Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-22 / 298. szám
6 2004. DECEMBER 22., SZERDA MEGYEI TÜKÖR A megállított idő könyve A Jászapátiak Baráti Egyesülete immár a harmadik kötettel segíti a város történelmének megismertetését. A Tanyavilág, eltűnt világ című első kötet, és Rusvai Lajos: Jászapáti története című könyve után egy különleges kiadványt bocsátott útjára: a Jászapáti képekben című vaskos kötet nagyjából száz év jellegzetes fotóit gyűjti össze. Bistey András A mintegy kéttucatnyi vállalkozás, intézmény, társadalmi szervezet és több száz egyéni előfizető összefogásával megjelent könyv kiadása ismét bizonyítja, hogy Jászapátin, mint egyébként az egész Jászságban, igen erős a helytörténet iránti érdeklődés, ami a sajátos jász identitás továbbélésének bizonyítéka. A Jászapáti képekben című kötetben az 1850-es évektől számított száz év fotói láthatók. A bőséges anyag lehetővé tette, hogy a hétköznapok és ünnepek felelevenítésével a múló időt mintegy megállítva újra át- élhetővé tegyék egy közösség száz évét. Szerencse, hogy az utolsó pillanatban összegyűjtötték ezeket a képeket, amikor még élnek azoknak a nemzedékeknek a tagjai, akik tudják, hogy kik láthatók a képeken, milyen célt szolgáltak a régen lebontott épületek, mit ünnepelnek az ünneplőbe öltözött nők és férfiak. „Visszanéznek ránk azok, akik sokat tettek városunk előrehaladása érdekében, megpillanthatjuk azokat a helyszíneket, amelyekre személyesen vagy az idősek elmondása alapján emlékezhetünk.” Lóczi Miklós, a Jászapátiak Baráti Körének elnöke írja ezt a könyv előszavában. Dr. Farkas Ferenc bevezetője sokoldalúan elemzi a fénykép és az ember viszonyát, az ember vágyát, hogy megállítsa és a kép segítségével újra átélhetővé tegye a rendkívüli, ünnepélyes pillanatot. Ő írta az egyes fejezetek előtt álló rövid esszészerű bevezetőket is, amelyekben eligazítja a képek nézőit az illető témakör legfontosabb tudnivalóiban. A kötet létrehozásának hatalmas munkáját népes csapat végezte el: dr. Farkas Ferenc, Gulyás Piroska, dr. Győri Gyula, dr. Suba György, dr. Suba Györgyné és Szikszói Mária gyűjtötték, rendszerezték, tervezték, szerkesztették és írták ezt a maga rendhagyó- ságában kitűnő könyvet, amely folytatásért kiált, remélhetőleg nem hiába. :>1 , ■ .,a Jászapáti képekben Az 1850-es evektől az 1950-es évekig Jászapátiak Baráti Egyesülete 2004 Elsőbbség a gazdaságnak A gazdaságnál nincs fontosabb — vallja a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke. Lits József a napokban vehette át az Év Vállalkozója Díjat. Teleki József Vállalkozások létrejönnek és megszűnnek. Mindez természetes. Ám ha több szűnik meg, mint amennyi születik, akkor már arra oda kell figyelni - állítja Lits József. A VOSZ megyei vezetője szerint mostanság nehéz évek járnak a vállalkozókra. Legalábbis ezt jelzi a gazdaság szeizmográfja, az építőipar. Lits József pedig ebben is járatos, bár négy éve már egy adótanácsadó és könyvvizsgáló céget vezet. Pályáját azonban az építőiparban kezdte. Az ÁÉV- nél 28 évet dolgozott különböző beosztásokban. A rendszerváltást követően építési vállalkozásba fogott. A Hamburgban eltöltött tizenegy esztendőt ’ hidak, alagutak, lakótelepek, irodaházak fémjelzik. Az északnémetországi évek hozadéka közt könyveli el, hogy megtanulta a nyugati munkakultúrát és azt, hogy a teljesítményt el kell ismerni. A VOSZ társelnökeként és megyei vezetőjeként azonban nem csak az építőiparra figyel. Elsősorban a mikro-, valamint a kis- és középvállalkozók gondjait igyekszik szem előtt tartani. Bár kétségtelenül a nagyvállalatok adják a hazai termelés döntő részét, ám a cégek 90 százaléka mikrovállalkozás, 8 százaléka pedig kis- és közép- vállalkozás. így ezek a vállalkozók foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót is. Többségükben jó szakemberek, asztalosok, cukrászok stb., ám a hivatali útvesztőkben nehezen igazodnak el, és az érdekérvényesítő képességük is alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké. Mindennek jegyében szervezett VOSZ a kisvállalkozóknak előadásokat az európai integrációról, felhíva a figyelmet az unió lehetőségeire, a közösségi és a hazai forrásokra. Az Év Vállalkozója Díj azonban több mint egy-két év munkájának elismerése. Életműdíjnak is tekintik a gazdasági élet szereplői, hiszen korában olyanok kapták meg az elismerést, mint például Béres József, a Béres Rt. megalapítója. Mi a díjhoz vezető életmű tapasztalata? - Munkánkat világ- színvonalon, vagy ahhoz közel végezni, olyan sokat felvállalni, amennyit csak lehet, és a lehető legkevesebb adót fizetni - mondja List József. Túrkevén is megszépült a fürdő Évekkel ezelőtt több fórumon, tervben is megfogalmazódott, hogy régiónk és megyénk gazdaságfejlesztésében a termál- és gyógyturizmus kitörési pont lehet. Ismert, hogy megyénk több települése is kedvező adottságú termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. Milyen eredménnyel történt ennek hasznosítása? — kérdeztük Pusztai Tamástól, a megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület titkárától. Tóth András- Megyénk 21 településén 27 termál- és gyógyfürdő üzemel, melyek közül ma már 12 fürdő rendelkezik minősített gyógyvízzel. Fürdőink jelentős többsége önkormányzati tulajdonban van, azonban üzemeltetésüket olyan gazdálkodószervezetek, társaságok végzik, melyek a piaci feltételrendszerhez jobban tudnak alkalmazkodni. Megyénkben az elmúlt 3-5 évben a fürdők üzemeltetése és fejlesztése terén látható fejlődést produkáltak, melyet a lehetőségeikhez képest eredményként, az igényekhez képest azonban sajnos lemaradásként kell értékelnünk - mondta a titkár. Nálunk sok az olyan fürdő, mely leginkább kistérségi jelentőségű. Ezek fejlesztését pályázati támogatás nélkül nehéz megvalósítani. A regionális és megyei pályázati támogatások megyénk fürdői számára elérhetőbbek voltak, melynek eredményeként az elmúlt három évben 8-10 fürdőnk mintegy 2 milliárd forint összegű fejlesztést tudott végrehajtani. Ez ugyan az előző évekhez képest előrelépést jelentett, azonban a folyamatosan megújuló igénynövekedéshez képest mindez kevésnek bizonyult. Ezt a helyzetet támasztja alá fürdőink vendégforgalmának stagnálása is: 2004-ben mintegy 1,5 millióan látogatták megyénk fürdőit, amely nagyjából megegyezik az előző év forgalmával. Mindazonáltal a fürdőtulajdonos önkormányzatok példamutató hozzáállással, aktív kezdeményezésekkel keresték, keresik a megoldási lehetőségeket. Az elmúlt években szinte valamennyi fürdő - nagyrészt önerőből - kisebb-nagyobb felújításokat, fejlesztéseket végzett. Örvendetes, hogy több, ma még csak termálkúttal rendelkező település is rendelkezik stratégiai tervekkel a fejlesztések megvalósítása érdekében (Besenyszög, Kengyel, Jász- dózsa, Kunmadaras, Nagykörű, Rákóczifalva, Tiszaszentimre, Tiszasüly, Újszász). Az utóbbi években szembetűnőbb volt a termál- és gyógyfürdők fejlődésbeli különbözősége is. Mindenképpen ki kell emelni Cserkeszőlőt és Berekfürdőt. A termál- és gyógyturizmus- ban jelentkező új irányzatok, a wellness és spa által nyújtott szolgáltatások megyénkben is részben megjelentek. A szolgáltatások részben már elérhetők megyénkben is (Szolnokon, Cserkeszőlőn, Berekfürdőn, Túrkevén), azonban a jelentős beruházási költségek és különleges környezeti adottságok miatt nálunk az új irányzat térhódítása csak hosszabb idő alatt történhet meg.- A fürdők együttműködése terén az országban elsőként 1996-ban megyénkben alakult meg a Jász-Nagykun-Szol- nok megyei Termál- és Gyógyturizmus Egyesület, 26 alapító taggal, a megyei önkormányzat, a szolnoki Víz- és Csatornamű Koncessziós Rt. és a Tisza Szálló Kft. hatékony támogatásával. Ma már 56 taggal rendelkezünk - mondta a titkár. Az egyesület keretében a helyi termál- és gyógyfürdők fejlesztésének, üzemeltetésének szakmai segítése a cél, gyakorlati megvalósítása érdekében több szakmai tanácskozást, fórumot szerveztek. Felvállalják a tagság érdekvédelmét is. Jelenleg éppen a gyógyvízminősítéssel nem rendelkező fürdők medencéiben kötelezően előírt vízvisszaforgató berendezés építése okoz gondot.- Ez megyénkben mintegy 16 településen 30 medencét érintene, melynek beruházási igénye több mint 1 milliárd forint lenne. Ennek hiánya esetén a medence üzemeltetését nem engedélyeznék, amely a fürdő bezárásához vezethet. Természetesen minden fórumot megkerestünk. Második alkalommal került sor az egyesület hét alapító tagja között a Termál Klaszter együttműködési megállapodás megkötésére. A regionalizáló- dási folyamat keretén belül idén október 20-án alakult meg az Észak-alföldi Termálvízhasznosítási Innovációs, Kutatás-fejlesztési, Technológiai Transzfer Központ Kht. A kht. alapításában megyénkben az önkormányzatok, fürdőüzemeltetők és egyéb termálvíz-hasznosításban érdekelt szervezetek jelentős arányban vettek részt, amely növelheti térségünk lobbierejét a kitűzött célok elérése érdekében - fejtette ki Pusztai Tamás. Bezár a ház, hogy megújulhasson A szolnoki Városi Művelődési és Zenei Központ december 24-én bezárja kapuit. No nem véglegesen, mindössze annyi időre, amíg renoválják az épületet. Letenyei Ágnes A megyeszékhely és a környező vidéki városok kulturális és művészeti élete szorosan köthető a „város szívéhez”. Sok programnak, rendezvénynek ad otthont a művelődési központ. A városban érezhető, hogy hiányzik egy elsősorban zenei rendezvényeknek, de egyéb köz- művelődési, művészeti, kulturális, tudományos eseményeknek is helyet adó önálló intézmény. A rekonstrukció várhatóan 2005 tavaszán kezdődik, amikor is Magyar- ország egyik legkorszerűbb koncerttermét építik fel. Magyarné Kádár Piroska, a központ ügyvezetője engedett bepillantást a kulisszák mögé. — A beruházás költségvetése mintegy 1,2 milliárd forint, amelynek a 90 százalékát címzett támogatással nyertük el, az önkormányzat pedig 10 százalék önerőt biztosít a megvalósításhoz. A legnagyobb átalakítás a színháztermet érinti, ahol a színpadot elfordítják 90 fokkal, és olyan fény- és hangtechnikai látványosságok lesznek, amelyek páratlan élményt nyújtanak majd a látogatóknak. A termet akusztikus és szceni- kus mérnökök is megvizsgálták, így ennek megfelelően tervezték meg, hogy igényes legyen az akusztikus hatás. A színházterem alkalmas lesz hangfelvételek készítésére, kongresszusok, konferenciák, különböző rendezvények lebonyolítására is, hiszen a korszerűségből adódóan a székek kivehetőek lesznek, és a padló is vízszintesre hozható. Az előtérben nem kapnak helyet üzlet- helyiségek, csak a büfé marad meg, amelyet melegkonyhás részleg kialakításával tesznek, még modernebbé. A korszerűsítés vonatkozik a fűtés- és szellőzőrendszerre, valamint az épület üvegezésére is. Az üveg tartószerkezete elavult, ezért vált szükségessé a felújítása. A kulturális tevékenységet természetesen ez idő alatt is folytatjuk, és a rendezvényeknek megfelelő helyszínt keresünk. A Városi Művelődési és Zenei Központot 2006 közepén jelentős kulturális események kíséretében adják át. FOTÓ: CSABAI L A termál- és gyógyturizmiyÉelyzete
