növényeket nem használó mezőgazdasági rend­szerek erősödését és fejlődését, valamint rendeletben korlátoz­za a GM-növények termesztését a helyi védettséget élvező terü­letek körzetében. A kialakítandó védőövezet mellett szól az is, hogy Karcag területén 5200 hektáron folyik ellenőrzött ökológiai gazdálko­dás, a Hortobágyi Nemzeti Park 800 hektáron terül el a város határában, továbbá 1200 hektár természetvédelmi területe van a kun városnak (Kecskeri puszta, Zádor-híd). A kormány október 8-án hozott rendeletet az euró­pai közösségi jelentőségű ter­mészetvédelmi rendeltetésű te­rületekről, mely szerint Karcag külterületből 8000 hektár kerül Hogyan ismerhetők fel a GM-termékek? 2004. május elsejétől min­den élelmiszergyártónak be kellett volna vezetnie geneti­kailag módosított termékein az új, szigorúbb jelzéseket. Még a génmódosított takar­mányt is meg kell jelölni, hogy végre a gazda is tudja, mi kerül az etetővályúba. Az új szabályozásnak azonban megvannak a maga hiányos­ságai is. Olyan állati termé­kek (tojás, tej, hús), melyek génmódosított takarmánnyal etetett állatból származnak, nem kell hogy viseljék az összetevők listáján a „geneti­kailag módosított" jelzést. be a Natura 2000 hálózatba, és ebből 4000 hektár érzékeny ter­mészeti terület. (Keretes anyagaink a Green­peace nemzetközi környezet- és természetvédelmi szervezet GM- mentes élelmiszer-ismertető című kiadványából származnak - a szerk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents