Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-20 / 296. szám

SPORT 2004. DECEMBER 20., HÉTFŐ 10 Belenyúlt a meccsbe a bírólffijLSM VÍZILABDA OB I. Gelei József Huszonnégy órán belül két baj­noki összecsapás várt a szolno­ki OB I-es pólócsapatra: pénte­ken (az orvos késése miatt lap­zártánk után ért véget a mérkő­zés) a fővárosban az orvosegye­temisták ellen ugrottak meden­cébe Mohiék. A budapesti ven­dégjáték alkalmával változatos meccset vívtak a Tisza-partiak, s végül 11-11-es döntetlenre vé­geztek az OSC ellen, ám már ekkor érezni lehetett, a játékve­zetők (a szolnokiak vetélytársá- nak számító Szentesről érkez­tek) nem igazán kedvelik a szol­noki gárdát. Szombaton aztán a Damjanich uszodában még rosszabbul járt az SZVSC. Szolnoki VSC—BVSC 8-9 (2-1, 1-2,3-5, 2-1) Damjanich uszoda, 100 n., v.: Marjay, Martinovics SZVSC: SŰRŰ - Broome, Hangay R. 1, BELL 2, Boros Z., Mohi, Balogh Z. 2. Csere: BA- BAY 3, Holas. Edző: Lukács Dé­nes. BVSC: LACZKÓ - SZŰCS 3, Gulyás, Szabó, Németh 1, VAR­Babay (8) három gólja Is kevés volt a szolnokiak pontszerzéséhez JAS 3, Monostori 1. Csere: Ambrus 1, Persely, Kaszper, Nagy S. Edző: Besenyei Attila. Gól - emberelőnyből: 11/5, ill 9/2 Négyméteresből: 1/1, ill. ­Kipontozódott: Mohi (20.), Szabó (26.), Bell (26.) Jól kezdett a házigazda, gyor­san kétgólos előnyre tett szert, ám a fokozatosan belelendülő vasutasok zsinórban három­szor is bevették az egyébként jól védő Sűrű Dezső kapuját. Et­től kezdve futott az eredmény után a Szolnok, a negyedik ne­gyed közepén már 9-ó-ra vezet­tek a vendégek. Meglehetősen paprikásra sikeredett a hajrá, előbb Németh Zsoltot nem állí­tották ki a játékvezetők ütésért - furcsa, hogy éppen a BVSC- hez kötődő Marjay vezette a meccset -, majd a Tisza-partiak javára megítélt négyméterest egyszerűen képtelenek voltak elvégezni Babayék, lévén a fő­városi játékosok túl közel he­lyezkedtek. Bell próbált társa közelébe férkőzni, a tumultuó­zus jelenet viszont az ő kiponto­zódásával zárult. Ennek ellenére egy gólra fel­zárkózott a Szolnok, s 15 má­sodperccel a lefújás előtt labdát is szerzett, ám hiába úszhatott volna meg kettő az egyben a vendéglátó, a szándékos fault felett a játékvezetők egyszerű­en szemet hunytak. A hazai vereséget követően aztán kapott hideget-meleget a bírópáros, így nyilván lesz foly­tatása a mérkőzésnek, immár a fegyelmi bizottság előtt. NÓ1 KÉZILABDA EURÓPA-BAJNOKSÁG, BUDAPEST W Újabb érem: ezúttal bronz a lányoknak MAGYARORSZÁG-OROSZORSZÁG 29-25 (14-13) Bp., Papp László aréna, 6500 n., v.: Hansen, Pettersen (norvég) Magyarország: Pálinger - Balogh 2, Radulovics 12/5, Ferling 4, Kulcsár 2, Kindl, Nagy 2, cserék: Sirina (kapus), Bohus, Pig niczki, Tóth 2, Mehlmann 4, Görbicz 1. Oroszország: Szidorova - Uszkova 2, Sipilova 2, Muravjova 2/1, Szergejeva 2, Koroljova 1, Tltrej 7/3, cserék Alizar (kapus), Posztnova 2/1, Dolgih 3, Rvacseva 1, Bodnyeva 3, Parsina, Marennyikova. Kiállítások 12, ill. 14 perc Hétméteresek 5/5, ill. 9/5 Piros lap: Muravjova (48.) Túltette magát a szomba­ti súlyos vereségen, és megszerezte a bronzér­met a magyar női kézi­labda-válogatott a hazai rendezésű Európa-baj- nokságon, miután vasár­nap kiváló második fél­időt produkált az orosz csapat ellen. A torna gól­királynője a magyar Ra­dulovics Bojana lett. Remekül védekezett a bronz­meccs elején a magyar csapat, amely a jelek szerint kiheverte a szombati „norvég-sokkot”, s a gólkirálynői címre esélyes Ra­dulovics két találatával és Pálin­ger védéseivel ellépett 3-1-re. Tóth lelkesedése olykor gólt eredményezett, olykor pedig fe­leslegesen ellőtt labdát, így fel­váltva vezettek a csapatok. A szünet előtti hajrában Posztno va büntetése alatt 14-12-re ve­zetett a Kiss-csapat, de az oro­szok „felezték” a különbséget. A fordulás után Pálinger kétszer is védett, igaz, egyszer a kipattanót belőtték a vendé­gek, majd Görbicz lett az irá­nyító Ferling helyett. Tóthot mezráncigálás miatt kiállítot­ták, és a 20 esztendős Turej révén fordított az orosz csa­pat. Ez a helyzet nem tartott sokáig, mert Rvacseva is bün­tetést kapott, s a magyarok 5­1-es sorozatot produkáltak (39. perc, 19-16). A lendület megmaradásához a pillana­tokra beálló Sirina kivédett egy hétméterest. A hajrá na­gyon kemény és olykor durva küzdelmet hozott. A magya­rok túltették magukat a dánok és a norvégok elleni fájó vere­ségen, most jól tartották ma­gukat, és kiválóan verték visz- sza az oroszok próbálkozásait. Megérdemelt a bronzérem, noha a játékosok az Eb előtt és első hete után még az arany­érmet kívánták. Kiss Szilárd, a magyar csa­pat szövetségi kapitánya: — „Először is szeretném hangsú­lyozni, nem rossz eredmény a harmadik hely! A tornán két vereséget szenvedtünk, és ép­pen a két finalistától. Este az­tán megbeszéltem a játékosok­kal, mi a teendő, és kértem őket, töröljék ki a saját szótá­rukból azt a szót, hogy feladni. Most nem is adtuk fel. Amint változott az oroszok hadrendje, mi is követtük őket, és akik ép­pen a pályán voltak, jól oldot­ták meg feladatukat. Fontos volt, hogy a védelem szinte vé­gig stabilan állt, és nem rop­pant össze a nagy orosz nyo­más és fizikai fölény alatt. Az aranyérmet szerettük volna itt­hon tartani, de a bronzérem­nek is örülni lehet. AZ ARANYÉREMÉRT: NORVEGIA-DANIA 27-25 A dán és a norvég vereség után az oroszokat végre megszorongatták a mieink. Kindl (szemben), Bohus (balra) és Ferling Bodnievával sem bánt kesztyűs kézzel a bronzcsatában Elhunyt Porhanda János Gyászol a megye labdarúgó-társadalma Géléi József Hosszan tartó gyógyíthatatlan betegségben, életének 53. évé­ben elhunyt Porhanda János, a népszerű Anyó, a Szolnoki MTE egykori remek labdarúgója. A törökszentmiklósi születésű Porhanda Jánost 14 évesen igazolta le a TSE Vasas gárdája, s alig két évvel később már a felnőtt NB III-as együttes maghatározó tagja volt. Sorkatonai idejét a Kilián FSE csapatánál töltötte, ahol azonnal felhívta ma­gára a Szolnoki MTE vezetőinek figyelmét, így leszerelése után a piros-feketékhez szerződött. A nagy munkabírású, rendkívül szerény sportember tizennégy éven keresztül alapembere volt a megyeszékhely legjobb csapatának. 1987-ben, harmincöt esz­tendősen hazatért anyaegyesületéhez, s azonnal bajnoki cím­hez segítette a megyei I. osztályú klubot. Visszavonulását köve­tően edzősködésre adta a fejét, a Törökszentmiklós, majd rövid ideig a Kisújszállás labdarúgóinak próbálta meg átadni tapasz­talatát. A súlyos betegség azonban néhány éve végleg elszakí­totta a futballtól, s bár a régi játszótársakkal még tartotta a kap­csolatot, a pályán egyre ritkább vendég lett. 2004. december 18- án, hajnalban végleg lehunyta szemét, s már csak az égi stadi­onokból tekint le az egykori társakra. Temetéséről később in­tézkednek. PROFI BOX Egy este, három magyar világbajnok MTI, Géléi Szombaton este Győrben és Nyíregyházán is nagyszabású profi ökölvívó gálát rendeztek, melyen három bokszolónk is világbaj­noki övért lépett szorítóba: míg Nagy János és Bognár László ez­úttal kívánt fellépni az IBC trónjára, addig Kótai Mihály címvé­désre készült szűkebb hazájában, a szabolcsi megyeszékhelyen. A kengyeli származású Bognár László megszerezte a Nemzet­közi Boksztanács (IBC) könnyűsúlyú világbajnoki övét, miután pontozással legyőzte a kenyai David Kiilut a győri gálán. A ma­gyar bokszoló a 12 menetes.csatolyégénikét.pontozónál győzött (116-112,116-113), míg a hartnaüikxdöptefJenreáfiÚi3 az összecsa­pást. Bognár sikerének értékét növeli, hogy a harmadik menet­ben számolni is kellett rá, ám ezt követően összeszedte magát és egyre aktívabban ment előre. A magyar öklöző ezzel profi pálya­futása 42. találkozóján 32. győzelmét szerezte meg. Az est másik címmeccsén, a „Revans revansán” a győri kö­zönség kedvence, Nagy Csonttörő János régi ismerősével, a Ko- kót kiütő argentin Julio Pablo Chacónnal randevúzott. A két ök­löző tavaly októberi vitatott végeredményű csatájának visszavá­gója nagy iramban kezdődött, mindkét fél sokat mozgott, s a fe­dezéke mögül gyakran ütött. A negyedik három perctől a két ök­löző egyre nyíltabb harcmodort vállalt fel, a korábbiaknál lénye­gesen többet ütöttek, pontosságban azonban Nagy jócskán el­lenfele fölé nőtt, így a „félidőre” ő került fölénybe. A hetedik me­netben a 29 éves magyar klasszis kissé visszafogottabb volt, ám az újabb szünet után ismét átvette a kezdeményezést. A hajrá kezdetén, a 10. menetben ugyan Chacón frissebben mozgott, ám Nagy túltette magát a holt­ponton és az utolsó két pe­riódusban újra nagysze­rűen bokszolt, így megér­demelten, egyhangú pon­tozással (116-115, 116-113, 115-113) győzött. Nagy Já­nos 20. mérkőzését nyerte meg a profik között, s ez­zel a sikerrel az IBC vb-cí- me mellett a Boksz Világ- szervezet (WBO) hivatalos kihívói státuszát is elnyer­te. Kótai Mihály kiütéssel legyőzte az amerikai Manning Gallowayt, s ez­zel megvédte a Boksz Vi­lágalapítvány (WBF) nagyváltósúlyú világbaj­noki címét. Ugyanebben az időben Nyíregyházán is profi gálát rendeztek. Ennek főmérkőzésén Kó­tai Mihály próbálta meg­védeni WBF világbajnoki övét. Az első menetek ki­egyensúlyozott küzdelmet hoztak, a magyar címvédő nem tudott igazán fölény­be kerülni a nagyon ta­pasztalt, 44 éves ellenfelé­vel szemben, aki a szünetekben sem ült le a sarokban, hanem állva hallgatta edzőjének utasításait. Galloway sokáig remekül tartotta magát a jóval aktívabb magyar klasszissal szemben. A hatodik menetben azonban Kótai többször is tisztán eltalál­ta őt, majd a hetedik három percben egy jobb horogtól a földre került, s már nem is tudott felállni. Kótainak ez a siker a 31. győ­zelmét jelentette a profik között. Elfogulatlan szpíkerek? Megdöbbenéssel vegyes érzések­kel hallgattam a tévé képernyője előtt ülve a két riporter közvetíté­sét, illetve az eredményhirdetés előtti esélylatolgatását. Szeren­csémre hosszabb időn keresztül éltem a „nyugati” világban, s ott elképzelhetetlen volt, hogy a kommentátorok - még ha nem is sportszerű - ne saját nemzet­heti sportolójuknak szurkolja­nak egy-egy világeseményen. Ez­úttal a szpíkerpáros minden képzeletet felülmúlóan elfogult volt De nem Bognárral, hanem kenyai ellenfelével szemben, s szinte bele akarta beszélni a magyar közönségbe, hogy már­pedig itt csak egy ember nyerhet, s ez pedig az afrikai fiú. Szinte fel voltak háborodva, hogy mi­csoda igazságtalanság érte Da­vid Kiilut. Igaz, a három nem­zetközi pontozó közül egy sem látta jobbnak favoritjukat. Eny- nyit a hozzáértésükről.

Next

/
Thumbnails
Contents