Új Néplap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-11 / 8. szám

2005. JANUÁR 11., KEDD 7 ÉRDEKESSÉGEK TÁRLATRÓL-TÁRLATRA Ismeretlen Mozart-portré Eddig ismeretlen Mozart-portrét fedeztek fel a Berlini Galériá­ban. A nyolcvanszor 62 centiméteres olajfestmény Johann Georg Edlinger alkotása, és valószínűleg 1790-ben, Mozart utol­só müncheni tartózkodása során készült, és így minden bizony­nyal az utolsó autentikus portré a rá egy évre elhunyt nagy ze­neköltőről - közölték a Berlini Állami Múzeumok. A festményt hetven évvel ezelőtt szerezte meg a Berlini Galéria. Újbóli azo­nosítását a zenekedvelő Wolfgang Seiller végezte el alapos vizs­gálattal és komputertechnika alkalmazásával. Az azonosításhoz alapul szolgált Mozart 1777-ben Salzburg­ban készült arcképe, amelyet ma Bolognában, a Civico Museo Bibliografico Musicale-ban őriznek. Az azonosítás nyomán a ga­léria restaurátora, Ute Stehr elvégezte az olajfestmény restaurá­lását. A festményt január 27-én, Mozart születésének 249-ik év­fordulóján mutatják be a közönségnek. Másold le a franciákat! Kreatív foglalkozásokat szervez felnőtteknek a Műcsarnok a Mesterművek - 400 év francia festészete című kiállítás kap­csán: a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy lemásolják a világhírű remekműveket. Makovecz Anna képzőművész-peda­gógus lassan két éve tanít a Műcsarnok felnőttoktatás-program­jában. Hetente két délután a jelentkezőkkel a 19-20. század mesterműveit másolják. Ahogyan Makovecz Anna fogalmaz: „Beszélgetünk festés közben. Szó esik technikákról, színekről, arányokról, tónus­ról, ecsetkezelésről, magunkról. Mindenki vitt már haza szé­pen lelakkozott, jól sikerült „másolatot” Monet, Van Gogh, Koszta József, Rippl-Rónay, Klimt, Pisarro, Seureat képeiről ajándékba magának, vagy másnak.” A felnőtteknek szóló, most induló foglalkozásokon a résztvevők lehetőséget kapnak arra, hogy a nagy közönségsikerű francia festészeti kiállítás képeit lemásolják. Am a foglalkozás célja nemcsak ez, hanem hogy „a fent emlí­tett élményen túllépjünk, a képet, mint saját élményünk tárgyát megismerjük, újrateremtsük, technikákkal és anyagokkal is­merkedjünk” - írja a program ismertetetőjében a művész-peda­gógus. A kreatív foglalkozásokra mindig szombaton kerül sor, az első foglalkozás január 15-én lesz. Újjászületik a weimari könyvtár Nagy erővel folyik a weimari Anna Amália hercegnő könyvtár mintegy 60 ezer sérült könyvének helyrehozása négy hónappal a szeptemberi tűzvész után. A katasztrófában 30 ezer könyv, köztük számos egyedi vagy ritkaságnak számító alkotás pusztult el. Ennek kétszeresét sike­rült azonban kimenteniük a tűzoltóknak. A könyveket már másnap elkezdték átszállítani a lipcsei Zentrum für Bücherhal- tungba, ahol jelenleg is folyik „stabilizálásuk". Ez azt jelenti, hogy a könyveket, miután megszabadítják a szennyeződésektől, a rájuk rakódott koromtól, hamutól, oltóhabtól, egyenként mű­anyag tasakokba rakják, és mínusz 20 fokon lefagyasztják. Ez­után hatalmas szárítókba kerülnek, ahol a jég gázneművé válik. Ezt az eljárást egyedül csak itt alkalmazzák. A könyveket ez­után megszárítják, savtalanítják. Végül, amennyire lehetséges, a belső lapok érintése nélkül, helyreigazítják a kötést, a fedőlapokat, hogy a könyv egyben maradjon. A Zentrum munkatársai négy hónap alatt már 30 ezer köny­vet vettek így kezelésbe. A több mint egymillió eurós költsége­ket a szövetségi kulturális minisztérium fedezi. Manfred An­ders, az intézmény igazgatója elmondta, hogy a nehezebb, költ­ségesebb procedúra, a tulajdonképpeni restaurálás ezután kez­dődik. Egyedülálló gyűjtemény látható a Nagykunság „fővárosában”', Karcagon. Az Orvos- és patlkatörténet! kiállítás Igazi kuriózumokkal, a tudomány­ág egykori eszközeiből összeállított tárlattal várja az érdeklődőket. Felnyitották Tutenhamon szarkofágját 82 év után először vették ki a sírból Tutenhamon 3300 éves múmiáját, hogy CT-vizsgálat segítsé­gével sok rejtélyes kér­désre választ kaphassa­nak a kutatók. Január első hetében hosszas előkészületek után kiemelték sírjából Tutenhamon fáraó mú­miáját azért, hogy a csontokat egy számítógépes tomográf se­gítségével megvizsgálhassák. 1968-ban ugyan már egyszer komolyabban is megvizsgálták a múmiát, amikor röntgensuga­ras eljárással próbálták meg be­azonosítani a sérüléseket a ko­ponyán és a csontvázon, azon­ban a kor legfejlettebb techni­kája sem volt elég bármiféle bi­zonyosság megállapításához. Akkor ugyan sikerült megálla­pítani, hogy a koponyán sérülé­sek láthatóak, ám annak okai­ról már nem tudtak megállapí­tani semmit. A számítógépes tomográf segítségével 15 perc alatt 1700 felvételt készítettek a csontokról, ráadásul háromdi­menziós képeket, amelyek nagyban segíthetik a rejtélyes kérdések megoldását. Egyiptomban egyébként ko­moly vita előzte meg Tútenha- mon sírjának felnyitását, mivel az egyiptológusok már régóta tisztában vannak azzal, hogy a múmia és a csontváz igen rossz állapotban van. Zahi Hawass, az ország egyik legbefolyásosabb egyiptológusa szerint azonban a mostani felnyitást követően nemcsak egyszerűen visszahe­lyezik a sírba a múmiát, hanem megpróbálnak az állagán javí­tani a vizsgálatok elvégezte után. Hawass szerint egyéb­ként nem zárható ki az sem, hogy a röntgensugarak segítsé­gével megállapított csontszi­lánkok akkor törtek le a kopo­nyából, amikor 1922-ben felfe­dezték a sírt, mivel Howard Carter és társai nem megfelelő bánásmódban részesítették a múmiát. Egy dolog azonban már most biztosnak látszik: Tli- tenhamont nagy sietve temet­ték el, legalábbis arra enged­nek következtetni a sírban meg­talált értékes tárgyak elhelyez­kedése. A nyolcévesen trónra került fáraó még alig ért serdü­lő korába, amikor hirtelen meg­halt, komoly bizonytalanságot hagyva maga után. A Fuggerektől a pepita garbóig Mindennapi szóhasznála­tunkban olykor észre sem vesszük, amikor haj­danvolt hírességek nevét mondjuk ki. Ki a fukar? Nyilván a fösvény, a kapzsi, a zsugori - vágnánk rá a választ a címbeli kérdésre. Holott a szűkmarkú emberre használt jelző a német Fugger bankárcsalád emlékét őrzi. Szá­mos más közszónkban is sze­mélynév rejtőzik, csak már nem mindig tudunk róluk. Ké­nyelmes rekamiénkra letele­pedve vajon kinek jut eszébe a párizsi szalonélet hajdani szép­sége, Julié Bemard, aki bankár urától nyerte a Madame Réca- mier nevet s a róla elnevezett heverőtípus révén vált halhatat­lanná? A dohányosok sem gon­dolnak egy másik franciára, Jean Nicotra, pedig Franciaor­szág lisszaboni követeként ő küldött 1560-ban orvosi javas­latra dohányt Medici Katalin­nak. A dohányt népszerűsítő dip­lomata nevét, emlékét őrzi niko­tin szavunk. Párizsnál marad­va, a francia fővárosban állító­lag annál a háznál lehetett bér­kocsit fogadni, amelyen Szent Fiácrius (franciául: Saint Fiacre) képe volt látható. A fiá- ker mindazonáltal ma inkább Bécsben tartozik hozzá a város­képhez. A bornit nevű ásvány névadója Born Ignác, akiről a Varázsfuvola Sarastróját min­tázta Mozart. Magas nyakú pu­lóverekben mutatkozott a nyil­vánosság előtt a svéd filmcsil­lag, s így lett Greta Garbo a ma­gas nyakú pulóver, a garbó ke­resztanyja. Derekán kockás kendővel lépett föl egy neves spanyol táncosnő, Pepita de Or­tega, így vált jó százötven éve a pepita névadójává. Hamis régészeti ereklyék a Bibliából Hamisítvány az a régé­szeti lelet, amelyet két és fél évtizeden át Salamon király jeruzsálemi temp­lomából megmaradt egyetlen ereklyeként tiszteltek Izraelben. Egy gránátalmát mintázó, ele­fántcsontból faragott díszről van szó, amelyről eddig azt gondolták a tudósok, hogy a Salamon király által építtetett első Templom (a frigyláda őr­zője, a Jahve-kultusz központ­ja) valamelyik papi méltóságá­nak jelvényéhez tartozott. Az újabb vizsgálatok most megállapították, hogy a mű­tárgy bronzkori, tehát jóval ko­rábbi az i.e. X. században épí­tett első Templomnál. A rajta levő héber felirat pedig, amely szerint a dísztárgy a templom tulajdona volt, legújabbkori hamisítvány. (A Templom, amelyet I. Heródes az i.e. I. században átépíttetett, i.sz. 70- ig állt fenn, amíg Titus római császár légiói le nem rombol­ták. Az Izrael Múzeum egy névtelenül jelentkező műgyűj­tőtől vásárolta meg e műtár­gyat a nyolcvanas években, méghozzá rejtélyes körülmé­nyek között. Az izraeli rendőr­ség és az Izraeli Régészeti Ha­tóság azonban nagyszabású vizsgálatsorozatot hajtott vég­re az utóbbi hónapokban, mert megszaporodtak a műtárgya­kat, régiségeket hamisító háló­zatok az országban. Ennek so­rán újra elővették a hüvelyk­ujjnyi elefántcsont gránátal­mát is, és az újabb vizsgálatok nyomán hamisítvánnyá nyil­vánították e műtárgyat. Az utóbbi időben több hasonló eset keltett nagy feltűnést Izra­elben. A jövő héten áll például bíróság elé Öled Golan mű­gyűjtő, aki azt állította tavaly, hogy birtokába jutott Jakab - Jézus testvére - osszáriuma (csontháza). Utóbb kiderült, hogy bár az osszárium való­ban Jézus korából származik, a felirat napjainkban készült a hamisítvány, és semmi sem bi­zonyítja, hogy a csontháznak bármi köze lenne Jézus család­jához. Artistamatuzsálem a cirkuszból „Az életem olyan, mint Münchhausen báró me­séi” — mondja huncutul mosolyogva a 95 eszten­dős Konrad Thurano, a vi­lág legidősebb aktív artis­tája. Thurano fellépett a párizsi Udó- ban, a hongkongi Palace-ban és Las Vegas kaszinóiban, olyan nagyságokkal együtt jelent meg színpadokon, mint Charlie Chaplin, Bing Crosby, Frank Si­natra és Josephine Baker. A vi­lágpolgár még január 23-ig fel­lép fiával együtt Hamburgban. Kötéltánca a cirkuszi előadások legendás száma és fénypontja - még a fehér tigrisek sem arat­nak nála nagyobb sikert Thura­no 1927-ben kezdte lélegzet elál­lító pályafutását. Az orvos flát egy cirkuszi trapézművészcso­port fedezte fel, amikor úgy 15 éves korában szülővárosa, Düs­seldorf közelében a Rajna part­ján tornászott. Szülei kezdetben cseppet sem lelkesedtek, de az artistacsoportnak jó híre volt. „Boldogan csatlakoztam hozzá­juk és azóta is velük tartok. Egyetlen pillanatot sem bántam meg” - emlékezett vissza Thura­no. Feleségét, Henriette Althoffot a híres Althoff cirkusznál ismer­te meg. 1932-ben házasodtak össze és rövidesen három gyere­kükkel együtt Európa jóformán valamennyi varietéjében fellép­tek. A nácik németországi hata­lomátvétele után a család kiván­dorolt Dél-Afrikába, ahonnan 1858-ban tért vissza Németor­szágba. A hetvenes években Pá­rizsban telepedtek le, majd a nyolcvanas években Amerikába mentek. Az akkor 71 éves Thu­rano már jól benne járt a megér­demelt nyugdíjas korban, de mi­vel nem bírta a tétlenséget, gyak­ran felléptek Las Vegas kaszinó­iban. Napjainkban Dániában él a család, ahol a gyerekek letele­pedtek. Az artistamatuzsálem fi­zikailag még jó erőben van, fek­vőtámaszokkal tartja karban kondícióját, de már alig lát. En­nek ellenére - mint mondja - csak abban az esetben kész fon­tolóra venni a végleges visszavo­nulás lehetőségét, „ha a publi­kum már nem akarja látni”. Patikamúzeumi ilfllvuSOll I

Next

/
Thumbnails
Contents