Új Néplap, 2004. december (15. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-15 / 292. szám

6 2004. DECEMBER 15., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Rekordméretű szalma-Betlehem Törökszentmiklósról A szalma-Betlehem a Szent Családot és a háromkirályokat ábrázolja Mészáros Géza A hagyományőrző szervezet székhelyén, Törökszentmikló- son készítették el az Országos Szalmafonók Baráti Körének oktatói az eddigi legnagyobb szalma-Betlehefnet. Az alkotás kétszer három méteres alapon egy másfél méter magas istálló­ban 120 cm magas bábukkal a Szent Családot és a háromkirá­lyokat ábrázolja. Mint azt Sülye Károlynétől, a baráti kör elnök asszonyától megtudtuk, a mindmáig egye­dülálló szalma-Betlehemet tö­rökszentmiklósi, kisújszállási, debreceni, kábái, gyöngyösi, valamint erdélyi és felvidéki szalmafonó-oktatók készítették el, idei aratásból származó alapanyagból, többhetes mun­kaórában. Többségükben azok, akik évekkel ezelőtt a nagy si­kerű „Szalmabábuk lázadása” című magyar film „címszerep­lőit” is megfonták. A méretében is nagy mű december 24-ig a Nyugati pályaudvarnál találha­tó WestEnd City Center bejára­tánál látható. A szalma-Betlehem kará­csonyt követő sorsa egyelőre még bizonytalan, egy időre visszakerül Törökszentmiklós- ra, majd nagy valószínűséggel jótékonysági célra ajánlják azt fel az Országos Szalmafonók Baráti Körének tagjai. Hatékony információáramlás az egészségügyben Három régió - Észak- Alföld, Észak-Magyaror- szág és Dél-Dunántúl - 4,1 milliárd forintot nyert az egészségügyi informá­ciótechnológia fejleszté­sére. Az Európai Unió strukturális alapjainak igénybevételére kiírt pá­lyázatnak köszönhetően a térség intézményei kö­zös számítógépes rend­szerrel könnyíthetik meg a gyógyítómunkát. Szilvási Zsuzsa Az Észak-Alföldön, Észak-Ma- gyarországon és Dél-Dunántú- lon, összesen 4,1 milliárdos ösz- szegből megvalósítható informá­ciótechnológia-fejlesztések célja egyrészt az, hogy az e téren leg­elmaradottabbnak számító régi­ók egészségügyi ellátó intézmé­nyei, klinikái, kórházai, rendelő- intézetei, háziorvosi rendelői kö­zött információs mintarendsze­reket alakítsanak ki. Másfelől az egyes résztvevők saját, intézmé­nyen belüli információs rendsze­reiket is fejleszthetik. Az infor­mációs mintarendszer segítségé­vel lehetőség nyílik arra, hogy egymás szolgáltatásait igénybe vegyék saját munkájuk segítésé­re. Ha egy beteg vizsgálatát nem tudja megoldani az adott intéz­mény, kérheti azt a másiktól és a vizsgálat után számítógépen le­kérdezhetik az eredményt A be­teg hozzájárulásával lehívhatók a korábbi vizsgálatok eredmé­nyei is. Arra is alkalmas a rend­szer, hogy a kezelés érdekében kiírt recepteket elektronikusan küldjék a beteg otthonához leg­közelebb eső gyógyszertárba. A változás lényege: nem a beteg, hanem a vizsgálatok eredménye „utazik” a gyógyító intézmények között. Ez nemcsak humánu­sabb, hanem olcsóbb is a koráb­bi módszernél. Az így kialakuló informatikai hálózathoz számító­gépeken keresztül lehet kapcso­lódni. Az is elképzelhető, hogy egy-egy korszerű, számítógéppel is felszerelt mentőautóban már a szállítás közben megtudják a be­teg kórelőzményét, amelyeket különböző intézményektől kér­dezhetnek meg. Különösen fon­tos lehet ez a kis településeken élő betegek esetében. A minta- rendszerek kialakításához kap­csolódó, intézményen belüli fej­lesztések szintén hozzájárulnak, hogy javuljon a betegellátás szín­vonala. Arról nem is beszélve, hogy így jobban áüáthatók lesz­nek a betegutak, csökkenthető a párhuzamos vizsgálatok száma, így javul a gyógyítás gazdaságos­sága is. Az intézmények közötti infor­mációs mintarendszert - amely a vonatkozó európai uniós egész­ségügyi informatikai szabvá­nyokra épül - az említett három régió számára közösen fejlesztik, így később könnyebben lehet or­szágos hálózattá bővíteni a rend­szert A három régióban vezető egészségügyi intézmények lát­ják el a szakmai irányítást az egészségügyi informatikai fej­lesztés megvalósításának folya­matában. Ünneplő települések Színes programokkal ké­szülnek az idei kará­csonyra az önkormány­zatok és a civil szerveze­tek minden jász települé­sen. Bátor Judit A községekben, városokban idén is megrendezik a minden­ki karácsonyát. Jászjákóhalmán a gazdakör nagytermében vár­ják a helybelieket szombaton, ahol többek között fiatal ope­rettszínházi művészek lépnek fel, a településről elszármazott Nagy Attila vezetésével. A jász- szentandrási óvodások és isko­lások ünnepi műsorral készül­nek, amelyet a helyi művelődé­si házban adnak elő péntek dél­után. Ezután zsűri értékeli az idei kézműves Ki mit tud? pá­lyamunkáit, amelyekből termé­szetesen kiállítást is rendez­nek. Jászapátin a Rácz Aladár Ze­neiskola diákjai vasárnap dél­után ünnepi hangversenyt ad­nak a művelődési házban, jövő héten kedden pedig a Cigány Fi­atalok Kulturális Szövetségé­nek karácsonyi műsorát tekint­hetik meg az érdeklődők. Jászárokszálláson jövő hétfőn ünnepi teadélutánt tart az Árokszállásiak Baráti Köre, amelyen fellép az egyházi kó­rus, illetve betlehemes műsor­ral a helyi cserkészcsapat. Jászdózsán jövő szerdán este a falu karácsonyfájához várják a lakosságot, ahol zenés kará­csonyi műsorral kedveskednek a helyi óvodások, valamint a jászberényi Dörmögő duó zene­kar. A fafaragás gyógyító erőt kölcsönöz A most hatvanhat eszten­dős Kálmán Józsefnek második szívműtéte után orvosa azt tanácsolta, ke­ressen olyan mindenna­pos elfoglaltságot, ami el­tereli figyelmét a betegsé­géről. Józsi bácsi a fafara­gásban találta ezt meg, és kilenc éve jó egészségnek örvend. Bátor Judit Kálmán Józsi bácsi tizennyolc évvel ezelőtti leszázalékolásáig Jászapátiban, a téeszben dolgo­zott. Gyermekként asztalos sze­retett volna lenni, de a sors úgy hozta, hogy a mezőgazdaság­ban nagyobb szükség volt mun­kájára. Persze kézügyességére már kisiskolás korában felfi­gyeltek tanárai, hiszen képes volt bármit a lehető legélethűbben lerajzolni. A fafa­ragás mindig is érdekelte, a mesterség csínját-bínját autodi­dakta módon sajátította el. Még betegsége előtt készítette első komolyabb munkáját - egy ök­rös szekeret —, ám csak később, a kényszerpihenő miatt lett a hobbiból mindennapos tevé­kenység. Azóta viszont már a harmadik köbméter fát hasz­nálja. Annak idején nagyon jó ötle­tet adtak Józsi bácsinak unokái, akik egy forró nyári napon az öntözésben próbáltak segíteni a nagypapának.- Ment a víz mindenhova, oda is, ahova nem kellett volna. A kislányok a sárból házikót próbáltak építeni. Ekkor ránéz­tem a felégett fűre, és így szól­tam hozzájuk: „Téglaverés lesz itten, gyermekek!” Tetszett ne­kik az ötlet, és örömmel segítet­tek a kis tanya megépítésében, aminek azóta is csodájára jár­nak az emberek. A kis tanyavilágot — lakóház­zal, fészerrel és istállóval - Józsi bácsi faragványaival népesítette be: valódi jászsági életkép tárul az érdeklődők szeme elé az aranykezű mester otthonának melléképületében, mivel a kiál­lítást bárkinek szívesen meg­mutatja. A jászapáti pedagógu­sok is örömmel hordják ide 'az óvodásokat, iskolásokat, hiszen ettől jobb szemléltetőeszközt aligha találnak, ha a régi pa­raszti hagyományokról szeret­nének mesélni a lurkóknak. A faragványokat Jászapátin kívül már számtalan helyen - többek között a mezőkövesdi Zsóri fürdőben, Szolnokon, Tö- rökszentmiklóson, Dunaújvá­rosban — kiállították. Először Mihály Béla, a híres jászapáti származású keramikusművész vitte el az addig elkészült dara­bokat a fővárosi Vigadóba 1995 őszén. Nemcsak Magyarországon arat­tak sikert Józsi bácsi faragványai. Rácz Aladár özvegye ré­vén Svájcba is el­jutottak az al­kotások, idén nyáron pedig a franciaor­szági Sedan- ba vitték őket a jászapá­ti néptáncosok. Kálmán Józsi bácsi jelenleg unokája szobatársának készít egy paripát, mivel az ifjú hölgy családja lótenyésztéssel foglakozik

Next

/
Thumbnails
Contents