Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-29 / 303. szám
2004. DECEMBER 29., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Jelenleg a tanulás D. Sz. M. Komoly dilemma előtt áll Kenderes (egyik) legszebb kisasszonya, a húszéves Hangyási Melinda, aki mostanság a helyi középiskola padjait koptatja, amikor a hogyan továbbról van szó. Már leérettségizett, és a vendéglátó technikus minősítésért bújja a könyveket, Ugyanakkor a 167 cen- ti magas, 54 kilós, barna szemű, hosszú, fekete hajú lány mások unszolására már szépségversenyen is kipróbálta magát, ahol nem vallott szégyent így a Kiskegyed-bál szépe megméretésen, Karcagon udvarhölgynek választották. Ami pedig a szabad idejét illeti: szeret lovagolni, és hogy a ki lókkal se legyen baj, sűrűn megfogja a konditerem kilincsét. Az ételek között nem vá—*«~ logatós, az italokból pedig a koktélokat kedveli. Víg kedélyű, a barátjával, baráti társasággal a jó bulikat sem veti meg. Sajnos ezek legtöbbször Hajdúszoboszlón szerveződnek, ahová kocsival jutnak el. Éppen ezért elhatározta, 2005-ben valahogyan a jogosítványt is jó lenne megszereznie. Ha majd ebben a suliban végez, mindenképpen szeretne tovább tanulni, hiszen a Hangyási Melindának most a legfontosabb a tanulás, de lehet, néhány szépségverseny is belefér a Jövő tervei közé több szakma, oklevél sohasem felesleges. Hogy a szépipari tervek se maradjanak ki: bár mostanság első és a legfontosabb a tanulás, de az elképzelések között még további szépségversenyek is szerepelnek. Különösen úgy, hogy a barátja, Attila is támogatja ez irányú elképzeléseit. Példaértékű a jászapáti kisebbségi önkormányzat munkája A Jászapáti Cigány Kisebbségi Önkormányzat idén is eredményesen dolgozott. Pontos munkájukról még az Állami Számvevőszék is elismeréssel szólt. Nagyfokú tudatosságra vall, hogy feladataikat a négy évre szóló ciklusprogram szerint végzik, s ezzel egyedülállóak a megyében, de talán az országban is. Bátor Judit- Legfontosabb feladatunknak a helyi cigányság foglalkoztatását, illetve a gyermekek eredményes iskolai szereplésének támogatását tartjuk, hiszen a cigány etnikum beilleszkedését segíteni elsősorban az e területeken jelentkező nehézségek enyhítésével tudjuk - nyilatkozta Farkas András, a kisebbségi önkormányzat elnöke. Céljaik megvalósulásában nagy szerepe van a helyi képviselő- testületnek, valamint szorosan együttműködnek a foglalkoztatási menedzserrel és a munkaügyi központtal, amelynek eredményeként helyi vállalkozóknál és környékbeli cégeknél tömegesen helyezkedhettek el a jászapáti cigányok. A kisebbségi önkormányzat a felnőtteket folyamatosan ösztönzi a továbbtanulásra, így idén huszonötén szereztek szakmát. A gyermekek is egyre inkább ráébrednek a tanultság fontosságára: ebben az évben százhatvan cigány tanuló jogosult tanulmányi ösztöndíjra, valamint húsz közép- iskolás kaphatott egyszeri támogatást a megyei önkormányzattól. A kisebbségi önkormányzat iskolakezdéskor hatvan első osztályos roma kisgyermeknek vásárolt iskolatáskát és tolltartót, Mikuláskor pedig - etnikai hovatartozástól függetlenül — háromszázötven óvodást és az eltérő tantervű tagozat hetven tanulóját ajándékozta meg. A romatelepen eredményesen zárult a tisztasági program: pályázaton negyvenhat kukát és facsemetéket nyertek, valamint még tizenkét házra felkerült a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú táblácska. A kisebbségi önkormányzat cigány fiatalok részére idén újabb négy otthont építtetett. Legjelentősebb kulturális rendezvényükön, a jászsági romanapon szépen szerepeltek a helyi és a környékbeli futball- és kultúrcsoportok, az ünnepség záróakkordjaként pedig remek hangulatot teremtettek a sztárvendégek. A hegyek helyett a szomszéd házra lát Bernád Sándorék élete szűk tizenöt esztendeje alapvetően megváltozott. Addig Tekerőpatakon laktak, a Gyergyói-medence egyik színmagyar falvá- ban, ahol csak a rendőrök beszélgettek románul. Ha kinézett a fából ácsolt, igazi mesterműnek számító szülői házból, a Hargita csúcsai integettek felé. Ha most kipillant a szolnoki Széche- nyi-lakótelepi hetedik emeleti lakásuk ablakából, szemben velük egy másik tízemeletes betonkolosszus figyeli őket. Hogy mi minden késztette a most 83 éves férfit, meg a feleségét egykoron a szülőföld elhagyására, erről szól az írás. D. Szabó Miklós Születését 1921. szeptember 7- én jegyezték be a tekerőpataki matrikulába. Hárman voltak testvérek: két fiú, egy lány. A fiútestvérét 23 évesen elvitte a szíve. A szülők gazdálkodtak, jószágtartással foglalkoztak, de az apja úgy volt vele, ő iparos legyen. A nagybátyja Brassóban lakott, magával vitte az iskolái elvégzése után, és mivel ő férfi és női szabó volt, így adatott az ifjú Sándornak is ez a szakma. Közben történt egy és más, a határokat részben visszameszelték a régiekre, így szabadon utazhatott Budapestre is, mint friss szakember. Itt két évig dolgozott, majd amikor 1944 őszén újra visszakerültek a román fennhatóság alá, a Trianon utáni országhatárt egyik társával néhányszor illegálisan átlépte. Nem a hivatalos átkelőknél, hanem csak úgy, szabadon. Sajnos a barátja ezzel egyszer eldicsekedett egy társaságban, ahol akadt jótevőjük, aki besúgta őket. Fél évre börtönbe került, ezt az időt is Brassóban töltötte. Kutya rosszul bántak vele, de kibírta. Kiszabadulva már nem mehetett vissza Pestre, szülőfalujába került és kiváltotta az ipart. így Tekerőpatak egyik elismert, kedvelt szabója lett 1945-1990 között. Igen ám, de közben a család- alapításra is gondolni kellett, mert annak is eljött az ideje.- Olyan lányt vegyél el, akit be tudsz tanítani, mert így a bér meg a szakma is a családban marad - javasolták sokat látott, tapasztalt, bölcs ismerősei. így is lett: Tódor Ica személyében rátalált az igazira. Harmincéves volt, a szép, szőke lány tízzel kevesebb, amikor összeházasodtak. Született két lányuk: rengeteget hajtottak, hogy biztosított legyen a neveltetésük, taníttatásuk. Varrtak a papnak, a párttitkárnak, az ismerősöknek, a rokonoknak, fiataloknak, időseknek, az egész településnek. A hírük messze Az idős mester, Bernád Sándor azzal a lengyel varrógépével, amelyik évtizedekig szolgálta. Most már csak a családnak varr szállt, jöttek kuncsaftok a Gyergyói-medence többi részéről is. Nagykabát, zakó, öltöny, nadrág, szoknya, ing, semmi se fogott ki rajtuk, de felvállalták a régi ruhák átalakítását, javítását is. Közben telt-múlt az idő, és egyre rosszabb volt magyarnak lenni ott, odakinn. A két lány átköltözött Magyarországra, Szolnokra. Itt alapítottak családot, az idősebbik könyvelő, a húga orvos. Itt is, ott is egy gyerek született.- Egyedül maradtunk kinn a párommal, akár az ujjam. Ezért a forradalom után mi is felpakoltuk a bútort, és utánuk jöttünk. Többször visszalátogattak, mert Sándor bácsinak nagyon fáj a szíve a szülőfaluja után. Ott nyugszanak a temetőben a szülei, ott laknak az ismerősök, él az egyre kevesebb barát. Pedig itt is jó a soruk: urak lettek idős korukra. A lányaik segítenek nekik, takarítanak, a felesége bevásárol. Tavaly még ő is sokat sétált, de azóta a reumája leszűkítette a távolságot, így marad a lakás, hiszen nehezen jár. Marad a tévé, újság, meg várja a családot, nagyon várja. Célegyenesben a gyülekezeti ház építése Utolsó szakaszához érkezett a napokban a tószegi református egyházközség új gyülekezeti házának építése. Az idén elnyert pályázati forrásoknak, illetve támogatásoknak köszönhetően már csak néhány millió forint hiányzik a beruházás befejezéséhez. Bugány János Az építkezés még 2002-ben adományokból indult - tájékoztatta lapunkat a tószegi lelkész. Vízkelety Mártától megtudtuk, a munkálatok tavaly folytatódtak. Ennek eredményeként tizenhárommillió forintból a múlt év végére már szerkezetkész állapotú létesítményt hagytak maguk után a szakemberek. Idén a kivitelezés újabb lendületet kapott, mivel az egyház- községet több helyről is támogatták a kezdeményezés megvalósításában.- A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Az utolsó simítások előtt áll az új épület pályázatán ötmillió forintot forintos támogatása is kiegé- elárulta, immár mindössze ötnyertünk, amelyet az egyház- szített - vette számba az ez évi millió forint hiányzik a gyülekerület félmilliós, illetve a me- forrásokat a lelkész, aki érdek- kezeti ház teljes befejezéségyei önkormányzat 300 ezer lődésünkre válaszolva azt is hez. JÁNOS
